Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-09 / 10. szám

* Skita Mihály orsz. prot. árvaházunk egyik legmunkásabb bizottsági tagja f. hó 3-án életének 80-ik évében elhunyt. Személyében azon kedves öregeknek egyike szállt sirba, kik hasznos munkásságban töltött ifjú s férfikor után öreg napjaikban leginkább azok között szeretnek forgolódni, kik korra tolök legtávolabb állva, a létért való küzdelmet, melyről ők már letettek, még meg sem kezdték. Mi csak élele alkonyán ismerkedtünk meg az üde arcú, szelid lelkű aggal, ki idejét és szeretetét híven megosztotta kedves unokái (Hornyánszky Victor gyermekei) és az árvák között, kikről gondoskodni legnagyobb öröme volt. — Skita Mihály született 1800 febr. 24-én Győrött, hol atyja evang. tanitó volt. Tanulmányait végezte Győrött, a pozsonyi ev. lyceumban, a győri jogakadémián és keszthelyi Georgicumban. Gazdatiszt volt gróf Festetich Lászlónál, később jószágfelügyelő gróf Batthyány Kázmérnál Kis Béren, s midőn 1850-ben e jószág confiscáltatott, és katonakezekre került, jószágfelügyelő lett gróf Széchéuyi Jánosnál Sopronban. 1835-ben vette nőül a mucsfai evang. lelkész leányát, Bertl Terézt, kivel boldog házasságban élt és hat gyermeke lett. Nejének 1863-ban bekövetkezett halálával Pestre költözött vejéhez, Hornyánszky Victor úrhoz, hol unokái körében otio et dignitate töltötte életének utolsó éveit. Hovatovább mind ritkább lesz a polgári erények azon zajtalan gyakorlása, melynek a boldogult oly szeretetreméltó példánya, s ennek folytán a gondviselés által számára kijelölt szerény körnek áldása volt. — S a milyen volt élete folyama, olyan volt halála is ; csendesen, fájdalom nélkül szenderült át a jobb létre. Áldás, szelid béke lengje körül a drága hamvakat! * Zsedényi Ede lelki üdveért a bpesti orthodox zsidó-község imaházában (Orcy-ház) e hó 5=én gyásziste* nitiszteletet tartottak. Az orthodox végrehajtó bizottsághoz számos orth. zsidó hitközségből érkeznek jelentések ha= sonló gyászünnepélyekről. * A dunamellékí egyházkerület ezévi közgyűlését Törö k Pál püspök úr gr. L ón y a y Menyhért főgondnok úrral egyetértőleg aprilhó 26-ik és következő napjaira hívta össze. April 24. és 25-én a tanügyi és más bizottságok tartanak ülést, ugyan akkor lesznek a lelkészképességi vizsgálatok is. A lelkészi első vizsgán megjelenendők az exegesisből I. Mózes, 1—3, 6—8, 11—16 s a római levél 1—8 fejezeteinek fejtegetésére eleve készüljenek; a második vizsgát teendő ifjak pedig írjanak otthon egyházi beszédet János evangyéliomának IV. 35 — 38 verseiről, — biblia magyarázatot Máté XX. 1—16 verseiről és katechisatiót a heidelbergi Káté VII. úrnapi^ 20—22. kérdéseiről. A lelkészi felavatás april 27-én leend. Mind a vizsgázók mind a felavatandók eleve jelentkezzenek a püspöki hivatalnál. * Boszorkányégetésröl kell megemlékeznünk Anno Domini MDCCCLXXIX. Az autodafé színhelye, a muszka civilisatió (?) bölcsője tőszomszédságában fekvő Vracsevo helysége ; a falu elöljárói u. i. egy Agrafeni Ignatievna nevű. boszorkányság gyanújába kevert szegény parasztasszony házának ajtóit, ablakait baszögeztették, szalmát és száraz gallyat hordattak a ház köré, s aztán a házat „boszorkányostól" együtt hamuvá égették. Száz paraszt, köztük a falu pópája ujjongott e szörnyű dráma végbemenetele alatt * A butaság áldozatairól ismét van szerencsétlenségünk megemlékezni. Dunántúl némely kath. vidékein az a veszedelmes babona van elterjedve, hogy a templomba viszik a kisdedeket, s midőn a pap az úrfelmutatást végzi, a szentségtartó-szekrény kulcsát a kis gyermekek szájában háromszor megforgatják. Ez kész alkalomadás, mindenféle ragályos nyavalya elterjedésére, minek szóló tanúbizonysága a következő eset. Nagyküküllőmegye Hidegvíz községében terjedni kezdett a roncsoló toroklob. A pópa nagy bölcsen szluzsba tartását látta célszerűnek a járvány megszüntetésére. Állott pedig a szluzsba abból, hogy miután különféle hókusz pókusz közben a népet megszentelték, megcsókoltaták mindenkivel, beteggel és egészségessel egyaránt a feszületet, és lett a szluzsbának az az eredménye, hogy pár nap múlva a 900 léleknyi helységben egyszerre 11 halott feküdt a ravatalon. E községben az ez ideig elhaltak száma a 150-et meghaladja, elpusztúlt tehát a lakosságnak mintegy 16 százaléka. * A Szerkesztőséghez beküldött 23 stólaügyi cikk közül néhányat, érkezésök ideje szerint közlünk. P. J. — S. K. — K. F. Edinb. és M —s cikkei közöltetnek. ADAKOZÁSOK. A miskolci ref. gymnáziumra következő adományok érkeztek : Özv. Vithen Jánosné 3 frt. — Major György ívén Aszalóról: a gyüjto 1 frt, Csernátony Gyula plébános 3 frt, Aszaló község 2 frt, F. Nagy József 60 kr. Ossz. 6 frt 60 kr. — Szögyény-Marich László Fehérmegye főispánja, megyéje területén gyűjtött 26 frt 59 kr. —- Veres Tamás ongai ref. lelkész ívén : a gyűjtő 3 frt, Gutman Fábián 4 frt, Várady György 2 frt, Léka Szilárd és Csorba János 1 — 1 frt, Franyecky Elek 50 kr., Neuvohner Áron 30 kr., Neuman Áron és Krajmács 20—20 kr. — 7 adakozó 10 kr. = 70 kr. — Onga községéből többen 85 kr. Összesen 13 frt 75 kr. — Laky András felsőzempléni esperes, Kun Bertalan superintendens útján, következő gyűjtését adta be : Lónyay Gábortól 5 frt, abarai egyház 8 frt 10 kr., kolbásai egyház 5 frt, deregnyői egyház 4 frt 50 kr., ladmaci egyház 3 frt, kis-és nagy-toronyai egyház 3 frt, Boronkay Károly és Szemere Lajos 2—2 frt, jesztrebi egyház 1 frt 50 kr., kisazari egyház 1 frt 40 kr., karcsai lelkész 1 frt. Összesen 36 frt 50 kr. — A most nyugtázott összeg 86 frt 44 kr., a már eddig nyugtázott 5466 frt 90 krhoz adatván a befolyt adományok összege 5553 frt 34 kr. A rendező bizottság.