Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1879-02-23 / 8. szám
raeretessé közhasznú élete; melynek rajzát alkalmasint már jövő számunkban közölhetjük. * Közvizsgák rendje a pápai h. h. főiskolában az 1878 /9 -d. tanév első felében. Február hó : 24-én a) d. e. r Esztan-és jogi tudományok körisméjéből; d. u. Szentírás magyarázat, héber régiségtan, egyházi szónoklattan-, értelmezéstan- és héber nyelvtanból b) d e. Természettanból ; d. u. Mennyiségtanból, c) egész nap. A gymn. II oszt. tárgyaiból. 25-én a) d. e. Ker. hittan , apologia-, polemika-, általános egyházjog- és hittörténetből, d. u. Erkölcstan-, egyháztörténet-, szertarlástan- és uj szövetségi bevezetésből, b) egész nap Magyar-, közép- és újkori történelemből, e) egész nap A gymn. VI. oszt. tárgyaiból. 26-án a) egész nap Föld-, őslény-, ember- és vegytanból, b) egész nap A gymn. V. oszt. tárgyaiból. 27-én, a) egész nap Latin és görög irodalomból, b) egész nap A gymn. VI. oszt. tárgyaiból. 28-án a) egész nap Magyar irodalomtörténet-, gondolat- és lélektanból, b) egész nap A III. és II. éves képezdészek vizsgája. a) egész nap A gymn. III. oszt. tárgyaiból. Március hó : l én a) d. e. Német irodalomból (7 és 8) ; d. u. Vallás- j tanból (7. és 8); b) egész nap Az I. éves képezdészek vizsgája, c) egész nap A gymn. I. oszt. tárgyaiból, Mely vizsgákra főtanodánk nagyérdemű elöljáróit és pártfogóit, a szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja a főtanodai igazgatóság. * A nagyszebeni ág. h. ev. káptalan elhatározta, ! hogy rendkívül becses, különösen incunabulákban gazdag könyvtárát, a kéziratokkal együtt a br. Brukenthalféle könyvtárnak ajándékozza. * A halottak égetése Budapesten ismét szóba ke- j rült. A milanói és gothai példa nyomán, nálunk is építeni akarnak hallottégető kamarákat. A mozgalom élén Balázs Sándor ismert beszélyíró áll, ki már pár évvel ezelőtt fordított le egy e tárgyra vonatkozó röpiratot s több tárcát irt a halottak elégetése tárgyában. Balázs a böjt alatt a főváros különböző egyleteiben nyilvános előadásokat tart az íigy érdekében. Egyébként a hullaégetés már nálunk sem épen új eszme. Régi hírlapjaink közt lapozgatva, azokból tudjuk, hogy valami Gyürki András nevű uri ember már 1848-ban fellépett hullaégetési javaslatával, s izzó levegővel ajánlotta hamuvá égettetni a holttestet. Ujabb időben pedig dr. Elischer és dr. Rózsay József irtak e tárgyról. NECROLOG. I Szathmári Király Pál emlékezete. | E lapok f. évi 6. száma már megemlékezett hazánk és prot egyházunk siratott nagy halottjáról Szathmári Király Pálról, néhány rövid vonásban méltatva is valának az Ő érdemei, de ezen kristálytiszta jellem, ezen antikszerűségében köztisztelet által környezett jelesünk megérdemli, hogy ne csak mi, kik őt közelebbről magunkénak mondhatni szerencsések voltunk, hanem az egész haza protestáns közönsége legalább főbb mozzanataiban ismerje meg életének nem zajos de belbecsben annál gazdagabb történetét; hiszen mindenünk, mit elhányt jeleseinknek jutalmúl adhatunk a méltó elismerés, az emlékezet azon koszorúja, melyet emlékköveikre tűzhetünk. Szathmári Király Pál volt tornai főispán és az alsó borsodi egyházmegye segéd gondnoka született 1811. septemb. 6-án Jánosiban, Gömör megyében; édes atyja az érdemekben gazdag, közösen szeretett Szathmári Király Pál, éde3 anyja Lévai Kósa Anna volt. Nyilvános iskolai pályáját kezdette Pozsonyban, folytatta és bevégezte S.-patakon, hol osztályában mindig első kitűnő volt, tanuló-társa Szemere Bertalannak, és a későbbi hatalmas államférfiú nem volt képes őt helyéből kimozdítani, meg kellett azzal elégednie, hogy osztályzatban utánna következhetett. Jogi tanúlinányait S. patakon bevégezvén, az 1832—36-iki hongyülés tartama alatt báró Vay Miklós koronaőr oldalánál töltötte a jurátusi éveket, mely szakára életének mindig kegyelettel emlékezett s talán nem is gondolt reá, hogy az agg főnök túl éli őt. 1836-ban az ügyvédi vizsgát kitűnő eredménynyel letevén, Ung megyébe tette át lakását, hol atyjától a tibai birtokot kapta ; 1840-ben a külföldet látogatta meg, honnan midőn tapasztalatokkal gazdagon új megyéjébe visszajött a jeles képzettségű ifjú, megyei tiszteletbeli ügyészszé választatott. Hogy mily népszerűségnek örvendett, mily szeretet vette őt Ungban körül, mi sem igazelhatná fényesebben, miut azon ritka körülmény, hogy a legközelebbi megyei tisztújítás alkalmával 1843-ban, tiszteletbeli ügyészből egyszerre alispánná választatott. Ekkor vette nőül az erényekben gazdag Plathy Idát, 36 éven keresztül hőn szeretett élettársát. Ezen házassági szövetség két nemes szív, két nagy lélek egyesülése volt, kik egymásért, egymásnak élni s együtt másokat boldogítani valának hivatva. A családi élet örömeinek csendes élvezete a felső-zsolcai magányba hívta őket s miután az ifjú alispán már egyházmegyei tanácsbíróvá is megválasztatott, ott hagyta alispáni hivatalát és ezentúl kiválólag Borsod megye volt szerencsés őt magáénak nevezhetni, — bár közhivatalt jó ideig nem viselt, de úgy a nemzeti, mint az egyházi ügyek iránt folytonosan nagy érdeklődéssel viseltetett; csak a nemzeti nagy elnyomatás után következő ébredés korszakában 1861-ben látjuk őt ismét a közügyek élére állani, midőn a m. csáthi kerület által országgyűlési képviselővé választatott. A törvényhozás asztalától azonban csakhamar visszahívta Borsod megye bizalma, első alispáni székébe ültetvén őt, melyet azon kegyeletnél fogva, mellyel egykori főnöke iránt viseltetett megtartott még az u. n. Báró Vay Miklós-féle provizorium alatt is.
