Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-17 / 33. szám

ELSŐ RÉSZ. , Népnevelési és oktatási intézetek. Első fejezet. Általános határozatok. 2. §. A népnevelési, illetőleg oktatási intézetek körébe tartoznak : a kisdedóvodák, elemi-és felső-népis­kolák ; — az óvodai nevelőképezdék és a népiskolai tanitóképezdék, 3. §. Kisdedóvodák és elemi- s felső-népiskolák fel­állítása és fentartása első sorban az egyházközségek fel­adata, de jogosítva vannak erre saját kebelükben bárhol, hol hiveik vannak, az egyházmegyék, az egyházkerüle­tek és az egyetemes egyház; — valamint képezdéket szintén állithatnak fel a jelen szabályzat értelmében az egyházközségek is. A nem az egyházközségek által állított és fentar­tott intézetekben a tanitók alkalmazására, az intézet fen­tartására, közvetlen igazgatására és a felette álló elsőfokú hatóságra nézve, a jelen szabályzat értelmében az illető intézet fentartója intézkedik. 4. §. Magánosok és e célra alakult társulatok is, az államtörvényben engedett módon és feltételek alatt általuk felállított és ref. felekezeti jeleggel fent ártott akár magán, akár nyilvános népnevelési és oktatási intézetet, az egyház felügyelete, sőt főhatósága alá helyezhetik : ha intézeteik berendezése, tanrendszere és szervezete leg­alábbb is a jelen szabályzatban foglalt kellékek mérvé­nek megfelel; ha az ajánlatot az illető egyházközség, vagy az illető felsőbb egyházi hatóság elfogadja. Minden ily felügyelet alá fogadott intézet épen oly mértékben áll az egyházi felsőbbség felügyelete alatt, mint az egyházközségek intézetei. Az egyházi felsőbbség által netán gyakorlandó egyéb hatósági jogok, a véde­lembe fogadáskor kötendő egyezségben állapitandók meg. A helyzetüknél vagy belső jóságuknál fogva ki­válóan jelentékeny ily intézeteket, az egyházközség vagy a felsőbb egyházi testület anyagi támogatásban is része­sithet. 5. §. Az egyházközségek és felsőbb egyházi tes­tületek által fentartott intézetek nyilvánosak. Azonban az egyházi testületek magán-intézeteket is segélyezhetnek a fentebbi 4. §. értelmében. 6. §. Több, egymáshoz legfölebb két kilométer tá­volságra fekvő oly községek, melyeknek anyagi ereje nem engedi meg a külön iskola tartását, szövetkezhetnek közös óvoda vagy népiskola fentartására, a mikor annak költségeit aránylagosan viselik. 7. §. Az óvodai és iskolaépületek egészséges helyen épültek, szárazak, s a gyermekek létszámához mérten (népiskolában egy terembe 60 gyermeket, s minden gyermekre a terem 4 méter magassága mellett legalább 0.999 • méter — 10 • láb — helyet számítva) elegendő számú, tágas, világos és könnyen szellőztet­hető termekkel legyenek ellátva. Az egyházi hatóságok kötelesek minden rendelkezé­sökre álló eszközökkel oda hatni, hogy a már fennálló iskolai és óvodai épületek, a mennyiben a fentebbi kel­lékeknek meg nem felelnének, azok szerint minélelébb ! átalakitassanak; és hogy az intézet közelében netalán levő, a gyermekek egészségére ártalmas tárgyak onnét eltávolitassanak. 8. §. Az egyházközség óvodájának és népiskoláinak terheit az egyházközség viseli, s őt illeti az iskolaépü­letek és tanitólak építése és fentartása is, valamint az iskolának (óvodának) bútorokkal és taneszközökkel való teljes felszerelése. E rendelkezés alól csak annyiban van kivétel, a mennyiben akár a polgári község, akár más testület, vagy egyes jóltevők, különleges szerződés, vagy jog­gyakorlat, vagy alapítvány, avagy önkéntes jótékonyság által járulnak*) az iskola (óvoda) fentartásához. 9. §. Minden anya- és leány-egyházközség köteles fekvőbirtokban vagy készpénzben köznevelési alapot alkotni, s azt évről-évre lehetőleg szaporítani. 10. §. Az egyházközség, a hol egyéb egyházi és nevelési szükségeinek fedezése mellett nem birna külön saját óvodát vagy népiskolát fentartani, és más hitfele­kezetbt liekkel vagy a polgári községgel közös kisded­óvoda vagy népiskola fentartásához járulna, ily esetben köteles az intézet fentartásához járuló más testületekkel külön írásbeli szerződést kötni, melyben : a) fentartandó az egyházközség azon joga, hogy szükség esetén külön maga is tarthat iskolát (óvodát) ; b) tőkepénzeinek csak kamatait, épületeknek és egyéb ingatlanoknak csak haszonélvezetét engedheti át, a közös intézet számára, a tulajdonjognak biztosítása mellett ; c) biztosítandó a közös intézetben a tanitás nyelve d) az ily közös intézetben is köteles az egyház­község a ref. vallású gyermekek vallásos képzéséről gondoskodni, s az ez iránti jogát, és az erre szükséges módokat szerződésileg biztosítani. 11. §. Az óvók és tanitók díjazásáról az iskola­fentartó, — tehát egyházközségi intézetekben az egy­házközség — gondoskodik, a jelen szabályzat értelmé­ben. Az egyházközségi tanitók (óvók) számára ugy a tandijat, mint az egyesek részéről teljesítendő minden­nemű fizetést, szolgálmányt az egyházközség hajt be, és szolgáltat át. 12. §. Ugy az óvodákban, mint a népiskolákban azok fentartói a nevelést és oktatást egészen tandíj­mentessé tehetik, ha a tanitók tisztességes díj ázását és általában az iskola fentartási költségeit e nélkül is fe­dezni birják. Különben az egyházközségi intézetekben a presby­terium mérsékelt tandijat rendelhet el. A tandíj mennyi­ségét az iskolaszék állapítja meg, a helyi viszonyokhoz mérten, az esperest jóváhagyásával. A szegénységüket kimutató gyermekek minden­*) P. o. 1868. XXXVIII. t. c. 26. éa 41. §-sza értelmiben.

Next

/
Thumbnails
Contents