Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-02-03 / 5. szám
Vallási és társadalmi reform&tió. Felolvasás; tartotta Bombaiban 1868. márc. 24-én Kesab Tsander Sen. ' (Vége.) Ok többnyire szegények s nem is részesültek a legjobb nevelésben, nem állanak a társadalom legelső helyein, kevés vagy semmi socialis befolyással sem birnak, számosakat közülök a megpróbáltatások s az exkommunikatió súlyos következményei környeznek, — de az Isten velük van. Az ő hatalmas keze tartá fen szivüket mind e megpróbáltatások közt s fáradalmaikat a világi oppositio s elcsiiggesztő tapasztalatok dacára is sikerrel koronázta. Ily eredmény itt és Madrasban is teljesen lehetséges. En mind e dolgokat, melyeket most előttetek elmondtam, nem rég Bengáliában az észak-nyugoti tartományok- ! ban, Pendsabban, Madrasban és a central provinciákban is előadtam testvéreimnek; midőn utolszor szólottam hozzátok e helyen, törekedtem itt is ugyanazon elveket érvényesíteni, és valósággal reménytelve nézek ama nap elé, melyen ez ország minden mivelt benszülöttjei egymással összekapcsolva lesznek, hogy megmutassák tet- j teikkel, mily világosság lakozik bennünk. Kezdjétek — 1 bár kicsinyben. Álljon össze néhány ember Bombayban, j Madrasban, Pendsabban és meglesz egy átalános közös szövetség magva. Legyenek egy osztályban India minden mivelt bensziilöttei s aztán lassanként megnyerjük a benszülött társaság többi osztályait is, és egy kiterjedt hatalmas szövetségbe egyesitjük. Es ki tudja, váljon a nagy Isten neve, melyet itt mi most dicsőitünk, nem fog-e egy napon Madras partjain, a beltartományokban, fent Pendsabban visszhangzani ? Ki mondhatná meg, hogy bár mi r most nehéz szivvel tekintünk hazánk helyzetére, és panaszkodunk azon szomorú tény felett, hogy az Isten, a kiben mi hiszünk, még oly kevéssé ismeretes, nem fog felderülni soha a nap e homályba vont ország felett, a melyen sziveink újra élnek, s szemeinkről minden könnyet letöröl az isteni gondviselés, mely oly kegyelemteljes s oly gazdag jóságban ? Ki mondhatná meg, váljon nem fognak-e ez ország benszülötteinek szétszórt társaságai egy napon egy hatalmas társadalmi szervezetté egyesülni, melyben minden férj és nő az Istent dicséri, melyben minden testvérek egyesülnek az igaz Isten tiszteletére • szóval minden válaszfal ledől s csak egy nagy család leend ! Es ki mondhatná meg, nem fog-e majd- az igy újra szült India, az igy újra szült Angliával, Európával és Amerikával kezet szoríthatni '? Mondhatnátok, hogy e nap nem fog eljönni, hogy mind ez csak álom s visió ? Én reménylem s szivből imádkozom is érte, hogy jöjjön el a nap, a melyen Indiának szenvedései és bajai véget érnek, a melyen a gondviselés mosolyogni fog hazánkra, mint mosolygott más országokra. Sokáig, igen sokáig szenvedett India, és hacsak egyetlen csép van bennetek abból, mit az emberi természet fejének neveznek, ugy kérlek testvéreim, érezzétek át India szenvedéseinek fontosságát. Énnekem ugy tetszik, hogy 180 millió testvérünk sír keservesen közöttünk, s kérdezik ugy ahogy kérdezni képesek: Oh India mivelt bennszülöttjei, mit tettetek érettünk ? Oh, ti, kik rendjeleket, diplomákat jutalmakat nyertetek a kormány fő tanodáiban, oh ti, kik a felvilágosodással kérkedtek!Oh ti, kik a szerencse polcain ültök s a boldogság mosolyát élvezitek, oh ti kik gazdagság, belátás, szellemi erő, felvilágosultság befolyás és társadalmi állással birtok, mit tettetek érettünk? Feleljetek a szenvedő India kiáltására, ha tudtok ! (Élénk tetszés) lássuk, nem áthatlan anyagból van szivetek alkotva, hogy képesek vagytok befogadni a részvétet, emberiséget, jóakaratot !* Oh vajha nyitná meg az Isten az igaz hit és az igazi patriotismus zsilipjeit szivetekben, hogy ebből áradozna ki a nemes tettek, tiszta törekvés, a tartós és erőteljes kölcsönös vonzalom folyama, mely keletre és nyugotra, és délre eláradna, az indiai tá sadalom szellemi, társadalmi és anyagi jólét gazdag aratását idézne elő. (Elénk és hosszantartó tetszés.) [Naurodsi Fordundsi, a bombay társulat titkára köszön etnyilvánitást indítványoz a felolvasónak kitűnő előadásáért. (Tetszés) »E reformer érdemei — szól Naurodsi oly világosak, hogy szükségtelen csak egyetlen szót is a tett indítvány támogatására felhozni.* A gytilés miután kinyilvánitotta hozzájárulását az indítványhoz, feloszlott.] Ismételve volt már értesítés közölve e lapokban a lelkes vallási reformer, Kesab Tsander Sen működéséről s azon irányról, melyet az ind Brahma Samads képvisel. Ugyhisszük, nem volt érdektelen e tekintetben Kesabnak fent bemutatott felolvasása sem. Részvétünket annál is inkább megérdemli a lánglelkii ind tudósnak törekvése, az általa erőteljesen élesztett vallási mozgalom, mert kitűzött célja, — bár a nevet nem veszi fel, keresztény és pedig protestáns keresztény szellemben reformálni, népének őshitét azon meggyőződésben, hogy csak a vallási reformatio diadala biztosíthatja nemzete számára a jövőt. A fent közölt felolvasás ujabb bizonyítékokat nyújt amellett, hogy Indiában folyton terjed az érdeklődés a hitújítás iránt, másrészről azonban tanúsítja azt is, hogy a reformatio esküdt ellensége, a kaszt uralom, még inindig igen nagy, hogy nagy számmal jelentkeznek az ind társadalomban is az álproféták, képmutatók, kik alacsony önzésük eszközeivé, hiuságuk legyezőivé törpitik a legszentebb vallási eszméket, s nem használnak hangzatos beszédeikkel, hanem csak ártanak a közügynek Szóval, még óriás nagy a hatalom, fenyegetőleg magasak az évezredes gátok, melyeket az istenfélelem s emberszeretet fegyverének le kell küzdenie. Es csak az az erő, melyet az Istenbe helyzett hit teremt, varázsolhatja a nemes hitujitók lelke elé, mig az akadályok ezernyi tövisei között küzdenek s véreznek, a remény virágait, azon szivemelő bizalmat, hogy eljő a nap az ő