Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-15 / 50. szám

vonatkozó többi műveit is bocsássa mielőbb sajtó alá, s hogy ezt tehesse, szeretett tiszttársaim, nyujtsunk segédkezet! pártoljuk ez életre való egyházirodalmi termékeket. — S ezek között ez idő szerint nincs mely a pártolást inkább megérdemelné, mint e jeles dolgozat. Nyit egyháza. LUKÁCS ÖDÖN. Az újszövetség1

uj magyar fordítása. (Folytatás.) 5 vers. ,,S azután megint egyesüljetek, hogy a j sátán meg ue kiértsen titeket, az önmegtartóztatás hiánya miatt". Biz ez kényes tárgy, melyről Pál itt beszél, de hát a herélés, a körülmetéli* edés s az ezekről a bibliában mondottak, nem meg kényesebb tárgyúk-e? Vagy Grál. V. 12—7 ne fordítsuk le ? vagy eltakarjuk, ami lelieteilen ? A szelídebb, illetőleg takartabb alakban, mint a kritikai szövegekben van, fordíthatjuk igy : ,,S azután megint úgy legyetek", de a textus receptus ow éQXyod-e-jét csakis így fordíthatjuk; „S azután megint menjetek össze, hogy a sátán, gyengeségtek miatt meg ne kisértsen benneteket". Elég takart ez így is, de hű j | — s a fordítóban egyéb nem kívántatik meg, minthogy hű legyen. Vll. 21. Szolgai állapotban hivattál-é el ? Ne törődjél ; hanem, még ha szabaddá lehetnél is, inkább használd fel azt.® Mit tesz az, hogy ue törődjél? Ne törődjél véle; ezt értem. A x^oat jelentését nem fogta fel, mikor azt ily értelmetlenül fordítja, hogy használd fel azt. Károli helyesebben azt mondja, hogy élj azzal, azaz, mert a magyar ezt a gondolatot nem így fejezi ki, inkább maradj szolga 33. 34. Kár a t. re-Ci ptus rosz pontozásához ragaszkodni. Vdl. 3., ha pedig valaki szereti az Istent, az meg van ismerve ő tőle." Nem arról van itt a szó, hogy az olyat az Isten megismeri-e, hanem arról, hogy az o yannak megadja az Isten az ismeretet, a mit magától el nem nyer, s a miről azt sem tudja, hogyan kell hozzá jutni (2. vers) tyvoGzccL vtc avrou. Károli jól megértette ezt a passiva constructiot, mikor igy fordított: „az ilyen ember Istentől megajándékoztatott volt értelemmel." Ez hátramenés az exeges'sban, s nem javítása, hauem rontása Károlinak. Lesz az egész a 2. verssel (mely, mellesleg legyen mondva, szinte hibás) : „Ha valaki azt hiszi, hogy ő ismer valamit, azt sem tudja, mikép kell ismerni (t. i. csakis Isten által, mert Pál szerint csakis azt ismerjük a vallás terén, a mit az Isten maga kijelentett), de ha valaki szereti az Istent, az ő tőle megnyeri az ismeretet (megismertettetik, ismeretre juttatik, i. jut). 4. vers. Azt igenis tudta Pál, hogy van bálvány a világon s ezt kérdésbe nem is vette, hanem igenis azt, hogy v a 1 a in i-e az a bálvány vagy i semmi? Epen ilyen képtelenség X. 19 a kérdés : „van | valami bálvány?* stb., e helyett: „valami a bálvány?" 6. vers., „de nekünk csak egy Isten van". A magyarnak csak egy nyelve van, s nem tűri, hogy így beszéljenek ; valamint ezt is XI. 2 : „Ha másoknak nem vagyok apostol; legalább nektek vagyok* vagy birtokraggal mondja : apostola, vagy igy : „ha mások szemében nem vagyok is apostol, de rátok nézve az vagyok " IX. 3 „akik nyomozódnak felőlem". Mennyivel különb az öreg Károli „akik engemet cirkálnak.* 19. v. l"ál nem azért tette magát mindenki szolgájává, hogy a „többséget" — zovg nleíovag —, hanem, hogy a tömeget, a népet megnyerje. — A 22. versben a „minden módon" mint a jtavzcog fordítása, a szójáték kifejezésére, egészen ügyes. X. 13. „Kisértet nem vett elő titeket, hanem csak emberi. De hű az Isten, és nem hágy titeket erőtök felett kísértetni; hanem a kísértettel együtt utat nyit a kiszabadulásra is, a végett, hogy elszenvedhessétek." Egyátalában nem mondható szerencsés fordításnak, bár paraphrasissal is él. „Csak emberi kisértet SlZj di mibe estetek. De él az Isten, ki nem hágy titeket erőtök felett kísértetbe esni, hanem a kisértettel együtt módot is nyújt a kiszabadulásra," (a vneveyKéiv isteni értelmére vesd össze azt az uri ima e szavaival: ne vigy minket a kisértetbe — f.irj eígevéyxrjg —) X. 25. 26. Mindent, amit a mészárszékben eladnak (?), megegyetek, a nélkül, hogy felőle nyomozódnátok a lelkiismeretre való tekintetből. Mert az Uré a föld és annak teljessége." Először is a vágó (mészáros) eladhatja üzletét, de a hust, melyet mér, árulja; 2-szor a magyar ember nem nyomozódik a lelkiismeretre való tekintetből valami felől, hanem lelkiismeretbeli dolgot csinál valamiből, 3.-szor a tvIrjQCüf.ia szónak teljességgel fordítása te jességgel nem egyébb betűhöz tapadó sz>dgaforditásnál. Magyarul, de azért nem kevésbbé híven, ilyenformán hangozhat az egész : „Mindent megegyetek, a mit a székben árulnak, semmi lelkiismeretbeli dolgot abból nem csinálva, mert az Ur-é a föld és minden, a mi azon van" (vagy és annak bősége, vagy gazdagsága; lehet a magyar szavakban válogatni, — csak azt nem értem, hogy magyar ember hogyan választhatja a „teljessége" szót.) A 33. versben a „haszon" szó (avfi<f€QOv) sehogy sincs helyén, mert az ott teljesen idegen szempont. „Nem keresvén a magam hasznát", mondja a fordító. „Nem keresve azt, a mi nekem tetszik," mondja Pál, mikor arról van szó, hogy akkor is megegyenek-e valamit, mikor abban társuk netán megbotránkozik. XI. 10. Az e^ovoia szónak hatalomjellel fordítását nem helyeslem. Kétségtelen, hogy ott a keleti nők által ma is, s a keresztyén nők által általán igen sokáig hordott fátyolról van szó, melylyel a nők arcukat a láthatatlanságig elfödék. Ugyanazért minden lelkiismereti aggódás nélkül fordíthatta volna itt fátyollal — mert ha a szótár nem is, de az összefüggés világosan mutatja, hogy itt a fá-