Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-08 / 36. szám

hogy a munkát ajánljuk mint olyat, mely legalább anyagot szolgáltat tanügyi kérdéseink felett való gondolkozásra. A t. lelkészek ós tanítók figyelmébe ajánljuk Német Károly budapesti evang. bitoktatónak a „Franklin­társulat" kiadásában legközelébb megjelent vallásokta­tási kézikönyveit, melyek az ujabb paedagogiai elvek ! követelései szerint, és könnyen érthető világos nyelven, zamatos magyarsággal irvák, s oly bizonyos vallásos melegséggel, melyet legtöbbnyire az eddig ismert hasonló vallástani könyvecskékben nélkülöztünk. Német Károly tankönyvei együttvéve az egész vallásoktatást az elemi 1-ső osztálytól kezdve az algymnasiumi 4-ik osztályig szerves összefüggésben és kéllő fokozatossággal, a gyer­meki értelem és felfogáshoz mérve, kimeritőleg tárgyalják és befejezik. 1. A keresztyén vallás elemi tankönyve. Elméleti rész. Második javított kiadás 2 kis 8-iven. Ara kötve 20 kr. 2. A keresztyén vallás elemi tankönyve gyakorlati rész, 9 kis 8.-iven. Ára kötve 60 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * A tiszántúli prot. tanáregyesület első rendes gyűlése, — mint a „Deb. Eli." irja, — a tagok nagy részvéte és nem mindennapi buzgalma mellett folyt le Debrecenben aug. 24-én és 25-én. A gyűlést Szegedy Sándor id. elnök egy talpra esett beszéddel megnyitván, J a jegyző tett jelentést az egyesület ügyeinek miként állása felől, melyből kitűnt, hogy a tagok száma a kilencvenet már is meghaladja, s ezek között 5 alapitó tag van. Az alapszabályok a ministerium által megerő­sittettek. Az egyházkerület a tanáregyesület ügyeit a következő gyűlésen fogja beható tárgyalás alá venni. A jegyzői előterjesztést Futó Mihály h.-m.-vásárhelyi igazgató­tanár értekezésének felolvasása követte az »Írásbeli dolgozatokról,' — melyet a gyűlés élénk tetszéssel fogadott. Ezután Vozári Gyula szatmári tanár olvasta fel „a magyar nyelv tanítása az algymnasiumban" című értékezését, amely fölött a vita másnap vasárnap délután ejtetett meg. Az előadó által hangsúlyozott általános elveket a közgyűlés magáévá tette. Az első nap délutánján a tanszergyüjtemények tekintettek meg, este pedig barátságos estély rendeztetett a nagyerdei fürdőháznál. Másnap reggel néhány indítvány tárgy altatott. Tiszteletbeli tagokul választattak: Révész Bálint, Imre Sándor és Ladányi Gedeon urak. A jövő évi közgyűlés helyéül Hóldmező-Vásárhely tüzetett ki. Ezután tárgyaltatott azon miniszteri leirat, mely — miután a gymnasiumokban az 1879/80-dik évtől uj tanterv fog életbe léptetni — a bekövetkezendő 1878/9-iki tanévre némi átmeneti intéz­kedéseket tesz, s mely előzőleg egy bizottságnak adatott ki tárgyalás végett. Futó Mihály mint előadó közölte a bizottság nézetét, mely helyesléssel fogadja a miniszteri intézkedést, annyival is inkább, mert a mi tantervünkhöz való közeledést mutat fel a jelzett leirat. Ezután az egyesület tisztviselőire megtörtént a szavazás, melynek eredménye délután hirdettetett ki. Megválasztattak : elnök­nek Szegedy Sándor, jegyzőnek Gergely Károly, pénz­tárnoknak Osterlamm Ernő, helybeli bizottsági tagoknak Tóth Sámuel, Békési Gyula, Tüdős János, Géresi Kálmán, póttagoknak Nagy Pál és Kovács Lajos. Vidéki bizottsági tagok : Futó Mihály, Konc Lajos, Vozáry Gyula, Szabó Sámuel, Kovács Imre, Bede Lajos, Kozma Sándor; pót­tagoknak : Bokor Imre, Szilágyi István, Homolya István és Barkász Károly. A választás megejtése után Gergely Károly olvasta fel nagybecsű értekezését a vallásoktatás tárgyában. Elhatároztatott az évkönyvbe kinyomatni s a jövő közgyűlésre vitatárgyul kitüzetni. Végül Békési Gyula olvasta fel kitűnő munkálatát a „latinnyelv taní­tásáról az algymnasiumban", — mely hasonlókép nagy tetszést nyert. Ezután a gyűlés befejeztetett. * Személyi hirek. Nagy Ferenc debreceni fiatal ügyvédet, a debreceni ref. egyházmegye, hat jelölt közül, világi főjegyzőjévé választotta. — Az Egerben közelébb tartott Vitkovics-ünnepélyen, a sárospataki főiskola is képviseltette magát Szinyei Gerzson akadémiai ésKérészy István gymnasiumi tanárok által. A debreceni főiskola tanári kara pedig az ünne­pélyesen jelen voltakhoz üdvözlő levelet küldött, melyet Géresi Kálmán akad. tanár fogalmazott. — A búzái ref. egyház (széki e. m.) Molnár Jánost válasz­totta lelkészeül. Gyászhír. Orbán József balavári ref. lelkész elhuuyt. Béke hamvaira! ®8®T Értesítés. A Miskolc városában pusztitott árvíz miatt, a ref. Lyceumban az iskolai év megnyitása sep­tember hó 15-ik napjáig elhalasztátott. Mely körülmény­ről midőn a t. c. közönséget értesíteni szerencsém van, egyszersmind tisztelettel tudatom, hogy a beiratás azért folyamatban van, valamint a felvételi, pót- és javitó vizsgák is a mondott időig a jelentkezés szerint meg­tartatnak. Az iskolai tanács megbízásából : Kun Pál igazgató. NECROLOG. Tóth Sándor helv. hitvallású, nyugalomban élt m. hotykai volt lelkész meghalt 1878. évi augustus 14-én, Tokajban, 76 éves korában. Nem betegeskedett utolsó idejében egy órán át sem; reggelizés közben agyszélhü­dés érte, s neje Kulcsár Borbála karjai közé hanyatlottan aludt el három sóhajtás után csöndesen. Nem lesz érdektelen, ez anyagilag szegény, de lé­lekben s tudományokban gazdag, és igénytelen férfiú élettörténetét megírni, röviden. 0 Rév-Komáromban, halász-iparos atya és szegény anyától származott. Alsóbb iskolai életéről nem tudok biztosat irni; de azt tudom,. hogy a theologiai és aka­démiai tudományokat a zsidó és görög nyelvet, a sáros-

Next

/
Thumbnails
Contents