Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-07-06 / 27. szám
Az elhunyt bálványnak nagyszerű temetést rendeztek. A gyászszertartásnál száz buddhista pap működött. Elöl mentek trombitások, utánnok nagy néptömeg, ezután a gyászkocsi, a három megmaradt fehér eléfánttól kisértetve a Menam partjára, a hova a király s az ő nagy méltóságai eljöttek átvenni a holt tetemet, hogy azt a túlsó partra átszállítván, eltemessék. E ceremónián harminc hajóból álló processio szerepelt. Az úszóházak száma, melyek a Menamra bocsáttattak, meghaladta a 60.000-ret, s mindegyik különbféle szinü zászlókkal és symbolikus jelképekkel volt felékesítve. (Bizony sokat lehetne az európai s ember temetési ceremóniákról* is mondani) A Renaissance után HETESY VICTOR, lelkész. IRODALOM. Búcsú a tanári pályától. Irta Sas János. Bp., Kókay Lajos bizománya. — Fájdalmas érzéssel olvastuk végig e valóban megindító tartalmú füzetkét. A szerző, lapunk tehetséges munkatársa, az eperjesi ev. tanitóképezdében közmegelégedésre viselt rendes tanári állásától beszédszerveinek kóros állapota miatt kénytelen megválni. 1874 őszén vette át a tanítóképezde vezetését, s igy mindössze öt évig állott az intézet élén, mely azonban, miként jelen hattyúdalából kivehető, egészen a szivéhez nőtt. Annál nehezebb megválnia tőle ; ki tudná kifejezni azt a fájdalmat, midőn megszokott, kedvelt munkakörünkből végképen, örökre, a visszatérés reménye nélkül kiszólittatunk ? szei'zőnk is, elmélkedései után, mindinkább elfogulva, mindössze pár szóba önti fájdalmát: ^e szép vidékről, e szép körből máshová hurcol el a sors ; jó barátok, hű ' gyámolók, szeretett tiszttársak, kegyes vezérek Isten veletek !* A derék férfiúnak, kinek szerencsétlen osztályrészéül jutott, hogy a csatatéren, ifjúsága virágában váljék harcképtelennné: hadd nyilvánítsuk legalább e rövid sorainkban legmélyebb részvétünket! E füzetében többet ád a szerző, mint amennyit a címben igér. Nem csupán búcsú ez, hanem egyúttal az eperjesi ev. tanitóképezdének igen érdekes, eredeti forrásokon alapuló története. Végül neveléstani nézeteket ád elő nem az oktatás száraz hangján, hanem könnyedén, mintegy beszélgetve olvasójával. Tiszta jövedelme az eperjesi ev. ker. tanítóképző gyarapítására fordittatik. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében Bpesten megjelent : Székesfehérvári kiállítási emlék. (Fehérváron szép az élet. . . A kis leány kertjébe . . Piros, piros, piros . . Csingilingi. Ez a kis lány jól vigyázzon szivére . . Recepice haj„) Csárdás, zongorára szerk észté Ellenbogen Adolf. Ára 80 kr. Magyar Lexikon. Szerk. Somogyi, kiadja Rautmann. 30. fűz. melléklete: Magyarország III, —31. füz. melléklete ; vasúti kocsik. KÜLÖNFÉLÉK. * Kérelem a tanintézetek igazgatóságaihoz. Tisztelettel kérjük a hazai, s különösen a prot. tanintézetek igazgatóságait, szíveskedjenek az 187 8 /9 - i tanévről szóló értesítőiket, mihelyt megjelennek, hozzánk ismertetés végett beküldeni. A Prot. Egyh. és Isk. Lap szerkesztősége. * Személyi hirek. Dunántúlról értesítik lapunkat, hogy Trsztyenszky Gyula nagy-goresdi ev. lelkész s ny. esperes úrnak egészségi állapota oly kedvező mérvet vett fel, hogy a több év óta félben hagyott templomi szónoklatokat a legközelebb múltban ismét megkezdette s egyéb egyházi functiókat is végez. Biztos reményt táplál környezete az iránt, hogy az »e rőtlen* lelkész ismét ^erőssé* lesz, s tovább fejleszti az egy idő óla megszakasztott cselekvés fonalát. Nem lehet kifejezni azt az örömet, lelkesedést, melylyel ez örvendetes esemény a, nagy-geresdi buzgó gyülekezet tagjait eltölii. Kísérje Isten áldása a hű pásztort, kihez hívei oly melegen ragaszkodnak! — Egyik tudósítónk írja: A kemenesalji ev. néptanitói értekezlet ez évben fogja megtartani Sass János csöngei tanítónak 50 éves jubiiaeu mát, ki 1829-ben Felpécen (Gryormegye) kezdte népnevelői pályáját. Onnan nemsokára G-y.-Szemerébe s innen 1834. év sept. Csöngére (Vasmegye) hivatott, hol azóta fáradhatlan kitartással s még mindig fiatal erővel működik az úrnak szőlőjében. Sok szerencsét a szép, lélekemelő ünnephez s áldást az érdemdús jubiláltra ! — A bécsi egyetem Nagyságos Rectorává dr. Brücke udvari tanácsos, orvoskari tanár, a theologiai kar részéről beadott négy szavazat kivételével egyhangúlag megválasztatott. Di-. Brücke protestáns, s a bécsi egyetemen, megalapítása óta ő az első nem katholicus rector. — Sárospatakról írja egyik levelezőnk : Seniorrá a s.-pataki collegiumbau a jövő iskolai évre Szabó Barna végzett hittanhallgató választatott. Mely választás annyival inkább szerencsésnek mondható, mivel nevezett ifjú a tanári pályára készül. *,,Sietek tudatni a t. szerkesztőséggel, hogy az ágost. hitv. ev. egyház egyetemes felügyelőjére beküldött szavazatokat ma (5-ón) bontotta fel a bizottság. A négy kerületből bejött összesen 553 kifogástalan szavazat, melyekből 448, báró R a dvánszky Antal, bányakerületi felügyelő úrra esett. Póchy Manóra 40, Szentiványi Mártonra 22, Br, Prónay Dezsőre 20, Dessewffy Ottóra 6. A többi szavazat egyesek között oszlott meg. — Győry Vilmos.'1 * Az ungi ref. egyházmegyéből megdöbbentő hirről értesítik lapunkat : az ungi e megyéhez tartozó Szabolcsmegyében levő 1200-on felül 'evő népes, régi és hires prot. egyházközségben Eszenyben f. hó 3-án reggeli 8 óra tájban, irtóztató szélvihar között kiütött
