Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-04-13 / 15. szám
másik iüdoka az országos egyházi tanács felállítására az, hogy a velünk érülközni akaró valamelyik külföldi testvéregyháznak legyen hova fordulnia, — mintha püspökeinkkel, illetőleg a zsinat elnökségével külföldi testvéreink nem érintkezhetnének! (Vége következik.) BELFÖLD. A felsőszabolcsi reform, e.-megye tavaszi gyűlése, A f. szabolcsi ref. e. megye tavaszi, Kisvárdán márc. 25—27-én tartott gyűlésének némely közérdekűbb határozatairól a következő pontok alatt kivánom tudósítani e becses lapok olvasóit. 1. E. megyénk erélyes és tapasztalatokban gazdag kormányzó esperese Kozma József elhalván, a gyűlés Nemes Bénjámín e. m. főjegyző s tanácsbiró, — és Ujfalussy József segédgondnok úrnak betegeskedése miatti távolléte következtében — Pilissy László e. m. tanácsbiró s országgyűlési képviselő elnöklete alatt tartatott és folytattatott Jiárom napon át. 2. Midőn a gyűlés inegalakúit, mindenekelőtt a múlt gyűlés óta mindnyájunk mély fájdalmára s e. megyénk nagy veszteségére elhunyt esperesünk b. e. Kozma József úr emlékezete örökíttetett meg jegyzőkönyvünk első lapján; mint oly férfiúé, ki lelkipásztori hivatalát kezdettől haláláig az eőri közép jövedelmű egyházban folytatván, ezt fényre, virágzásra emelte ; továbbá a még 12 év előtt is szokásban volt e. m. lelkészi vizsgáknál, mint a hittan s erkölcstudományból kijelölt censor szerzett e két tudományban való szakavatott jártassága által érdemeket ; mint tanácsbiró éveken át intézte küldöttségileg s a zöld asztalnál a legkényesebb és bonyolúltabb ügyeket, catói szigorral, velőkig ható sarcasmussal ostorozván a bűnt, hanyagságot és roszakaratot, ha kellett; tapintatosan, sok oldalú ismeret s bő tapasztalatai szerint tanácsolván s békítvén a versengőket, a hol lehetett. Ezen tulajdonokkal lépett 1870-ik év őszén az esperesi hivatalba is, melyre egymásután három izben választatott meg s ez idő alatt igen sok rendetlen ügyet lebonyolított s 88 egyházközséget magában foglaló s nagy kiterjedésű e. megyénket úgy kormányozá, hogy a kerületi gyűléseknek nem sok gondot okozott a felebbezett ügyekkel. Azonban ez elismeréssel még nem elégedtünk meg: hanem hogy jeles tulajdonait, példáját, tetteit annál mélyebben emlékünkbe idézhessük, megbízta az e. m. gyűlés Nemes Bénjámín e. m. főjegyző és h. esperest urat, hogy a jövő tavaszi közgyűlés alkalmával az elhunyt jeles esperes felett emlékbeszédet tartson; nevezett a megbízást készséggel elfogadta. 3. Alkalomszerűleg itt említem meg, hogy szintén a múlt év folytán elhunyt másik kitűnőségünk b. c. Litkei Péter úr emlékére a nyári közgyűlés első napján tartandó requiemnek rendezésére egy bizottság neveztetett ki. Nálunk, legalább e. megyénkben ez emlékünnepélyek rendezése egészen új, de semmi esetre figyelmen kívül nem hagyandó dolog ; sőt szerintem egészen érdemes s méltó arra, hogy ez eljárás felett szélesebb körben gondolkozzanak az illetők. Mert ha világias színezetű testületek, mint az akadémiák, vagy a „Kisfaludy társaság® épen hazánkban; továbbá tanári testületek, az elhunyt nemcsak belföldi, hanem kültagok felett is emlékbeszédeket tartanak, kutatják az elhunyt tetteinek rugóit, szereplésük s viselt dolgaik megírásából stúdiumot, psychologiai értekezést csinálnak : bizony nagyon méltányos, felemelő, tanulságos lenne, ha mi is egy-egy elhunyt kartársunk felett ilyen beható vizsgálódás, lélektani alapokon nyugvó emlékbeszédeket tartanánk — buzdításul az élőknek. Szinte érzem, a mint e sorokat írom, mint melegül fel kebelem elhunyt jeleseink viselt dolgai, küzdelmei, érdemei és tetteire gondolván. És egy benső hanghelyben hagy ólag ösztönöz, hogy sürgessem, miként azoknak, kiket az élet mostohán jutalmaz, mi tiszttársak nyujtsuk oda legalább ravatalukra az elismerés koszorúját, sokszor viszontagsággal, de tanulsággal is teljes küzdelmeikért, hogy buzdulhassunk a példán. -4. Litkei Péter, Kozma József, Fekésházi Lajos, Ujlaky István lelkésztársaink elhunyta által üresedésbe jött egyházak következő atyánkfiai által töltettek be : újra megválasztatott Andrásy Kálmán, Eörbe Elek Dániel, Jármibői, a nagykárolyi szomszédos e. megyéből, Téthre Marci András, Mogyorósra Nagy István ; állomásukon mindannyian megerősíttettek. 5. A »zsinati előmunkálatok® tanulmányozás s vélemény nyilvánítás végett egy bizottságnak adattak ki ; azonban a bizottság mint olyan, rendszeresen, kellő higgadtsággal közbejött akadályok miatt nem munkálkodhatott. A bizottság két tagja Lukács Ödön és Vitéz Mihály véleményét beterj észté ugyan s ezek magokban véve igen becses dolgozatok ; azonban az e. m. közgyűlés tagjai nem lévén az ügy körül kellőleg tájékozva — miután a zsinati előmunkálatok csakis a gyűlésben osztattak ki, — érdemleges s beható tárgyalásba bocsátkozni nem lehetett; ennélfogva határozatba ment, hogy a főtiszt. egyház-kerületi gyűlés kerestessék meg az iránt, hogy ez ügyet a tavaszi — api-. 19. — gyűlésen ne tárgyalja; hanem engedtessék az egyházmegyéknek, illetve ezek bizottságai és minden egyes egyháztagnak kellő idő ez ügy érdemleges tárgyalása s minden oldalról való megvitatására ; annyival inkább, mivel a munkálat — betekintés után szólva — hiányos és csonka. Hiányzik jelesül a legfőbbek - közül: az iskolaügyet szabályozó törvényjavaslat, nemkülönben az egyházmegyék rendezéséről szóló, továbbá domestica stb. stb., ezek tárgyalása végett utóbb ismét conventet hívni össze költségszaporítás volna ; tehát csak készüljünk a zsinatra kellő megfontolással és körültekintéssel ; de ne nyakra-főre rohanva ;