Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-15 / 37. szám

Legfőlebb azon esztelen pánszlávoknak szálka ez a szemökben, akik őrült nemzetiségi aspiratióikért, vaksá­gukban képesek még a culturát is föláldozni. — A polg. iskola igazgatósága az iparos tanoncokat esténkint oktatásban részesité. 92. A nagyszombati érseki főgymnasium értesitvénye. Igazgató Graeffel János. Értekezés: Az első török-magyar szövetség, Melcsicky Lajostól. Tanulók sz. 334. 93. A nagyszombati kir. kath. tanítóképző intézet értesitője. Igazgató Zelliger József. Értekezés: Az intézet történetének kivonata. Tanulók sz. 67. Az intézet ellen, — mely 1857. octoberében nyittatott meg, — az utóbbi időben a hírlapok azon súlyos vádat emelték, hogy hazafiatlan, pánszláv irányban működik. Az igazgató ezen vádra látszik felelni jelentésében, midőn azt mondja, hogy az intézet főcélja »a magyar nemzet hírnevének emelése." Kérdés marad azonban még mindig, váljon az intézet céljára nézve egyezik-e az igazgató nézetével a tanárok és különösen a haza­fiatlansággal első sorban vádolt Matzenauer tanár nézete is ? Az utóbb nevezett tanárnak mindenesetre tisztáznia kell magát a közvélemény előtt annyival is inkább, mert különben az intézet jóhirneve — az igazgatónak fenebbi kijelentése dacára is — csorbát fog szenvedni. 84. A nagyváradi m. kir. állami főreáltanoda értesitvénye. Igazgató Valkovszky Miklós. Tanulók sz. 221, kik közül 86 keresztyén és 135 zsidó; az utóbbiak közül ismét 69 orthodox és 66 haladópárti. 95. A premontrei kanonok-rend nagyváradi kath. főgymnasiumának értesitője. Igazgató Szentpétery Th. Károly. Értekezés: A nagyváradi vár vázlatos története, Cséplő Péterről Tanulók sz. 588. Két párhu­zamos osztály. 96. A nagyváradi r. kath. népiskolának 9-dik értesitvénye. Igazgató Lázár Miklós, címezetes kanonok Értekezés: az iskolai szellemről, Ember Györgytől. Növendékek sz. 245. A tanítók önképzőköre a lefolyt évben is szép sikerrel működött; tankönyveket bírált és több fontos paedagogiai kérdést vitatott meg. Az értesítőben egy érdekes kimutatás is van a nagyváradi összes népiskolák, magántanintézetek és óvodák növen­dékeinek létszámáról. E kimutatás szerint Nagyvárad összes népiskoláiban a növendékek száma 4386 volt. 97. A nyíregyházi ág. ev. hatosztályu gym­nasium 14-ik értesitvénye. Igazgató Leffler Sámuel, Értekezés: Az intézet története. Tanulók sz. 159. Az intézet 1806. augusztus havában alapíttatott. A lefolyt iskolai év arról nevezetes, hogy ez az első év, melyben hat rendes, állandósított tanár működött. A szépírás tanítása az algymnasiumban kötelezőnek mondatott ki. Zsiska Mihály és neje 500 frtos ösztöndíj alapítványt tettek. 98. A n y i t r a i r. kath. főgymnasium tudósitványa. Igazgató Dr. Csősz Imre. Értekezések : Oroszország műveltségi állapota, fo tekintettel Nagy Péter korára, Hudra Jánostól. A telephon, Chocholus Bálinttól. Tanulók sz. 343. 99. O-K a n i z s a mezőváros területén létező összes róm. kath , görög keleti és izraelita nyilv. elemi néptanodák és községi kisdedneveld ék értesitvénye. 12-dik évfolyam. Közzé teszi Szerelemhegyi Antal, iskolaszéki jegyző. Növendékek sz. a r. kath. iskolában 1356, a gör. keletiben 40, az izraelitában 56, a torna­iskolában 312, a kisdedóvóban 340, összesen 2104. Min­den felekezet elemi iskolái külön-külön iskolaszék alatt állanak. 100. Az oravicabányaí államilag segélyezett magyar községi nyilv. polgári fiúiskola 2-dik értesitvénye Igazgató Yrabec József. Tanulók sz. 87, kik közül csak 11 magyar, a többi idegen (német, román stb.) nemzetiségű. A tanulók látszáma évről évre apad, amit az értesítő csak részben, mi ellenben legfőképen annak tulajdonítunk, hogy a közönség a polg. iskolák tulaj donkép eni célja és rendeltetése iránt, törvényhozási intézkedés hiányában, tájékozva nincsen. — Az uj polg. iskolai tanterv az oravicai iskolában egyelőre foganatba nem vétethetett. Az iskolai szükségletek fedezésére az oravicabányaí takarékpénztár a lefolyt évben is tiszta jövedelmének 100 /°-át (1150 forintot) oda adományozta. TÁRCA. Végrendelet okozta aggályok. Nt. szerkesztő ur! Hallott-e valamikor kálvinista bucsujárásról ? Ha e szerencsében tán még nem része­sült volna, mutatok fel annak kiválólag kecsegtető pél­dáját egy a f. évi máj. 10-én Komárommegye egyik elsőrangú mezővárosában kelt s ugyanott a m. k. járás­bíróság által a közelebb mult aug. 21-én 597 2 /7 8 . sz. a. törvényszerüleg kihirdetett végrendelet nyomán. Ne méltóztassék utólagosan se kérdezni : kit vitt rá a lelke, hogy kálvinista bucsujárást rendeljen? Elég 1 azt nekünk, közelievőknek tudni. De hogy a dolog vilá­gosabban érthető legyen, szükségesnek látom rövid ki­, vonatban fölemlíteni egy pár előző pontját is a végren­! deletnek. , „2. A ... házat és kertet hagyom a t. . . . refor­mált egyháznak (megér m. e. 4 ezer frtot) — annak jövedelméből a reformált lelkész urnák évenként fize­tendő 20 frt, — a tanitó uraknak szinte köztük egyenlő arányban felosztandó 20 frt, — a templom ajtajánál állni szokott ismeretes szegények közt minden évben kiosz­tandó 10 frt." 3. A ... 25686 [^öl területű 1-ső osztályú szántó­földemet — hagyom az á . . . reformált egyháznak — annak jövedelméből a reformált lelkész urnák évenként fizetendő 20 frt. sat." (Szóról szóra a 2-dik pont szerint.) „4. A t . . . . és á . . . tisztelendő lelkész és tanitó

Next

/
Thumbnails
Contents