Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-30 / 13. szám

ban ezt sikerrel teliessék, egy orvos előadása nyomán előadjuk, mi az a comramáció. Ez a kuruzslók panaceája pokolvar, körömméreg, rák, bujasenyv, szóval minden képzelhető s létező fertőzés ellen. A pokoli műtét következőleg megy végbe. A pátiens egész testét bekenik disznózsírba kevert nagymennyiségű cinóberrel, aztán a már félig kihűlt kemencébe bújtatják, mig a gyermekeknél a meleg tűzhely mellé állítással végzik e gyilkos műtétet. Ezután egészen sötét szobában lévő ágyba fektetik, s hogy megizzadjon, annyi dunyhát raknak rá, amennyit csak elbír. így tart ez 9 egymásután következő napon, csakhogy a bekenés minden harmadnap történik, mely idő alatt a különben is félig halálra vált szegény patienst csupán sótalan levessel táplálják. A szobát szellőztetni vagy abba világosságot bocsátani nem szabad. E rettenetes kuruzslásnak, mely különösen Biharmegyében van elterjedve, mennyien esnek áldozatjáúl! Aki megmarad, hánynak zsugorodik össze keze-lába, hányan bénulnak meg! Orvosunk egy ily szobát a cura hatodik napján tekintett meg, de az irtóztató gőzt és erős kipárolgást nem tudta kiállani, s szédülten tántorgott ki ez undok légkörből. Ily értelmi sötétség prot. vidéken nem terjenghet ; de ha netán terjedni kezdene, bízunk benne, hogy a lelkész világosító szövétnekével, a tanító a népneveléssel eloszlatná a homályt, mely hallgatóik értelmére nehezedett. NECROLOGOK. A mu!t időkből egy régi munkással ismét kevesebb : Iklód-szentiványi Szenfiványi Ferenc hites ügyvéd, a kolozs-kalotai ref. egyházmegye gondnoka, 72 éves korában, március 8-án hunyt el Tőrében. A temetés 11 én ment végbe ; »a szeretett férj, testvér, gondos jó atya, nagyatya, após, i p a, rokon, b a r á t" koporsóját nagy közönség, számos tagú rokonság vette közül, de a gyásznak, bánatnak bizonyára legnagyobb részese az elmaradt özvegy : Gaszner Anna és gyermekei :Szentiványi K á 1-m á n Maros-Tordamegye alispánja, Szentiván yi I 1 o n a és Szentiványi Blanka. — A háznál az igaz e m b e 1* felett Tímár Lajos egyházmegyei aljegyző beszélt, a sírkertben Szakács István esperes, a megboldogult barátja, tiszttársa egyházmegyéje nevében mondott utolsó Isten hozzád-at. Szentiványi Ferenc született Dézsen, 1807-ben tanult Kolozsvárt és M. Vásárhelyt, itt végezve a jogot a királyi. táblán szolgált. Az ügyvédi pályára lépve, széles jogismerete a keresett ügyvédek sorába emelte és Kolozsvárt tág mezeje is nyílt, hogy mint a közügy embere ismereteit hasznosítsa. — A Kolozs-Kalotai egyházmegye 1866-ban választó meg gondnoknak a buzgó munkást, a ki — kivált jogi kérdésekben — fáradhatlanul munkált egyházmegyéje javára. De a mint teltek az évek, nőtt a hegy is, a boldogult kiköltözött Tűrébe, hogy hátra levő napjait gazdálkodva a családi élet örömei közt töltse ; de munkálni a mozgékony természetű gazda egy percig sem szűnt meg. Még csak egy vágya volt, hogy birtokát tagositva kezelhesse, s midőn épen megmutatták az igéret földjét, szólitá el az ur a fáradt vándort örök nyugalomra. Nyugodjék békével; emlékezete legyen áldott! Arvai József kir. tanácsos, Zemplénmegye tanfelügyelője, mint e lapoic olvasói táviratilag már értesültek, folyó év márc. 21-én d. u. I */2

órakor bevégezte földi pályáját Sárospatakon, hol temetése ugyanazon hó 23-áp nagy közönség részvéte mellett, ment végbe. Benne nem csak a protestáns, hanem átalában az összes hazai oktatás és nevelésügy egyik leghivatottabb, egyik legmunkásabb bajnokát vesztette el. illő azért, hogy az ő élete és halála határdombjáuál egy kissé megállapodjunk és munkás élete pályájára, e lapok hasábjain in, visszatekintsünk. Született 0 dec. 13. 1823 ban Kis Ráskán Zemplénmegyében, hol édes atyja András ref. lelkész volt. Atyját már három éves korában elvesztvén, édes anyjával, Kassai Eszterrel, ki túlélte fiát, Golopra ment lakni a rokonokhoz. Itt nyerte az első oktatást. Hét éves korában a s. pataki főiskolába került, hol 1831. ápr. 29-én írták be a gymnasium mellett máig fenálló, úgynevezett előkészítő osztályba. A gymnasiumi nyolc éves tanfolyamot megfutván, 1839. jul. 19-én az akadémiai tudományok hallgatására bocsáttatott. Miután a bölcsészeti, jo-i és theologiai tudományokat az akkori rendszer szerint hét évig hallgatta: 1846. jul. 6 án elhagyta az iskolát és nevelőül ment Boronkai Albert házához. Majd az 1848-ik év aug. havában kápláni vizsgát állott és miután egy pár évet mint káplán Megyaszón, majd Golopon s mint nevelő a gr. Dégenfeld Imre házánál eltöltött : 1851. febr. 19-én az ondi ref. egyház által rendes lelkészül választatott meg. Alig viselte félévig a papi hivatalt, még ugyanazon év szept. 23-án a tiszáninneni egyházkerület által a sárospataki főiskolába gymn. tanárul választatott meg. Örömmel fogadta megválasztatását, mert régóta vágygyal és óhajtással csüngött a tanári pályán. A gymnasiumban mint a mennyiségtan szaktanára nyert alkalmazást. Szakbeli ismereteinek bővebb gyarapítása végett az 1854-ik év aug — nov. hónapjait Bécsben töltötte. Már mint gymn. tanár ritka tanári képességet árult el. Az ő korában nem volt kedveltebb tantárgy a sárospataki főiskolában a mennyiségtannál. Ezt az ő könyed modora, szemléletes és világos előadása okozta. Noha ő algymn. tanár volt, az akadémiai ifjak, hallván az ő tanári ügyességét, üsszeállottak és magánórák adására kérték fel. Hallgató terme mindég tömve volt tanuló ifjúsággal. Sokan vannak, kik ma is híven emlékeznek a száraz tudományért való lelkesedésre. A gymnasiumban nem sokáig ma-