Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-13 / 15. szám

A 25. §., mely a rendszeres választások közötti évek alatt a presbyteri képesség elvesztéséről, a presbyteriumból időközbeni kilépésről stb. szól, fentebbi indokainknál fogva elesik, s e helyett kimondandó, hogy a presbyterium kiegészítése, az egyházközségeinkben fenálló szabályok szerint történik. A presbyterium teendőit körülíró 26. §. 10-ik pontja, mely szerint a tanítókat és énekvezéreket is a presbyterium választja, az egyházközség egyéb hivatalnokaival és szolgáival együtt, oda módosítandó, hogy a tanítókat és ének vezéreket maga az egyházközség választja, azonban, hol népesebb a gyülekezet, a választás joga a presbyteriumra is ruházható. Indokaink: A tanítók ily szélesebb körű választása csekélyebb népességű egyházainkban általában gyakorlatban van, mely választási jogélvezettől eltiltani azokat nem akarjuk; továbbá ha a lelkészt az egyházközség választja, nem látjuk be, miért nem választhatná annak a népnevelés terén s az egyházi szent szolgálatban közreműködő társait, a tanítókat és énekvezéreket is. A 26. §. 12-ik pontja szerint : az egyház két külön pecséte közül a lelkészi hivatalénak a lelkésznél, az egyházközségének a gondnok kezénél kellene állania. Mi e pontot oda kívánjuk módosítani, hogy mindkét hivatalos pecsét a lelkész őrizete alatt álljon, de az egyházközség pecséte a lelkész vagy gondnok által mindig a presbyterium tudtával használtassék. Indokaink: Az egyházközség pecsétét biztosabb helyen véljük tartatni a lelkésznél, mint a gondnokok magán lakásaikon. A hivatalos pecséttel való netaláni visszaélések könnyebben elkerülhetők, s a pecsétek saját rendeltetésű használata lelkész és presbyterium által könnyebben ellenőrizhető. A 31. §. szerint: a presbyteri jegyzőségre az elnökök egyike sem alkalmazandó. A mi módosításunk szerint: jegyzőségre, a hol csak lehet, az elnökök egyike sem alkalmazandó. Indokolás: Vannak egyházi községeink, hol a jegyzői toll vezetésére alkalmas egyéniség alig található. A 33. §-t. mely igy szól : A presbyterium ülésein az egyházközségi segéd lelkészek bármikor jelen lehetnek s szólhatnak, de szavazati jogunk nincs, igy kívánjuk módosítani: A presbyterium üléseire az egyházköz- j ségi segédlelkészek mindenkor meghívandók, közretanács- | kozhatnak, de szavazati joguk nincs. 50. §. c) pont szerint: az egyházkerületi közgyűlés szavazati joggal biró tagjai lennének a presbyteriumok által lelkészek és világiak közül egyenlő számban választott egyházkerületi tanácsbirák. E pontot kihagyandónak véleményezzük. Indokaink: Bár némely egyházkerületben ez intézmény életbe van léptetve, mindazáltal a fokozatos képviselet elvével meg nem egyeztethetőnek tartjuk. Szerintünk teljesen kielégítő az eddigi rendszer, melynélfogva csupán az egyházmegyékben választatnak állandó tanácsbirák. Az egyházkerületi közgyűléseken az állandóság és folytonosság elemeit eléggé képviselik az esperesek és egyházmegyei gondnokok. Az egyházkerületek jog- és hatásköréről szóló 56. §. h) és g) pontjai alatt az országos egyházi tanácsra való vonatkozások, mint elveinkbe ütközők, kihagyandók. A zsinat jog- és hatásköréről szóló 92. §-ban, az 1 b), továbbá a 2. e); f), s a 93. §-ban az országos egyházi tanácsra való vonatkozások törlendők. Az országos egyházi tanácsról szóló valamennyi §-t, tehát a 99—106. §-okat, elvi megállapodásaink következtében, elejtendőnek véleményezzük. Indokainkat képezik az ide vonatkozó §-ok higgadt bírálata, a valódi protestáns alkotmányosság szempontjából való mérlegelése. A 94. §. szerint az országos egyháztanács magyarországi reformált egyház legfőbb kormányzói és közigazgatási hatósága lenne s működése egyik zsinattól a másikig tartana. Szerintünk ily legfőbb kormányzó és közigazgatási hatóságra semmi szükség nincs. Ha a zsinat meghozta a törvényeket, az egyházkerületek kötelesek azokat végre is hajtani. Az országos egyháztanács helyét elfoglalja a törvény. A 102. §. szerint az országos egyházi tanács hatás-és jogköre kiterjed a) pont alatt arra, hogy képviseli a magyar ref. egyházat mind az állam, mind a többi hitfelekezetek irányában, minden oly ügyben, mely az agyházat egyetemesen érdekli. Szerintünk, ha a zsinatnak az egyházra egyetemesen kiható törvényeit a felség szentesitendi, ezen garantia mellett felesleges az országos egyháztanács beavatkozása. Kell lenni oly interconfessionalis törvényeknek is, melyekre támaszkodva, egyházkerületeink fogják tudni, hogy járjanak el a törvényszegők irányában. b) pont alatt intézkednénk mindazon ügyekben, melyekre nézve az államkormány részéről tett intézkedések következtében rendelkeznie kell. Szerintünk világosabb kifejezéssel ez annyit tesz, hogy az államkormány rendeleteit végrehajtja. Az államkormánynak netaláni túlkapásai ellenében, az egyházkerületeknek mindeddig megvolt s jelenleg is meg vau azon joguk, hogy mielőtt végrehajtanák a miniszteri rendeleteket, elébb megbírálják, vajon nem sértik-e autonómiánkat. Országos egyháztanáco felállításával a különféle kormányrendeletek és leiratok ehez intéztetvén, igen könnyen sem módunk, sem alkalmunk nem lenne az azokban foglalt netaláni jogsértések ellenében állást foglalni. c) pontja szerint: a zsinat határozatait végrehajtaná, illetőleg végrehajtásukról intézkednék. Szerintünk a zsinat határozatait az egyházkerületeknek kell végrehajtaniok, illetőleg végrehajtásukról intézkedniük. d) pontja értelmében : az egyház törvényes jogait