Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-12-08 / 49. szám

hogy a képezde legyen bár még oly kitűnő, nem adhat mást mint egy kis tőkét, melylyel működésüket az egyesek megkezdhetik, s hogy azon általános ismeretek, melyeket a tanitó a képezdéből magával hozhat, pusztán mankók, melyeken megindulhatni, de célhoz jutni nem lehet : beismerték a kölcsönös egyesülésnek szükségességét és ennek elérhető nagy horderejű eredményeit". Ez okból 1861 aug. 21-én Nemes-Csoban egyletté alakultak. Elnökké Csapli István akkor meszleni lelkész urat kérték fel. Még ugyan azon évben az alakulás megtörténte az esperesi gyűlésen bejelentetett, mely is ezt helyeslőleg vette tudomásul. Ugyanazon év sept. 11-én Sárvárott tartá első rendes gyűlését, amikor is határozatilag kimondatott, hogy az egyházmegye minden tanítója köteles a tanáeskozmányokon részt venni. A megkezdendő tanévre a tanítandó iskolai tárgyak sorozata megállapittatott. Az alapszabályok egy évvel később dolgoztattak ki. Ugyan is 1862 jul. 20-án Körmenden tartott gyűlésből e célra kiküldettek : Kiss Zsigmond, Zeberer, Grosch, Sass, Luttenberger, l<ik is megbizatásokban rövid időn eljártak. Az emiitett körmendi összejövetelen már a vend ajkú tanitók is bevonattak az értekezlet kötelékeibe, oly formán, hogy habár külön is összejőnek, de az esperesi gyűlést megelőzőleg, mindég Körmenden tartandó közös értekezleten részt venni ők is köteleztetnek. E terv azonban néhány év múlva keresztül vihetlennek bizonyulván, elejtetett. 1862 vettetett meg a könyvtár alapja, mely ma 120 kötetből áll. A könyvtárt mindjárt kezdetben támogatták Toperczer Károly ur 5 frt, Rác János körmendi gondnok 1 írttal. Egy évvel később ugyan e célra adakoztak : Gömbös János 1 írt. Bakk János uj falusi leik. 2 frtot. 1863-ban közös működési körét kiszélesbítette az értekezlet, amennyiben négyes hangra énekkart alakított, de amely 4 évre rá beszüntcttetett. 1864-től a gyűlés jegyzőkönyvei az esp. gyűléssel is közöltetnek. Még ez évben Csapli István úr az elnökségről leköszön s helyét Poszvék Sándor meszleni leik. úr foglalja el, kit is, mint az adatok mondják — 1864 Doroszlón Ráhner Máté ünnepélyesen iktat be ujabb hivatalába. „Iskolai Csarnok" cim alatt folyóirat is indul meg 1864. Szerkesztője Grosch, később Papp Ferenc. De e vállalat is korán a 11 számmal 1867 megszűnik. 1865 Takács Lajos egyházmegyei felügyelő a könyvtar javára 1 db. aranyat ajándékoz. 1866. Toperczer Károly vil. elnök ur tisztéről leköszön — így világi elnöke is volt az értekezletnek — helyébe a közbizalom mélt. Radó Kálmán urat kéri fel. Nevezett világi úr 5 évig elnökösködik a vasi közép egyházmegye tanitói értekezletén. Ez idő ala't 50 frtot meghaladó adománynyal gyarapítja a könyvtárt. Ezen felül 1870 2 db. aranyat tűz ki e kérdés helyesen megfejtőjének pályadijjul : „Mi tan. egyletünk célja ?" Még | is 1877 Csánigon 20 frt. árú könyvvel gazdagítja a könyvtárt. 1871. Poszvék Sándor urat követi az elnöki székben Kiss Imre urai-uj-falui leik. ur. A legutóbb Meszlenben tartott gyűlésen a sokáig üresen álló világi elnöki szék is betöltetik Kiss Gyula úrral. 1874 óta, amikor az alapszabályok újból átdolgoztatnak, tiszteletbeli tagokkal is találkozunk. A rendes tagok száma 17. A pénzt, tevőleges vagyona 58 frt. Fölolvasott munkák száma 30. 7., Azon lelkesedés, mely egyebütt napi renden volt, a kemenesaljai tan. testületet sem hagyta hidegen, minek folytán Nagy János magyar gencsi tanitó fölhívására 1865 jul. havában 26 taggal megalakul a tan. értekezlet. ! Elnök: Csapli István ns. magasi leik. ur. Jegyző : Nagy János, könyvt. Szabó József, pénzt. Sass János. Célul tüzetett ki az értekezleten : fölolvasások tartása, ezek fölött folytatandó eszmecsere, jó könyvek beszerzése, egyh. énekek összhangzatos begyakorlása, könyvek beszerzésére évi tagsági díjul 50 krt vetnek ki fejenkint. Kezdetben a gyűlés helyről helyre vándorol, utóbb Dömölkhez, mint központhoz kötik annak megtartását. A tanácskozmány mindenkor istenitisztelettel kezdődik. Itt is divik az a kegyeletes szokás, mellyel Zalában találkoztunk, hogy elhalt tagtársaik emlékének kegyelettel adóznak. 1869 óta az egyszeri helyett kétszer jönek össze. Ez utóbbi összejövetelt arra fordítják, hogy gyakorlati előadást tartanak fölváltva a tanítók. 1873 óta világi elnök is van jelen a gyűlésen. Káldy Gyula urat volt szerencsés az értekezlet 1-ső világi elnökéül megnyerni, ki még ma is támogatója az értekezletnek úgy is mint elnök, különben pedig évenkint 25 frtot áldoz a könyvtárra. 1874-ben Csapli István úr visszalép, utánna jő Hetyési István simonyi leik. úr. Ennek halálával az egyh. elnöki szék megürül — és ez ideig szinte betöltetlen.a Az adatok szolgáltatója azzal végzi jelentését, hogy „ 12 évi fennállása óta minden zaj nélkül, szerényen bár, de azért kellő sikerrel igyekezett az értekezlet feladatának megfelelni. Ehhez mi csak azt tesszük hozzá : Nem kételkedünk fölötte! Ahhol a tettek beszélnek, ott a siker kétségbe vonhatlan. Ugyan is az értekezlet fennállási időtartama alatt a következő tárgyak dolgoztattak fel: j, 1865/6-ik tanévben: „A tanitás körül szerzett tapasztalatok" Szabó József dömölki. „A számvetés tanításának módszere" Nagy János gencsi ; »Az értelmes olvasás és azzal együtt járó helyes írástanításának módjáról* Berec János zalaistvándi ; „Mikép tauittassék a történelem? ;

<

Szili Pál vönöcki. „A hazaiföldrajztanmódja" Papp Ferenc magasi; »Külföldön szerzett tanügyi tapasztalatok" Bándi Endre hogyészi; „Mikép tanittassék a természettudomány, hogy általa növendékeink Istenhez vezettessenek ? Berec József sági ; »Mi módon lehet iskolás gyermekeinket hazaszeretetre buzdítani ?" Nagy Elek tokorcsi