Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-10 / 45. szám

végzett ifjaktól láthatni) tűzoltó vagy más e féle egyenruhákat viselni és a szabadságot a legszélesebb értelemben élvezni s gyakorolni. A komoly gondolkozású tanitót nem kell az öltözék megválasztására figyelmeztetni, nyegléknek pedig nem árt egy kis szabályozás. 10. A lelkész és tanitó közötti viszony megállapitásáért zsinathoz nyújtani kérelmet : ennek semmi értelme. A lelkész az iskola főfelügyelője. Ha a tanitó megfelel hivatásának, akkor a tanitói tekintély csorbát nem szenved. Hisz a lelkész nagyon örül, ha egyháza veteményeskertének kitűnő vezére, nevelője van. Nincs a tanítónak szüksége oly törvényre, mely azt szabályozza, hogy mi viszony van lelkész és tanító közt; szerintem ez csak önelbizakodást szülne. Müveit és képzett lelkész j és tanító úgy is tudja, mi viszony van a két hivatal között. 11. Az emlékirat szerént az iránt is tisztába akar- 1 nak jönni hivatal társaim, váljon egyházi vagy világi egyén-e a tanitó ? (Még egy ide nem illő hasonlatot is tűznek a fölvetett kérdéshez ; no de amilyen a kérdés, olyan a hasonlat). E kérdés megoldásául ennyit mondhatok: En a lelkész úr helyett amikor csak a körülmény kívánja, szives készséggel prédikálok a kathadrából; templomban és temetési alkalommal éneklést teljesítek : a búcsúztatót elmondom a halottas háznál ; 107 növendékemet a kiszabott tantárgyakból 6 osztályban oktatom az iskolában, és nem kívánom hogy zsinatilag mondassékki, ha váljon egyházi vagy világi személy vagyok-e én ; hivatalosan végzett teendőim erről elég bizonyítékot szolgáltatnak. 12. A kérelem 14-ik pontjára vonatkozólag, hogy t. i. „A tanitók vagy iskolájuk ellen kiküldendő vizsgáló bizottság fele részben tanítókból álljon.® Hát még ilyenre is van szükség ? ! Olyat én nem birok föltenni tanítóról, hogy ellene és iskolája ellen vizsgáló bizottság működjék Az egész emlékirat minden pontját áttanulmányozván, záradékul ilyen formán öszpontositom somogyi tanitói kartársaim óhajtását: a., Hogy a tanitó épen olyan tekintélyes hivatalnoka legyen az egyháznak mint a lelkész (soha se lesz a.) b , Hogy vallást ne tanítson (ezt nem értem, hogy magyar prot. felekezeti tanitó ilyesmit hogy vehet , eszébe.) c., Hogy 500 frt. lakás, kert s elengedő tűzifáért 80 gyermeket tanítson (ez nagyon jó volna.) d., A gyermekek ingyen iskoláztassanak, (ez a legkönnyebben kivihető lesz.) e., A tanitók de kivált ez előkönyörgő az egyházi gyűléseken stb. szavazati jogokkalb Írjanak (nem használ ez semmit.) Uraim ! aki ismeri a viszonyokat, az a népadóztatás rovására kivihetetlen kérelmet nem kezdeményez. Ha a tanítót a lelkészhez mindenütt és mindenkor tisztelettel párosult szeretet kötele kapcsolja, akkor ne féltse tekintélyét. Végezetre sajnálattal vévén tudomást somogyi hivataltársaim nyomasztó helyzetéről, az emlékiratot magaménak nem vallva, irattárba tételét indítványozom. M. BARTHA JÁNOS, kesznyéteni ref. néptanító. BELFÖLD. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. (Vége.) Csak egy lépés a tantermekbe és előttünk áll a közvizsgai bizottság jelentése. A haladást előtüntető, illetve kimutató jelentés örvendetes tudomásul szolgált; de a jelentés alapján egyéb dolgok is történtek. Többek közt az akadémiában eltöröltetett a sédáróli felelés. Ott, hol nem volt, behozatott mint korszerű, nálunk eltöröltetett mint korszerűtlen. Jele az időknek! Boldog sédai idők. midőn kiszámítottuk, melyik következik vagy épen az ismertet felkerestük, mind ennek vége ! A főiskolától a kerületi nyomdába menvén, tudat juk, hogy abban a kerület által nyomatott irka példányok ára 2 krról 1 krra szállíttatott le a nagyobb kelendőség okáért. Ennél célszerűbb irkát alig mutat fel az ország, most már az ára ellen sem lehet kifogás. Kerületünk, hogy a nyomdai befektetések fedezve legyenek, kénytelen volt kimondani, hogy iskoláinkban más irkák nem használhatók. E végzés később, ha e célszerű irkák ismertek lesznek, felesleges lesz. — Egy vegyes házassági kérdés is foglalkoztatta a kerületet. A tényállás ez: Az 1868. 53. t. c. előtt kötött egy vegyes házasságból született gyermek a ref. lelkész által megkereszteltetik a szülők kívánatára (a férj ref., az anya cath., a keresztelt leány). Az illető ministeriumhoz följelentett lelkész, eljárását arra alapítja, hogy a klérus is magának követel 1868. előtti vegyes házasságból született minden gyermeket, hol az apa róm. katholikus. Miután 1848-ban a vallásbeli egyenlőség kimondatott, miután az 1868. előtt kötött házasságok az akkori törvény szerint birálandók, miután a klérus is magáénak követeli a róm. cath. apa más vallású leány gyermekét, ama lelkész eljárása az egyenlőség és viszonyosság elvénél fogva pártolásra talált. — A sokat panaszolt lelkészválasztási szabályok ellen egy egyházmegye, a barsi megtette módosítását, de nem találván elvi helyeslésre, a házszabályok értelmében nem mehetett le az egyházmegyékhez. Tán egy gyűléséből sem irt fel kerületünk annyit, miut ebből, ugy hogy ha kedvünk lenne elnevezhetnők ezt feliratok gyűlésének; de nem nevetünk,