Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-16 / 7. szám

bírálói képesség, amely az eredeti nyelv, a héber ősviszonyok és költészeti sajátosságok pontos ismerete által élesítve, kételyekkel lép az igazság keresés útjára s minden előítélettől szabadon, tehát magát megtagadva óhajt ítéletet szolgáltatni a héber költő szellemének. Egyébiránt ő is inkább tanítani akart a zsoltárok alapján, nem pedig bírálatot írni a zsoltárok és azazokról uralkodóvá lett nézetek felett s így lett aztán erős moralistává, hatalmaskodó dogmatikussá és felületes exegetává. Álláspontjától eltekintve nyelvezetében kellem, erő 5 felfogásaiban pedig annyi eredetiség rejlik, hogy még ma sem érdemli meg az elhanyagoltatást. Vannak az említetteken kívül a Zsoltárkönyv egyes darabjaira írott magyarázó műveink is, a melyeknek szerzői már a darab megválasztása által elárulják írásmagyarázó álláspontjukat. Első ezek között Melotai Nyilas István a 20-ik zsoltárra írt s 1620-ban kelt magyarázatával, a melyet azonban nem sikerült tüzetesebben megismernem. Gyanítom azonban, hogy ő, ki ^Speculum Trinitatis® müvében a szent háromságot a bibliából, a zsidók Írásaiból és conciliumok végzéseiből igyekszik megvédelmezni — bizonynyal éppenúgy messiatikusnak veszi a 20-ik zsoltárt, mint Székely és Németi; vagy pedig mint azt Tofeus Resolutiójából sejthetjük, ő az, aki a 20 zsoltárt Bethlen Gáborra alkalmazta, annyival is inkább, mivel emiitett ^Speeulum Trinitatis"-át, két évvel a 20-ik zsoltárra irt magyarázata után, Bethlen Gábornak ajánlotta, mint a kinek különben is udvari papja és kegyeltje volt.*) A 2-ik a Lelki legeltetés, azaz Dávid Király 23-ik zsoltárának magyarázatja, melyet foglalt bé 12 prédikációkban a Jézus Krisztusnak alázatos szolgája, Keresztúri Pál. Nyomtatott Váradon 1649-ben. Ugy látszik, hogy már 1645-ben is megjelent, bár az 1649-iki kiadáson e körülmény nincsen jelezve. Ajánlva van Lorándfy Susánnának, kinek a szerző udvari papja volt s ki azokat a prédikációkat végig is hallgatta. E mű teljességgel nem Írásmagyarázat, hanem erős logikával, ügyes fölrészelő képességgel alkotott prédikációk, vagy inkább prédikációi vázlatok gyűjteménye ; a melyeket mesterileg bonyolított szerkezetük miatt, hihetőleg Lorándfy Susánna magas műveltsége is csak többszörös olvasgatás után volt képes megérteni. Reánk nézve csak annyi *) Szabó Károly emiitett műve után a Melotai Ny. István könyve cimét is közölhetjük. »Szent Dávidnak huszadik Soltárának rövid predikatiók szerint való magyarázattya, mellyben mind az Istenfélő igaz jó Fejedelmeknek, mind az keresztye'n községnek Tisztek megábrázoltatik és elejekben adatik. Az Istennek diczó'ségére és az egyigyű híveknek épületekre. írattatott és kü bocsáttatott. Az Felséges Bethlen Gábornak, Magyar és Erdély Országnak Istenfélő' keresztyén Fejedelmének fó' Praedicatora Melotai Nyilas István által Cassan, Festus János által 1620.* E cini igazolja az ismeretlen s Szabó Károly által is csupán két példányban látott miiről kifejezett véleményemet. R. Gy. az érdekes benne, hogy az őrző pásztort most Istennek majd Krisztusnak magyarázza. A 3-ik és utolsó :Bándi Sámuel magyarázatja, a 68-ik zsoltárra, amelyet tett ő felsége jó voltából, midőn tudományának rendes útját nyomná a belgiumi hires akadémiákban. Nyomtatott Franekkerában Cyselaar János által 1690-ik esztendőben. Ez egy 289 lapra terjedő, 12-ed rétü mű, amely Teleki Mihály és Hadadi Wesselényi Pál hites társainak van ajánlva. Elfogultságban felül múlja minden elődjét, a menynyiben szerinte az Ur Js. Krisztus önnön maga szóla, mint a szövetségnek angyala, a Sinai hegyen az atyákhoz és az ő lelke által ugy munkálkodók a prófétákban, hogy azok nekünk mindazokat a beszédeket írva hagyták, a melyek a mi életünknek és kegyességünknek ez életben méltó sinór mértéke. Nem is szólott az atya soha az ő fia nélkül, sőt mindenkor az ő fiában szóloft. Közelebbről a 68-ik zsoltárt úgy jellemzi, mint a melyben az Istennek örökkévaló tanácsát az ecclésiára, annak urára, azaz az Isten fiára vonatkozólag, a prófétákban szólott Szent lélek után, kiváltképen felnyomozhatjuk. Ugyanazért fejevesztettség e soltár dolgait puszta rend szerint való emberi személyre alkalmaztatni ; mivel ebben Js. Krisztus commendálja magát országával együtt s az ő minden ellenségén vett győzedelméből nőtt nagy öröme rajzoltatilc. Szerinte az Eloah = Js. Krisztus; az Elohim pedig = Szent háromság. így aztán a 68-ik soltár is egész keresztyén hittan dióhéjban. E műben a kegyes olvasóhoz intézett beszéd után egy vers is olvasható, amelyben Európának mindazon jó asszonyai rendre földicsértetnek, a kik az ecclesia körül érdemeket szereztek maguknak. E vers, valamint az egész mű is, a nyelvezet gyarlósága, szerzője fegyelmezetlen észjárása s gondolatainak nehézkes szárnyalása miatt, bizonyos elszántságot igényel attól, ki tanulmányozására vállalkozik. Ajánlani csak azoknak merném, a kik, miért miért nem, a Bándi-féle álláspontot ma is jogosnak és védelmezhetőnek gondolják. Ennyi az — ha nem csalódom, — a mit a magyar exegeták a zsoltárkönyvre nézve, nyomtatott művekben producáltak. — Azt az álláspontot, a melyet képviselnek, kimerítették ; annak védelmére minden lehetőt összehalmoztak. — Az egyház hű fiaiként gondolkoztak és írtak. — Az inspirált ó szövetségben joguk volt a kezdettől fogva létező ige nyomait keresni 5 keresték tehát és meg is találták. Műveikben mintha csak a Jézus közvetlen tanítványai beszélnének, mintha csak Péter vagy Jakab hirdetnék a körülmetélkedés híveinek, — hogy Jézus az ó szövetség látnokai által megjövendölt, a Dávid királyi törzséből sarjazott Messiás. Mintha csak a zsidókat akarnák megtéríteni LCsak az előfeltétel volt hibás, a melyet azonban nem ők alkottak, a munka kitűnő volt, bár tartós hatásra nem számíthatott. Celsus, Porphyrius s a gnostikusok elporlottak ; de a századok