Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-03-02 / 9. szám
E szomorú viszonyok és kilátások oka ott rejlik, hogy a németországi hivatalos protestantismus és a németországi szabadvizsgálódási tudomány között óriási űr tátong, melyet áthidalni többé nem lehet; egyiknek az ellenfelek közül okvetlenül bele kell vesznie. A tizenkilencedik század tudományos vívmányainak még sok keserű csalódáson kell keresztül menniük, míg annyira edzetnek, hogy a leélt világnézet védőivel döntő ütközetre kelhessenek. De ha a harc órája ütend, e vívmányok győzni fognak ; az emberi rajongásokkal felsallangozott tanok sirba fognak szállani, mint a gyermekkor álmai és a tisztult eszmék folytán létrejött egyszerű, de magasztos világnézet uj mennyet és földet fog teremteni, mint Jézus megjelenésekor. Az emberiség akkor meg fog győződni, hogy a józan ész és az igazságteljes tudománynak reményei az életnek vezér csilllagai; a csalódások pedig csak az elbizakodás, az uralomvágy és a rajongás ködéből alakult fellegek, melyek a fejlődési törvények hatalma alatt szétoszolnak. Mi, magyarországi protestánsok, meg nemcsak ezen az összes előtörekvö emberiséget illető vigasztalásban részesülhetünk, hanem azon felül még ama megbecsülhetetlen és szerencsés helyzetben élünk, hogy államegyházat nem képezünk, és udvari theologiának szolgái nem vagyunk. Nékünk az, ami után Némethonban a szabadelvű protestáns lélek sóhajtozik, a szabad autonom egyházközségi élet, bőven .meg vaü, és a hitszónok, ha hallgatói miveltségi foka olyan és ők azt kívánják, bátran haladhat párhuzamosan a mai tudomány bebizonyult igazságaival előre beszédeiben a vallási fogalmak magyarázása körül, állván Idvezitőnk eme intésén: ,,Abetü megöl, de a szellem elevenít.'4 A püspök nem mond átkot reá, csak egyháza ne vádolja, hogy például Darvinismusról prédikál. Minket általában oiy csalódások, mint németországi hitsorsosainkat, nem érhetnek. Nékünk csak egy versenypályánk vau, az, hogy a protestantisinust, mint a szellemi keresztyénséget, a katholicismus elaltató opus operatum-féle keresztyénsége ellenében érvényre hozzuk. Igaz, hogy e szerencsés helyzetünk még nagyobb kötelességünkké teszi, hogy ne aludjunk, hanem hogy fáradhat]anul munkálkodjunk Urunk szolgálatában, mert mi nem menthetjük magunkat ama panaszszal, hogy az államhatalom vagy a Consistoriuin minket gátol, Jézus szellemében boldogítani a népet. Állásunk természetszerű; hivatalunk gyökerezik a népben és megvilágíttatik a nép által választott egyházi főnökök által, kik atyáink, holott a németországi protestáns lelkésznek állása természetellenes, lombja is, gyökere is a consistorium kezében van. Állásunkat csak egy árnyék szokta néha néha meghomályositani, az, hogy római vágyak háborgatnak egy némely lelket, pedig nincs az akath. érsek, ki nagyobb úr lenne a nép lelkében egy anyagilag akár milyen szegény, de szellemileg gazdag protestáns papnál. Azért előre! Mutassuk meg itthon is, a külföld előtt is, hogy a józanul haladó protestantismusban nem rejlik semmiféle veszély sem az államra sem a vallásra nézve, hanem hogy népünk épen azon oknál 1 fogva, hogy azt sem szent lépcsőkön mászónak, sem ; szent képeket csókolózónak nein neveljük, munkás, takarékos, a törvényeknek hódoló jó és derék polgá! rokból áll. Előre. ' BIERBRUNNER GUSZTÁV. ISKOLAÜGY. Ingyen tankönyvek a szútori népiskolában. Nagy öröm, határtalan nagy öröm volt ma a szútori ref. iskolában. Szülék még nagyobb megelégedéssel tán soha sem távoztak közvizsgáról, mint e mai napon. Kihirdettetett ugyan is, hogy ezután minden iskolás gyermek ingyen fog kapni tankönyvet. Tudjuk, hogy egynémely szüle mily keservesen veszi meg gyermekének a szükséges tankönyveket s e miatt sok gyermek könyv nélkül húzza ki az iskolai év nagyobb részét. Hogy lehessen aztán az ilyenektől kívánni, hogy folyvást haladjon azokkal, kiknek rendesen van tankönyvük. Ez a tanítónak csak bosszúság, a gyermeknek pedig nagy hátramaradás a tanulásban. Valóban a mai tanterv annyi tantárgyat ró az elemi iskola növendékeire, hogy azon könyveknek megvétele egyik legnagyobb adó évenként sok szüle nyakán. Hogy tehát az iskolai tanítás községünkben e miatt ne szenvedjen, hogy a tankönyvek hiánya hátrányára ne legyen az iskola szellemi előhaladásának : ez évtől kezdve iskolánkban minden gyermek ingyen kap tankönyvet, oly módon, hogy az iskolai év végén minden könyvet köteles leend a növendék az iskola könyvtárába vissza adni. Hogy pedig a könyveket el ne nyúzza a tanuló, a helybeli lelkész és iskola tanitó legszigorúbb felügyelete és éber gondja alatt, minden könyvet boritékkal és könyvfogóval kell ellátni minden gyermeknek. Es hogy a gyermek maga is. kiváló gondot fordítson tankönyveire, a lelkész és tanító által minden két hétben nyilvános könyvszemle fog tartatni; a mikor a törvény és rend ellen vétők vagy könyveiket nem kimélők büntetéssel fognak sújtatni. így minden gyermek gondos, takarékos leend, rendet és pontosságot fog tanúlni, eleve megszokja könyvein ldvűl ruháját és író eszközeit is kímélni. Ezt az ingyen tankönyvbŐli tanúlást mai időben már minden iskolába be'Jehet vinni, csak egy kis akarat i és jóra való készség kívántatik hozzá. Ugyan is mint a