Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-08 / 23. szám

1562 kat. hold és 65Q öl területet tesznek. Ez utóbbiak haszonbérileg kezeltetnek, s tavalyi jövedelmük 16.369 frt. 52 krra rúgott. A mi a pénzügyeket illeti, a debreceni egyháznak mult évben összesen 42 pénztár állott felügyelete és kezelése alatt, melyek mindössze 550.335 frt. 92 kr. kihelyezett tőkével és 15.824 frt 26 kr. készpénzzel birtak. Valamennyi egyházi pénztár a mult évben 108.380 frt, 83 krt jövedelmezett, mit a harmadévi 99.269 frt. 91 kr. jövedelemhez viszonyítva, a mult év előnyére 9170 frt 92 kr. emelkedés jő ki. A kiadások főösszege 108.380 frt 73 kr., tehát 10 kr. az összes deficit, ha ugyan a különbséget nem valami sajtóhiba okozza. A jelentéstevők kedves kötelességüknek tartják fölemlíteni a debreceni egyház tagjainak azon szép jellemvonását, hogy egyházukról gyakorta meg szoktak emlékezni s különösen végrendelet alig tétetik a nélkül, hogy abban az egyházról vagy az annak kezelése alatt álló egyikmásik jótékony célú alapítványról is megemlékezés ne történnék. Ez uton tavaly 1641 frt. 22 kr. folyt be a pénztárakba. E füzet érdekességét igen emeli egy rövid visszapillantás az egyház anyagi ügyeinek 1867—78-ig terjedő 12 év alatti fejlődésére. Ez idő alatt az ekklózsia belsőségei hagyományok útján 3 beltelekkel és az ezeken lévő épületekkel szaporodtak. Még nagyobb értékkel gyarapították az egyház vagyonát a gazdasági bizottság által a belsőségeken eszközölt nagymérvű beruházások. De leginkább külső birtokokkal gyarapodott az egyház ; mert 1867-ben összes földbirtoka 150 hold majorsági és 76 hold 45Q ölnyi ház után való földből állott, s ma már 1562 hold 65Q öl külső földje van, vagyis hétszerannyi, mint ezelőtt 12 évvel volt. Természetes, hogy ennek fulytán a pénzügyekben is örvendetes eredmény érctett el. IC jelentés csak öt pénztárat hasonlít össze, melyek 12 év előtt 185.543 frt 9 kr. tőkével rendelkeztek, ma pedig 326.961 frt. 44 krról ; a gyarapodás tehát csupán ezen 5 pénztárnál 141.418 frt. 35 kr. Honnan ered az a kedvező eredmény ? Valamely gazdaság virágzását első sorban a jó gazdálkodásnak szokták tulajdonítani, s részünkről is, elismerésünkkel adózunk a gazdasági szakbizottság azon tagjainak, Kik ily eredmény elérésére közremunkálva, hűségesen megtették kötelességüket. Maga a bizottság azonban úgy nyilatkozik, hogy e tekintetben az elismerés leginkább a bizottság derék elnökét, a mult hó 6-án elhúnyt Komlóssy Imrét illeti meg. Aigner Lajos kiadásában megjelent a Nemzeti könyvtár (szerkeszti Abaíi Lajos) 3 ujabb füzete. 19. füzet: Zrinyi Miklós, Szigeti veszedelem 1—>20 füzet. Kármán József művei 3.—21. f. Vitkovics Mihály művei ' 1.— Minden egyes füzet 30 kr. Pestalozzi válogatott munkái. Fordította és magyarázatokkal ellátta Zsengeri Samu. A forditó saját kiadása. IH. füzet. Ára 50 kr. Marosvásárhelyt Sándor Kálmántól 3, ügyesen irt füzet jelent meg, melyek a következők : A n Ő k r ő 1 a nőknek. Harmadik kiadás. Atiszteletbeli államhivatalnok. Huraorisztikus rajz, melyben a szerző bebizonyítja, hogy szereti mulattatni az embereket, még azon az áron is, ha a mulatság tárgya ő maga. A csók és története. Harmadik kiadás. Mind a három füzet, a jótékonycélu ^fillér estélyen* egy-egy felolvasás tárgyát képezte, s mind a háromnak a jövedelme, a költségek levonása nélkül a szegedi árvízkárosultak javára fordittatik. A kiadás a szerző saját] <1 ^ ci föntebbiek után, ez is »tiszteletbeli* tulajdon, de egyúttal tiszteletreméltó. Egy-egy füzet ára 10 kr., postán bérmentve küldve 12 kr. a megrendelések szerzőhöz intézendők. A Franklin-társulat kiadásában megjelentek: Elemi ábrázolástan a reál- és polgári iskolák alsó osztályai számára. Irta Krisz Ferenc, bpesti reáliskolai tanér. 31, a szöveg közé nyomott ábrával és 12 táblával. Ára 1 frt. 50 kr. — Elemi t e r m é s z e tt a n. Első természettani tanulmányul irta Kont Gyula tanár. I. füzet, a középiskolák III. osztálya számára. Ara 80 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Az enquete, a mint előre hirdetve volt, f. hó 5-dikón megtartatott. A meghívottak közül megjelentek református részről: Nagy Péter, superint. Kemény G-ábor, főgondnok, üévósz Bálint superint. Kun Bertalan superint., Vay Miklós főgondnok, Török Pál superint. Lónyay Aíenyhórt, főgondnok, Tisza Kálmán főgondnok; az ág. hit vallásúak részéről : Szeberónyi Gusztáv, superint. Prónay Dezső, felügyelő, Pécliy Tamás, felügyelő ós Teutsch G-yörgy, superint.; az unitáriusok részéről: Ferenc József, püspök és Dániel Grábor főgondnok. — Más enquéte-k alkalmával hivatalból szoktak intézkedni, hogy a közönség a szólók nyilatkozatairól lehető híven értesüljön. Most ez elmaradt; mint gondolható, nem túlságos puritanismusból, hogy talán felette sok hízelgőt mondtak a miniszternek, s a szerénység tiltotta annak közzétételét, hanem a közhangulat után ítélve alkalmasint épen ellenkező ok miatt, hogy t. i. a miniszternek olyanokat is kellett hallani a, a mikre nincs felelet s a mikről a magyar ember azt szokta mondani, hogy az illető nein teszi az ablakába. Részünkről meg ugy vagyunk, hogy a protestantismus létalapja, egyházunk, vagy a mi egyre megy, iskolánk autonomiája forogván kórdósben, e körülmény tartózkodást parancsol reánk, ós nem merünk hallom-mondom után indulva, bővebben referálni oly tárgyalásról, melyen magunk jelen nem voltunk, azok pedig, kik abban részt vettek, nem tirtják ildomosnak a köztük s a kormány közt támadt differentiát időelőtti tün-46*