Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-22 / 38. szám

mindmegannyi felforgatói vagy ha nem, igazi lelkes reformátorai lesznek egyházuknak. Ámde mi történik ?! Ha egyszer a fiatal ember egyháza küszöbét átlépte, vagy egyátalában nem törődik többé semmiféle theologiával, vagy hogy jobb meggyőződésének is eleget tegyen, örökösen moralizáló prédikációkat tart, vagy végre — és ez a leggyakoribb eset -— visszaesik teljesen a régi, annyira ismert, annyira kényelmes kerékvágásba. Es itt egy olyan jelenséggel találkozunk, mely valóban ritkítja párját. Az a lelkész, aki a templomon kivül az életben, a legképzettebb, a legfelvilágosultabb és legjózanabb gondolkozású ember, mihelyt a szószékre lép vagy palástot ölt magára, mintha egy varázsütésre teljesen átváltoznék, oly eszméket, oly nézeteket hirdet, melyek sem a mai kor miveltségével, sem hívei nagyobb részének gondolkodásával, sem saját lelkiismeretével Összhangzásban nem állanak. Ez borzasztó állapot, Uraim !. . . . Tudom én azt, hogy különösen a vallás terén szükséges bizonyos fokig a conserváló irány, a lassú haladás s hogy a lelkész s a gyülekezet miveltsége, vallásróli nézete között sokszor igen nagy a különbség: de ez mégsem elég ok arra, hogy az ezelőtt három századdal elfogadott dogmákat, még ma is szenteknek, nebánts virágoknak tartsuk s mig körülöttünk minden halad, addig mi a szükséges kitartás köpönyege alatt makacsul az értékét vesztett dogmákhoz ragaszkodjunk s feláldozzuk azért legszentebb jogunkat — lelkiismereti szabadságunkat. De én számot vetettem magammal s erősen elvagyok határozva arra, hogy legalább magamra nézve e borzasztó állapotnak véget vetek. En nyíltan őszintén ki akarom mondani vallásos meggyőződésemet s azon fogok munkálni, hogy a tisztultabb vallási eszmék a nép közzé is bemenetet találjanak;. Ez elvet nem fogom, nem akarom magam elől téveszteni soha. Mindamellett nyomban utána sietek megjegyezni, miszerint a világért sem akarok én ezen elvnek kimondása és követése által gyülekezetemben nagyszerű gondolatot, hogy a Krisztus az anyaszentegyház szellemi feje , a láthatlan égi birodalmak királya s az örök üdvjóknak birtokosa; egyszersmind a mennybemenetel jelöli azt a célt, melyet az emberiségnek e szellemi fejedelem vezetése alatt el kell érnie." Természetesen az egy szóval sem érintetik, hogy miként értsük Jézusnak mennybe emelkedését s a mindenütt jelenvaló Isten jobbjára való ülését. Az idézettek után bátran föltehetjük, hogy azt sem veszik abban a vastag betűszerinti értelemben, amint illenék egy ortliodox theologushoz. Mindezen idézetekből nyilván kitűnik, mily szabad szellem uralkodik a még annyira orthodoxnak hitt és kikiáltott debreceni theol. intézetben is. Mig másfelől lehetetlen eltitkolnunk örömünket a fölött, hogy Istennek hála, az eltávolodás az u. n. orthodox és modern párt között még korántsem oly nagy hazánkban, mint azt sokan hittük és még ma is sokan hirdetni szeretik, és igy azok, kik egymást az egyházból kiutasitgatják, voltaképen nem tudják, mit cselekesznek. L é v a y L. forradalmat csinálni s nyakra főre halomra dönteni mindazt, ami az én vallási felfogásommal meg nem egyezik. Nem, ez nem lehet célom. A fő és egyedüli célom : népünk valláserkölcsi életének ápolása, ez lebeg folyton szemem előtt s e szent célt nem akarnám semmi körülmények közt veszélyeztetni. De én azt hiszem, a fentebb kimondott elv követése által, e cél nincs is veszélyeztetve, sőt épen az által lenne leghathatósabban előmozdítva. Nem akarok eszélytelen, rohamos újítást, de a lassú, öntudatos reformációt épen a főcél érdekében ma már elengedhetlen szükségnek tartom. LÉVAY LAJOS. (Folytatása következik.) ISKOLAÜGY. Iskolai értesitők. — Tizedik közlemény. — 101. Apancsovai m. kir állami főreáltanoda értesítője. Magyar és német nyelven. Értekezés: A jegecek hővillamosságáról és az e téren történt észleletek főbb eredményeiről (folytatása következik a jövő évi értesítőben,) Madaras Elektől. Tanulók sz. 142. A tanulók nyelvi viszonyára vonatkozó kimutatás igen érdekes. E szerint az 1-ső osztályba járt 42 tanuló közül 30-an nem beszélték a magyar nyelvet, míg ellenben már a négy felső osztálybeli tanulók mindnyájan beszélték az állam nyelvét. 102. A pápai nyilv. állami polgári leányiskola értesitvénye. Igazgató Modrach Anna. Értekezés : A szülőknek leányaik nevelés-oktatásügyi érdekében. Növendékek sz. 65, kiknek több mint fele (36) vallásra nézve zsidó. A növendékek száma, az előző évekhez képest, csökkent, aminek oka — az értesítő szerint — az, hogy a közönség egy nagy része hagyományos előítéletek : és értelmetlenség miatt nem veszi igénybe a tanintézetet. A lefolyt évben kiegészíttetett az intézet a 4-dik osztálylyal. 103. A pápai helv. h. főiskola értesítője. Igazgató a gymnasiumban Viktor Kálmán ; az akadémiában és képezdében nem tudjuk, ki volt az igazgató. Tanulók sz. a hittani szakban 36, a jogi szakban 35, a bölcsészeti szakban vagyis jobban mondva : a gymnasiumi 7-dik és 8-dik osztályban 87, a tanítóképezdében 28, a gymnasiumban 199. A lefolyt évben nyilt meg a praeparandia 2-dik osztálya; a jövő tanévben megnyílik 3-dik osztálya is. A papnövendékek az egyházkerületi által a tandíjfizetés alól fölmentettek. 104. A pannonhalmi szent Benedekrend pápa kisgymnasiumának értesítője. Igazgató Ocsovszky Kázmér. Értekezés : A materialismus és a világ eredete, Vértesi Leandertől* Tanulók sz. 190; az év végén megmaradt 180 közül vallásra nézve 93 r. kath., 87 zsidó.