Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-02 / 9. szám

* Halász Sámuel urnái mint nevelő működött; innét lépett a mezőföldi egyházmegye segéd-lelkészei közé, s mint ilyet a sió-marosi kis gyülekezet lelkipásztorául elválasztotta 1845-ben. Választását nem is bánta meg soha. — 34 éven át tartotta gyülekezete kormányát erős lélekkel, szilárd kezekkel, nem nézve az akadályokat, hanem a célt. melyet maga elé tűzve — elérni akart. — És ha olykor a közönyösség vagy sértett gőg felzavarta egyháza csendes békéjét, s hullámhegyeket tolt útja elé: nem tért ki előlök, hogy oldalba kapván megingassák vagy épen felfordítsák egyháza hajóját, hanem mint jó kormányos ellenükbe tört, s középen átszelvén a tornyosuló habokat, — míg azok megszégyenülve simultak el: addig a megmentett hajó újult erővel haladt az elcsendesült tenger tiszta tükörén. — Erős lelke nem tűrt ellenmondást, mert tudta, lelke mélyéből meg volt győződve, hogy a mit akar, azt híveinek boldogságáért, gyülekezete virágzásáért akarja. — S hogy mennyire érte el célját, mutatja az, hogy míg másfelé általános a panasz a vallástalanságról s ennek első szülött gyermeke — az anyagi elszegényedésről: addig a sió-marosi egyház tagjai oly anyagi jóllétnek örvendenek, hogy — mint maguk állítják — pénzért sem lehet náluk napszámost kapni; nem mert dolgozni nem szeretnek, hanem mivel minden ember megtalálja saját birtokában dolgát, s munkája után kenyerét. — (Hejh, nem is gazdagszik itt meg a korcsmáros !) Es hogy a bold. lelkipásztor híveiben az igaz, tettekben nyilvánuló vallásosságot mennyire tudta fokozni, mutatják az általa célba vett és elért eredmények, melyek mindig szép lapot fognak képezni a sió-marosi egyház töi-ténelmében. A templom és lelkészi lak tetőzetét cseréppel fedette, — a tornyot kijavíttatta s rézzel boríttotta, — tanítói lakot építtetett, — vörös márványból egy díszes ^Ur-asztal®-át állíttatott a régi — fából készült — helyébe, — arra gyönyörű térítőkét vásárolt,— 60 lat nehézségű ezüst kehelyt szerzett stb. s mindezt a híveknek általa felgyújtott áldozatkészségéből * és úgy, hogy az alig 400 lelket számláló egyháznak — pásztora halálakor — 3—400 frtra menő tőkéje maradt adósság nélkül — E mellett híveinek valódi atyja volt, kihez bizalommal fordúlt mindenki, s a ki üres kezekkel — ha csak tehette — nem eresztette el a hozzá folyamodót. Lehet-e azért csodálni, ha gyülekezete sírva kisérte sírba a dicsőültet, ki éltében — tettei által — ércnél tartósabb emléket emelt magának; — s nem méltán mondhatjuk-e, hogy az ilyeneknek halála veszteség nemcsak az őt szerető szívekre, de — közvetve — az egyházra, az egész emberiségre is ?! Folyó hó 17-én tettük örök nyugalomra porait a hű szolgának, kinek koporsóját rokonai, barátai s hiveiu kivűl bánatos özvegye öntözte könyeivel, kit oly anyagi helyzetben hagyott, hogy özvegysége bús napjait nem nehezítik a megélhetés gondjai. — A templomi gyászszónoklatot Nt. Soós Károly csajághi lelkész végezte, Máté XIX. 27 alapján gyönyörűen kifejtett beszédben rajzolván az evang. hirdetőjének, az igaz lelkipásztornak képét, kinek már gyermekkora, első ifjúsága lemondással, — a szülei hajlék elhagyásával kezdődik, s azután élete folytonos lemondás, másokért élés, mások boldogságáért munkálás; míg végre — mint a gyertya — épen a másoknak világításában emészti fel magát; — majd beszéde második részében a hű pásztorok jutalmát adva elő, e jutalomért az öntudat helybenhagyó szózatához, a lélek csendességéhez s az üdv hazájába utasít. — A háznál imát s a temetőben sírbeszédet tiszt. Kutasi Ferenc mezőkomáromi lelkész tartott a boldogúlt felett. Legyen közöttünk áldásban emlékezete a buzgó lelkésznek, jó rokonnak; s nyerje el Istennél a hív szolgák örök, hervadhatatlan koszorúját! Ifj. KUTASI FERENC, ref. s. lelkész. ADAKOZÁSOK. Az országos prot. árvaházra: Könyves Tóth Kálmán k. laczházi ref. leik. küld. perselypénz 3 frt 91 kr. egyesek részéről 3 frt 50 kr.. ipartársulat részéről 1 frt 50 kr. — Miklövicz Bálint liódm. vásárhelyi ref. leik. az 5. és 8. temetkezési egylet részéről 6 frt. — Szentpéteri Sámuel pelsőczi ref. leik. 2 frt — Baksay Sándor k. sz. miklósi ref. leik. özv. Takács Istvánné részéről 2 frt, maga részéről 2 írt. — Édes Ábrahám sályi ref. leik. 1 frt Dóka Zsuzsánna, Simon Jánosné részéről, ki mint szegény napnzámosné azt végéendeletileg hagyományozta. • Szerk. A miskolci ref. gymnáziumra a következő adományok érkeztek : Balogh Frigyes Boldváról 2 frt. — Az rjusági bál jövedelméből, Kun Pál igazgató útján 9 frt. — Szabó Károly tanfelügyelő 10 frt. — Petró József, városi ügyész 5 frt. — A most nyugtázott 26 frt. a már nyugtázott 5440 frt 90 krhoz adatván, az eddig begyűlt kegyes adományok Összege 5466 frt 90 kr. A rendező bizottság. Mai számunkhoz mellékelve van K ő n i g R: Vallásos iratok magyar nyelven című hirdetése. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Ballagi Mór. Nyomatott a Dentseh M.-féle művészeti intézetben Budapest, Bálvány-utca 9. sz. a.