Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-06 / 14. szám

háziatlanság fogyását éfc a templombajárás növekedését. A mi pedig a praktikus lelkészet terén felhozatik mentségül, hogy t. i. különösen faluhelyen, hol népesebb egyházban is csak egy pap van, lehetetlen a szónoki remekséget megóvni, úgy itt is, ha a theologiai intézetekben a predikátió szerkesztésére fordítandó gond és szorgalom szokásunkká — tehát második természetünkké — vált, tapasztalhatjuk, hogy az így nevelt lelkésznek minden üres pillanata a lehetőleg tartandó predikátióval van elfoglalva. Dinter például — e tekintetben — ezt mondja magáról: ,,Én mindig örömest prédikáltam. . . . Mindig azon gondolat lebegett szemem előtt, hogy a kézmívesnek és a földművelőnek hetenként csak egy órája van, melyben esze, akarata és érzelme müvelésére célzatosan valami történik. Pap, ha te ezen egy órát is elvonod tőle, ez kegyetlenség. Ha mindent ineg nem teszesz, hogy neki ezen egy óra oly hasznossá váljék, a mint csak lehet, ez lelkiisine. retlenség." Arra nézve pedig, hogy a prédikátió szerkesztése körül hogyan járt el, így szól: „Rend sen minden vasárnap délután, vagy séta közben, vagy télen pamlagomon, átgondoltam, hogy a legközelebbi vasárnapon miről prédikáljak. Csak a főbb eszméket. Ezek most már négy napig velem keltek és minden iires órámban szemem előtt lebegtek. így gyűltek össze anyagrészek és szentírási mondatok; példák és idézések lettek választva, elvetve, rendezve, míg az egész úgy, milyennek lenni kellett, tisztán előttem állott. Pénteken aztán —- ritkán későbben — leírtam a predikátiót. Sohasem fogtam hozzá előbb, míg az első gondolattól az utolsóig tisztán és rendezetten eszemben készen nem volt. De aztán a dolgozat szünet nélkül lett elkészítve. A predikátió — gondoltam, — olyan mint a harang. Félbeszakítás nélkül kell azt önteni. Ha szünetelünk közben, akkor recseg, a helyett, hogy hangozzék. Egy szellemnek kell uralkodni az egészben. , . . Első hivataloskodásom tíz évén keresztül minden prédikátiómat — alig néhány gyászbeszédet kivéve — szóról szóra concipiáltam és szórói szóra betéve tanultam meg." Fogadni sem kell, hogy ott, hol ily szokás második természetté vált, nem fordulhat elő azon i3set, hogy a hívek már előre tudják, mily prédikátió fog következni a legközelebbi vasárnapon és nem fogják elhanyagolni az istentiszteleteket. Másrészt meg ilyen consvetudo folytán a lelkész — hogy végezetre is püspököm szavaival éljék — szellemi túlsúlyával, lelkiismeretes következetességével fölényt fog gyakorolni hívei fölött", még pedig akár mívelt, akár alsóbb néposztályú, akár szabadelvű, akár orthodox irányú közönség fölött. Ha ez általában valósulna, üres templomaink miatti panaszunk megszűnnék. BIERBRUNNER GUSZTÁV. ISKOLAÜGY, A kecskemét egyházmegyei ref* tanitótestület közgyűlése. A kecskeméti ref. egyházmegye hivatalos tanitó testülete f. hó 27-én Cegléden tartotta ez évi rendes közgyűlését Magya r Antal tan. képezdei igazgató tanár elnöklete alatt. Reggel 8 órakor a gyűlés tagjai templomba vonultak, hol f. t. Dobos János úr megható imát mondott. Templom után a ceglédi tanitói kar szép énekének elzengése után, elnök üdvözölvén a jelenvoltakat, a gyűlést megnyitá. A jegyzőkönyv felolvasása után tárgyalás alá vétetett a f. t. dunamelléki ref. egyházkerület 1878 tavaszi közgyűlés kibocsátott népiskolai rendtartási szabályzata, mely az egyházmegyékhez véleményezés végett leküldetett. E rendtartási szabályok 2-ik, az iskola-székek alakítását tárgyazó pontja, jól lehet szabadelvűbb a legtöbb prot. népiskolai rendtartási szabályoknál, sőt még az államénál is, amennyiben az iskolaszéki tagokat egyharmad részben tanítókból rendeli választatni: mind az által ez oda módosíttatni javasoltatott, hogy az iskola-szék tanitó tagjai éppen paritásban legyenek a presbyterekkel. A 3-ik §., melyben az iskola-székek határozatképességére az iskola-szék tagjai átalános többsége jelenlétének szükségessége van kimondva, úgy módosíttatott, hogy az iskolaszékeken mindig a jelenlevők fognak általános többség szerint határozni Az 5-ik § 6. pontja módosításául kimondatott, hogy az iskolaépületek építése vezetésével a szakértők mellett az iskola-székek tagjai is alkalmaztassanak. A 21-ik § módosítása kimondja, hogy a helyettes tanítóul esperesileg alkalmazható segéd tanitó számára — ha meg nem választatnék rendes tanítóul, — az elébbeni vagy hasonló jövedelmű állás biztosíttatik. — A házi ipar tanításáról szóló 33 §. csatolmányául beiktattatott, hogy »az e nemű oktatás külön — szaktanítóra bizassék." — A 34-ik § b. pontjának a tanítók osztály cseréltetésére vonatkozólag javasoltatott, hogy az csak is az illető tanítók megkérdezése és beleegyezése mellett létesíttessék. — A 70—73 §§-ok helyett, amelyek a felügyelet gyakorlatára vonatkoznak az iskolalátogatások által, a következő szöveg hozatott javaslatba : 27 •