Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-23 / 12. szám

napjain, a hitelvek felett osztozkodtak, s megegyezni nem tudván, külön váltak. Azolta egy kicsit sok idő talált elmúlni. Epen e folyó évi octóber első, második és harmadik napjain lesz negyedfélszáz esztendeje annak a nevezetes osztozkodásnak, Azolta ama két tárgy, mely leginkább oka volt annak, hogy a testvérek külön kenyérre mentek, olyan régi pénzzé változott, melyet a luther-testvér, meg a kálvin-testvér is kegyelettel őriz ugyan ládafiókjában, mint ősi hagyományt, de nem használhatja, nem forgathatja, mert annak alig van már valami értéke, kivált pénzismerő előtt. Ez a két régi pénz: az unió reális, és unió mystica. Amazt takargatja a luther-testvér, emezt takargatja a kálvin-test vér, de mint mondók, csak a ládafiókban. Az élet piacán, főkép pedig a »Meggyőződés* cimű boltban, mind két testvér ugyanegy veretű pénzzel dolgozik, melyen sem a Luther sem a Kálvin képe nem látható, hanem vallják meg csak őszintén, a Zwinglié. A különélés egykori főoka tehát ma már voltaképen nem létezik. S én nem kételkedem, hogy ha Luther és Kálvin dicsőült alakjai élőszóval szólhatnának hozzánk, semmi egyebet nem mondanának, mind ezt: „Mi innen az örökkévalóság ablakából néztük végig a lefolyt századokat, s gyönyörködve tapasztaltuk, hogy az idők szelleme szépen elsimította közöttetek azt a különbséget, mely atyáitokat, egykor egy hevült pillanatban elválasztotta. És ti nem akarnátok-é megérteni az idők szellemét? Azon versengtek, hogy kereszt vagy csillag legyen-é a torony tetején ? Avagy azon, hogy oltárnak vagy asztalnak neveztessék-é azon készülék, melyre a Megváltó halálának emlékjegyei vannak feltéve? És te, ki Lutherről neveztetel, nem tudná-é az Urat lélekben és igazságban imádni — gyertyavilág nélkül ? Avagy te, ki Kálvinról hivattató), megbotránykoznál-é a templomod falára függesztett egyszerű kereszten? Ah, hagyjatok fel az apró emberek apró töprenkedéseivel! Szeressétek egymást jobban! Dobjátok tűzbe az egymás ellenébeni elfogultság legkisebb rongyait is, hadd semmisüljön meg örökre, s mindjárt meglátjátok azt a nagy áldást, azt a csoda-eredményt, melyet nyerni fogtok az által, ha a hazátokat lakó tizszer háromszáz ezer protestáns lélek egyesül. Akkor lesztek nagy, hatalmas egyház, melyen a pokol kapui nem hogy diadalmat vehetnének valaha, de ti vesztek azon diadalmat." Tehát szeressük egymást jobban! Legyen bennünk őszinte és elhatározott akarat s az egyesülés apró gátjai azonnal el fognak simulni, a szeretet és akarat legelső érintésére: Nem lenne-é dicső dolog, ha a m a rburgi colloquium negyedfél százados évfordulója együtt találná az akkor elvált két testvér ? Vagy ha ez, az idő rövidsége miatt lehetetlen is, nem lenne-é már az is dicső dolog, ha ezen évfordulati napok t. i. e folyó év Október havának 1, 2 és 3-ik napjai együtt találnák a két testvér egyház — egyesülés felett tanácskozó — imposans küldöttségét? Hogy ez megtörténhessék, semmi egyébb nem kell hozzá, mint szeretet és akarat, — a közönyös dolgok feletti kicsinykedés levetkőzése, — jóakaratú értekezés az egyes egyházakban, egyházmegyéken, kerületeken, konventeken, mind két felekezet részéről, — s az ügy sajtóbeli megvitatása.*) Hol hazánk két nagy folyama, a Duna és Tisza egyesül, az egyesülés pillanatában képződnek ugyan némi hullámok; de azután a két nagy folyam teljesen egygyé válva, megerősödve, csendes ringatással szállítja utasait a nagy tenger felé. Ha hazánk két nagy prot. felekezete egyesülne, nem lehetetlen, hogy az egyesülés alkalmával, és csupán csak ekkor, képződnének némi hullámok ; de azután a két nagy felekezet teljesen egygyé válva, meg erősödve, csendes ringatással szállítaná utasait az örök élet édes vizeire. — — — — Tisztelt olvasó! Ha azt mondod is e beszédre, melyet most elolvastál, hogy nem egyéb ez, csak — álom : engedd meg legalább azt az egyet, hogy ha álom is, de édes á'.om. CSEPELI PÁL, ref, lelkész. IRODALOM. Pest-Pilís-Solt-Kiskunmegyei tankerület népiskolai tanügyi állapotának összesített kimutatása az 1877/8. iskolai évre. Összeállította Tóth József kir. tanfelügyelő. Kőnyomatu 45 lap ívrétben. — Szorgalmasan szerkesztett jelentés, melyből értesülünk arról, hogy a megye 210 községében 576. 317 lakosnak 90. 500 tanköteles gyermeke van, kik közül a megyebeli 376 iskolát (köztük 59 ref., 37 ág. ev., 1 egyesült prot.) összesen 71.957-en látogatják, s e szerint a 6—15 éves összes iskolakötelesek 78.7

2

°/0

-a jár iskolába. Nem jár iskolába 16.263, vagyis az iskolakötelesek 21.28 °/0

-a. Ez összegezést a harmad évivel hasonlítva össze, átalában javulás vehető észre. Legtöbb javulást mutat a megyében mind ez ideig elhanyagolt ismétlő iskoláztatás, amennyiben harmadéve a 13 —15 éves iskolaköteleseknek 54.J5

°/o-a járt iskolába, tavaly pedig 62 í

4

»/0

. Az iskolába nem jártak közül mintegy 1542 teljes szegénység. ruhátlanság miatt nem járhatott oda. A mulasztások ellenőrzése mindezideig a legnagyobb mértékben el volt hanyagolva, mert az ezekért felelős községi elöljáróság úgyszólván mit sem törődött az iskolaszékek által kimutatott mulasztásokkal s a büntetés csaknem kizárólag kegyes inegintésekre szorítkozott. Itt a felügyelő concret esetekben mutatja föl a hirhedt magyar községi mizériákat. A tanítási nyelv kimutatásában, német nyelvű *) Még pedig létrejöhetne az egyesülés nem csupán k ü 1 s ő-1 e g, az az, az egyház alkotmányát, vagyonát, s szertartásait illetőleg ; hanem b e n s ő 1 e g, az az, a hitcikkekre nézve is. Mert a hitcikkekben való egyesség nélkül létrehozott uniót tökéletlennek tartom. Cs. P.