Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-27 / 30. szám

Az Y. pont annyira természetes, hogy az indokolásra egyátalán nem szorul. A VI. pont első része azonban, mely a közvetlen felügyeletre vonatkozik, szerintem sem fogadható el. A közvetlen felügyelet — a dolog természete szerint — kettős nem lehet. Beláthatlan zavaroknak, összeütközéseknek képezné ez forrását. Különben szükség sincs a kettős közvetlen felügyeletre, minthogy az intézetek nyilvánosak. De ha nyilvánosak nem volnának is, ma már — a szabad sajtó korában — titokban, rendszeresen űzni visszaéléseket nem lehet. Amint a nagyszombati ós znyóváraljai tanitóképezdék, a nyitrai papnövelde, vagy a rőcei gymnasium tanárainak pánszláv üzelmeit napfényre hozta az Argus-szemü sajtó : bizony a többi tanintézeteket se fogja kimélni, ha valami hibát vagy hiányt fedez fel bennök. i A fenebbi pont második fele azonban némi módositással már elfogadhtó. Hogy az államvizsgálati bizottságok tagjait a kormány nevezi ki, ezen — azt hisszük — senki se akadhat fel. De már a jogi alapvizsgálatokra nézve a kormánynak kinevezési jogát addig, amig ezen alapvizsgálatok mint iskolai s nem mint iskola körén kivül tartandó vizsgák szerepelnek, — el nem ismerhetjük, annyival kevésbé, inert ezen vizsgálatoknál a censorok maguk az illető vizsgálati tárgyak szaktanárai. E szerint a jog- és államtudományi karokat szervező 1874-ki ministeri rendeletben is jogtalannak kell tekintenünk azon intézkedést, mely szerint az alapvizsgálati bizottságok tagjait szintén a minister nevezi ki. A VII. pont tartalmára nézve e lapok 1877. évi folyamában közzétett nézeteimet továbbra is fen tartom s a protestáns intézetek reputatiója érdekében most is kivánom, hogy tanárrá csak az legyen választható, aki a tanári pályára annak rendje ós módja szerint, a külső qualifikatiót is megszerezte magának.Végre a VIII. és IX. p. intézkedései annyira önkényt folynak a legfőbb felügyeleti jog- természetéből, hogy azoknak kodifikálására nincs szükség. Az ellen azonban, hogy még a felső iskolákban használt tankönyvek is censura alá vétessenek, a tudomány szabadsága tiltakozik. Ime röviden elmondtuk — ha szükség lenne i rá, részletesebben is kifejthetnők — nézetünket a I „Pontozatokról*, melyek mint miniszteri Pontozatok, s mint egy speciális felügyeleti törvény ' vázlata, méltán keltettek protestáns körökben indig- I natiót; de amelynek alapelvei — bizonyos módosításokkal — érvényre emelhetők. A konvent septemberben összeül. Ez lenne hivatva amaz alapelvek kodifikálására, annyival is inkább, mert a miniszter abbeli kívánságunknak, mely szerint a közép- ós felső oktatásügyre vonatkozólag törvényjavaslatot terjesszen elő, eleget tenni egyátalában nem hajlandó. Azon hiányokat, melyeknek megszüntetése végett bocsájtattak közre a Pontozatok, mi érezzük legközvetlenebbül ós legjobban. Mutassuk meg, hogy segíteni akarunk ós tudunk is azokon. 8 ez által vessünk véget egyszersmind azon kellemetlenségeknek, melyeket a miniszter a maga Pontozataival a mily időszerűt!énül, ép oly tapintatlanul idézett elő magának ós mi nekünk. Dr. BALLAGI GÉZA. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Harmadik közlemény. — 23) A budapesti m. kir. tudományegyetem almanachja. Rector Lenhossek József. Dé. kánok: a hittudományi karban Klinger István, a jog- és államt. karban Sághy Gyula, az orvosi karban Rupp Nep. János, a bölcsészeti karban Kerékgyártó Alajos Árpád. Tanárok száma: a hittudományi karban rendes 7, tanárhelyettes 2 ; a jog- és államt. karban rendes 17, magán 18, helyettes 1 ; az orvosi karban rendes 15, rendkivüli 9, magán 22, tanársegéd 17 ; a bölcsészeti karban rendes 25, rendkivüli 5, helyettes 3, magán 26, tanitó 6, tanársegéd 6. Összesen : rendes tanár 64, rendkivüli 14, helyettes 6, magántanár 66, tanársegéd 23, tanitó 6. Az összes tanerők száma 179. Hallgatók sz. az 1 ső félévben a hittudományi karban 78, a jog- és államt. karban 1395, az orvostud. karban 690, a bölcsészeti karban 558, gyógyszerészhallgató 192, szülésznő 133, összesen 3046 ; a 2-dik félévben a hittud. karban 80, a jog- és államt. karban 1341, az orvost, karban 662, a bölcsészeti karban 564, gyógyszerészhallg. 189, szülésznő 105, összesen 2941. 24) A budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola értesítője. Igazgató Berec Antal. Értekezések : A történelem a felsőbb leányiskolákban, Dr. Károly Gy. Hugótól. Növendékek száma 282, kik közül 170 zsidó, 86 r. kath. stb. Egy párhuzamos osztály. Az intézet, — mely a lefolyt évben 5 osztályból állt, de a melynek a jövő tanévben 6-dik osztálya is meg fog nyittatni, — hivatva van növendékeinek azon műveltséget nyújtani, melyet a fitanulók gymnasiumi és reáliskolai középtanodáinkban nyernek. 59*