Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-29 / 26. szám

rendeztetnének : mivel azon controversiák, melyek jelen- j leg a félreértést növelik, csak ezen törvények megalkotása által enyésztethetők el, s a szabad egyház magas eszméje a szabad államban csakis ez úton érvényesíthető. Kelt S.-Patak, 1879. jun. 21. HEGEDŰS LÁSZLÓ, KUN PÁL, egyh. ker. küldöttségi elnök. egyh. ker. küldöttségi jegyző. Jelentés a budapesti ref. theologiai 'önképzőkör 1878/9-iki működéséről. Önképzőkörünk 1878 sept. 12-én tartotta meg alakuló gyűlését, melynek tárgyát a hivatalnokok megválasztása s az alapszabályok főbb pontjainak felolvasása képezte. Mint az előző években, úgy az idén is Petri Elek tanár úr volt szives elfogadni a kör vezetését s jóakaratú, bölcs tanácsával támogatta ez év folytán is a mi gyenge erőnket. Alelnöknek : Mokos Gyula IV. éves theologus, főjegyzőnek: Balázs József; III. év. aljegyzőnek : Kenessey Béla I. éves, pénztárnoknak: Lőrinc Gyula IV. óv. theologusok választattak meg. Év közben az előző év szorgalmas és lelkes főjegyzője Balázs József hivataláról leköszönt s helyébe az aljegyzőt Kenessey Bélát választotta meg a kör, aljegyzőnek pedig Dézsi Mihály I. éves theologust. Az önképzőkör tagjaiul év elején 28-an iratkoztak be, ezekhez járult évközben még két tag 5 de míg igy szaporodni látszik a tagok száma, annál inkább megcsökkentette azt 5 tagnak kilépése, egynek kiutasittatása, s a mit talán legelőbb kellet volna mondanom, hogy soraink közül egy kedves társunkat Homonnai Zsigmondot kiragadta a halál; úgy hogy év végére 23-ra apadt le a kör tagjainak száma. Veszteségünkről szólván, ugyancsak itt hadd emlékezzem meg arról is, hogy szintén a halál áldozata lett körünknek egy volt tagja, szeretett, buzgó elnöke Kenesei Kenessey Jenő. A gyászhírt, véve körünk jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét a veszteség felett s vigasztaló sorok kíséretében küldötte meg jegyzőkönyvi kivonatát a mélyen sújtott atyának. Áldás poraikra s adjon a legjobb orvos enyhet a fájdalomnak ! Az alakuló s zárgyűlésen kivül, mely utóbbinak tárgyát a pályakérdések eredményéről való jelentés képezte, — tartottunk 21 rendes gyűlést, melyeknek tárgyát felolvasások, azok bírálatai, szavalatok s a kör apróbb elintézni való ügyei képezték. Összesen 14 mű olvastatott fel s biráltatott meg. Ezeken kivül tartatott még két felolvasás; de melyek, mint nem egyenesen a kör számára irt, más fórum előtt már megbirált művek itt nem adattak ki bírálatra. A fentebbi 14 mű 7 theologiai értékezés vagy theologiai művek ismertetése, egy egyházi beszéd, egy neveléstani kérdéssel foglalkozik, egy fordítás Opzoomer »Mi a vallás4

? kitűnő értékezésének forditása; egy költemény, egy vígjáték, egy irodalomtörténeti tanulmány s egy közönséges ima volt. E művek közül Balázs József, Nagy György s Kenessey Béla kettőt-kettőt irtak \ Nagy Imre, Horváth József, Göncy Sándor, Lőrinc Gyula, Dézsi Mihály, Szabó Gyula, Kiss Béla, Mokos Gyula egyet-ogyet. A két felolvasást Újvári Lajos és Kenessey Béla tartotta. A művek külszámra nézve csekélyek de tartalmukra nézve nagyon kevés volt közöttük, mely ne komoly tanulmányt, gondos kidolgozást mutatott volna s határozottan egy sem volt, melyet, mint tartalmilag s alakilag értéktelent elvetettünk volna. Általában nem jellemezte körünk ez évi működését valami lázas tevékenység, mely ifjúi ereje érzetében minél többet akart volna produkálni, sőt mondhatnám, bizonyos hideg, fásult közöny uralkodott körünkben 5 hanem az a néhány tag, ki belátta az önképzés nagy szellemi hasznait s átértette, hogy csak az a szellemi maradandó kincsünk, mit komoly tanulmánynyal szerzünk meg, és érezte azt, hogy erőnk csak a küzdésben edződik meg, hogy egymást lelkesítve jöhet létre nemes, lélekemelő verseny, hol talán elbukni sem szégyen : komolyan, a szép célt maga előtt tartva működött s adta a legjobb akarattal, legjobb igyekezettel azt, mit legjobbat adhatott. Gyűléseinket is a viták tüze nem élénkítette, ezzel az igaz el is maradtak amaz élénk eszmecserék, mik előfordulnak akkor, ha az emberek valamiért nagyon érdeklődnek. Ennek a bizonyos közönynek tudható be az is, hogy körünk ama terve, hogy mint előző években, úgy az idén is ünnepelné meg a reformatio nagy tényének emlékezetét, — nem sikerülhetett. De másfelől szép jelét mutatta ki annak önképzőkörünk, hogy a theologiai intézet létre hozója, Török Pál superintendens úr iránt mily mély hálás tisztelettel viseltetik, midőn megemlékezve arról, hogy a theologiai intézet ez évben érte meg fenállása 24-ik évfordulóját, ennek emlékére változtassa meg nevét s kérje fel a superintendens urat, hogy kegyeskedjék megengedni, hogy az ő becses nevét viselhesse körünk. Azonban tényleg a név változtatást tanár elnökünk szives tanácsára ez idő szerint nem tettük meg, elhalasztván azt a negyed százados fennállás megünneplésére. A művek felolvasásán kivül a gyűléseknek érdeket a szónoklatok, szavalatok adtak s itt is majdnem ugyanazon tagok neveivel találkozunk, kiket fentebb, mint munkairókat emiitettem. Összesen 25 szavalatot hallottunk, ezek közül 14 költemény, 7 egyházi-beszéd részlet és négy ima előadását. Előző években körünk az önképzés célját előmozdítandó egy felhívást intézett az ország theologiai ily célú társulataihoz s együttes működésre, eszméik kölcsönös közlésére szólította fel őket ; de a felszólításra egy-két helyről jött ugyan viszhang, de az sem volt a határozott akarat hangja. Ez ^dén meg a pápai ref. theol. intézet önképző köre lépett fel hasonló eszmével s ennek önképző-körünket is megakarta nyerni. Mi a tapasztalásból tudva már, hogy minden ily törekvés hajótörést szenved a leendő »egy akol és egy pásztor* elvéért küzdők kicsinyes visszavonásán : megígértük ugyan