Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-03 / 44. szám

akadály. Mint superintendens hétköznap imádkozott, va­sárnap reggel szónokolt és a halottakat kikísérte. Azon hely mellett, hol pihen, sok száz holtat kisért ö el vég­nyugalomra. A látható sírhalmok, mik között sírja dom­borul, mind az ő lelkészsége, s imája alatt domborultak. És most alusznak együtt, a fő és e tagok, a nagy és kicsiny. A szellő azt suttogja: ő alszik, de boldog egy­ház, melynek ily lelkésze, boldog testület, melynek ily kormányzója támadt, minő Nagy Mihály volt. r Es most mi élők menjünk a viták terére, a har­cok mezejére, hagyjuk a holtakat pihenni, és nézzük, mit tesz, mint él az a testület, melynek neve dunántuli ref. egyházkerület s melynek erős karu superintendense ő volt. A testület élni akar. Elni még akkor is mikor élni nehéz. Ha egykor Nagy Mihály küzdött Thunokkal, küzdünk mi alkotmányos irányzatokkal*); ha neki félteni kellett egyházunk jogait az absolut hatalom túlkapásai­tól, ép úgy, s nem kevésbbé féltenünk kell nekünk is egyházunk véren szerzett s kétoldalú szerződések által biztosított jogait. Nincs kedvünk többé jogot feladni, bármi szép alkotmányos uton intézett szóért, nincs, — sőt féltve a jövőt azon kell igyekeznünk, hogy azt el­veinknek megnyerjük. S miután ezt csak tanítás által érhetjük el, megfogamzott egyházkerületünk zöldasztala mellett egy protestáns egyetem tervezete. Hogy ez egyetem kell, szükséges, az kétségtelen. Hogy ezt összevetett vállal megbírja a magy prot. egyh. még bi­zonyosabb, mihelyest a veszélyről értesül. Most még csak az egyetem szükségességének indokolása mellett azt kérdezi kerületünk, akarnak-e egyetemet a többi testvérek, de egyúttal az indokolást 500 p. kinyomatta, egyházakhoz, egyesekhez szétküldi, és a maga részéről szervező bizottságot választ az esetre, ha a terv helye­seltetvén, a testvérkerületek is megválasztanák a bi­zottságot. Egy olyan mozgalom ez, mely a szegény Gra­lileából indul ki, de ha megértik a Duna Tisza mellett és még tovább a bércek honában, kevés idő múlva megállj-t kiálthat a protestantismus a léte ellen törő, al­kotmányos nemzeti szinü ruhába öltözött iránynak. Többé kisszerű foltozás nem használ, nagy monumentális épü­let kell, mely hirdesse, hogy bennünk élet van, és létünk a nemzet léte. Protestánsok, fogjatok kezet, helyezzétek a leggazdagabb társ iskoláját egyetemi rangra, lássátok el tanerőkkel, de mielőbb, mert az idő veszélyes és sürget! Az egyetem kérdésének méltatása után térjünk pápai főiskolánkhoz. Itt most már fel van állítva a taní­tóképezde is. Égető szükség volt reá, égetőbb mint a jogra, de legégetőbb az, hogy mindegyiknek legyen nö­*) Bizonyára azt akarja mondani, hogy küzdünk magokat al­kotmányosnak hazudozó oly irányzatok ellen, melyek törvénybe üt­köznek ; mert Isten őrizzen, hogy mi a törvényes alkotmányosság ellen kezdjünk harcot, — ez annyi volna, mint magunk alatt vágni a fát. Vigyázzunk a szóra! Szerk. vendéke elég és jó tanerői. A képezdét ez ideig a főis­kola tanárai szíves ajánlkozás folytán önként látták el tanerőkkel. Es jól ellátták. Most mégis eljött ideje, hogy a képezde egészen külön választassék, tanerőkkel ellát­tassák, mi végett tervet készíteni egy bizottság küldetett ki a főisk. gondnokság elnöklete alatt. Sok és szép e bizottság feladata, mert ennek széttekintő, bizalomger­jesztő működésétől a tananyag, tanóra és tanerő uj be­osztást, a középtanoda és képezde vallástanitása is uj alapú megoldást nyerhet. A szaktudományok megkíván­ják a magok szakembereit, egyedül a vallás tanítása nem nyerte még eddig meg a maga szakemberét a kö­zéptanoda és képezdében, pedig érezzük annak szüksé­gességét, kivált a képezdészeknél, kik mint felekezeti tanitók vallástanitással foglalkozandnak egyházaikban. A panasz sok a vallástalanság miatt, keressük-e az okot szervezetünkben? Váljon ha a só megizetlenül, mivel sózatik meg ? Egy kézbe, de hivatottéba a vallástanitást! Iskolánál levén, emlitsük meg az egyházkerület köszö­netét azért, hogy a nagyhírű Tót Ferenc püspök, ha jól tudom Liszkay József lelkész úr által, főiskolánknak ajándékozott könyvtárát a főiskolai uj könyvtárnok szakszerüleg rendezte. A főiskola könyvtárát illetőleg felszerelés, szellőztetés, biztonság, szép ízlés tekintetében többféle korszerű átalakitás van tervbe véve, nemkü­lömben a könyvjegyzék is kinyomatik s az egyes gyü­lekezetekhez megküldetik. Nem lehet még e könyvtár­nál meg nem említeni, miszerint a nemzeti muzeum több példányt kér belőle cserébe, melyek ő nála hiányoznak. Az átadás némi előföltételekhez köttetett, mivel itt az elhamarkodás késő megbánást okozhat, a megtagadás pedig a hazafiatlarxság, szűkkeblűség tényeül tűnnék fél. (Vége következik.) SZEKERES MIHÁLY, ref. lelkész. IRODALOM. Aigner Lajos kiadásában legújabban a következő tankönyvek jelentek meg: Magyar nyelvtan a középiskolák számára. Irta Bodnár Zsigmond, 5-ik javított kiadás. Ara 80 kr. — Magyar olvasó­könyv a középiskolák 111. és IV. osztálya számára. Szerkesztették Bodnár Zsigmond és lványi István taná­rok. 4 ik jav. kiadás. Ára 1 frt 20 kr. — Magyar nyelvtan középiskolák számára irta Torkos László. 5-ik jav. kiadás. Ára 80 kr. — Magyar nyelv­tan. Népiskolai használatra irta Záray Ödön. 10-ik ki­adás. Ára 30 kr. — Magyar nyelvkönyv, föladatokkal, kidolgozási s elemezési mintákkal és a polgári életben legszükségesebb irati föltevényekkel. Gyakorlati tanmód szerint népiskolák számára készitette Fischer Simon elemi fő tanitó. 4-ik javított kiadás. Ára j 30 kr. — Magyar irálygyakorlatok.

Next

/
Thumbnails
Contents