Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-13 / 15. szám

sót is fölhasználja s kikérje az illető egyházközség elöljárósága. Ezután örvendetes jelentések kerültek szőnyegre. Józsa telepitett községben lelkészi állomás szerveztotik. A monostorpályi tanitónak eddig in natura adott fizetése pénzzé számíttatott át. Nagy-Rábé egyházi adóemelést rendelő határozata megerősíttetett. A Bakonszegen építendő paplak tervezete bemutattatott. Elhatározta a gyűlés, hogy az egyházmegye a tiszántúli ref. tanári egyletbe mint alapító tag lép be. A szerepi gyülekezetben a szolgálmányok megváltattak. Érdekes eset volt a péterszegi, már másodízben ismét dugába dőlt lelkész választás ügye. Nevezetesen, a megválasztott Varga Bálintot nem erősítette meg hivatalában az egyházmegye, s e határozatát azzal indokolta, hogy az első ízben történt választás alkalmával megválasztott lelkész választását az egyházmegye megerősítette ugyan, azonban e megerősítés ellen az egyházkerülethez felebbezés jelentetvén be, a választás nem emelkedhetett jogerőre, ennélfogva az első ízben választott lelkésznek tulajdonkép nem volt miről lemondani. E szerint az első választás kérdésének a superintendentía által eldöntése bevárandó lévén, a második választás kérdése tárgyalás alá sem volt vehető. Az egyházmegye legközelebbi gyűlése Vértesen, esperes úr egyházközségében fog megtartatni; ott lógják hitelesíteni ezen tavaszi gyűlés jegyzőkönyvét. BAGI ANDOR. I R O DAL O M. Röpirat Révésztől. Lapunk bezárta előtt vettük: „Néhány előleges szó a magyar ref, egyház zsinati előkészületei ügyében. Irta Révész Imre. 24 1. Ára 15 kr." E kis füzet voltaképen csak figyelmeztetés akar lenni egy »Észrevételek a magyar ref. egyház konventi bizottságának zsinati előmunkálataira" című nagyobb munkára, melyre előfizetést hirdet 1 írttal. Mi nem kétkedünk, hogy egyházunk minden igaz híve sietni fog a szerzőnek lehetővé tenni, hogy nagyobb művét mentül elébb kiadhassa. Addig pedig e kis füzetből is láthatja az olvasó, hogy Révész szerint »inost liama r j á b a n, sőt bármikor is ilyen viszonyok közt s ilyen készülettel zsinatba nem mehetünk." Szerinte az uj szervezést a létező egyházalkotmányunk ép elemeinek felhasználásával megdönthetetlen alapelvekre kell fölépítenünk. Az alapelvek meritendők az uj szövetségi szent iratokból, az őskeresztyénkor emlékeiből és a reformatió szelleméből. E szerint az alkotmánynak tiszta népképviseleten kell alapulnia, mely mellett elesik a lelkészi és világi elem közötti paritás, a kettős elnökség s a tanitók és tanárok különleges képviseltetése. Szóval olyan munkát akar, melyen felismerhetők legyenek »a tiszta református typus lényeges jellemvonásai, s a mai kornak a társadalmak szervezetére vonatkozólag kifejlett s megtisztult fogalmai és igényei.® Előfizetési felhívás. A magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek Besztercebányán megtartott évi közgyűlése alkalmával dr. Criegern lipcsei lelkész és a Gusztáv Adolf egylet titkára által német istenitiszteleten elmondott s 3 nyelven kinyomatott beszédnek 2800 példánya teljesen elfogyván : több oldalról nyert felhívásra, ezen beszédnek újra nyomatására készséggel vállalkozom, hogyha a kivánt példányszámra (minden nyelvűre külön 600 pd.) megtörtént az előfizetés, illetőleg a megrendelés. Minek folytán tisztelettel felkérem a nagyt. lelkész urakat, miszeriut a gyámintézeti összműködés kis képét hatásosan rajzolt ezen beszédnek, magának a Gusztáv Adolf egyletnek és a gyámintézetnek ismertetése és népszerűsítése céljából, egyházhiveik körében terjesztését készséggel elvállalni, — s azt, mily nyelvben (magyar, német, tót) s hány példánynak elárusitására (példányonként 10 kr.) vállalkoznak, f. hó végéig tudtomra adui méltóztassanak. Miskolcon april 8. Zelenka Pál ev. lelkész, mint az e. e. e. gyámintézet jegyzője. A békésvármegyei régészeti és mivelődéstörténelmi társulat évkönyve. 187 7

/s

. Szerkeszti Zsilinszky Mihály, társulati főtitkár. — Prot. népesség tekintetében, Hajdúmegye után nyomban Békésmegye következik, mint ahol a protestánsok a megye lakosságának 73%-át képezik. Ennélfogva reánk nézve kiváló érdekkel bir minden, e megye művelődési állapotait feltüntető irodalmi termék. Jelen évkönyv ép oly tartalmas, mint az előbbeniek voltak. Első cikkében id. Jeszenszky Károly ismerteti Mező-Berény múltját, csinosan értekezvén e város fejlődésének 3 időszakáról. Még inkább felhívja figyelműnket Petz Gyula ev. lelkész terjedelmes munkája : a békési ág. h. ev. esperességi főiskola keletkezésének és M. Berény községében töltött zsenge korának története. Valódi élvezetet szerzünk magunknak, ha elolvassuk ez intézetünknek 1802-ben történt megalapítását. Az apostoli buzgalom, mely e munkát ennyi akadály ellenére is keresztül vitte, bámulatra ragad ; még a tanulókat is verbuválni kellett! A virágzásra segített intézet aztán 1834-ben Szarvasra helyeztetett át. Következik az 1831. évben uralkodott cholera-járvány alkalmából Bonyhay Benjámin, akkori mezőberényi községi r. hites jegyző által egybeállított „Cholerai Jegyzőkönyv* ismertetése ifj. Jeszenszky Károlytól. Gr. Károlyi György, Békésmegye főispánja emlékezete Zsilinszky Mihálytól. Békésmegye a török uralom idején, Göndöcs Benedektől. Az 1835-ki úrbéri lázongás zarvason, az urbériség kifejlődésének rajzával, Sipos Somától. Végül hivatalos közlemények. E 228 lapra terjedő évkönyv IV. kötetét képezi a társulat hasonló kiadványainak, mely már csak ezen tartós fönállása által is bizonyítja életrevalóságát. KÜLÖNFÉLÉK. * A tiszán inneni superintendens Kun Bertalan — s. pataki egyik levelezőnk tudósítása szerint —