Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-08 / 36. szám

való szedését. Az ujabb időben azonban a mindinkább élénkülő vitatkozási hajlam s a politikai élet — fájdalom — gyakran nagyon is szomorú vitatkozási módorának j az egyházi térre való beplántálási vágya csakugyan szükségessé teszi, kijelölni a korlátokat, a melyek között egy tanácskozásnak mozognia kell. E szükségérzet hozta létre az unitáriusok egyh. fötanácsi gyűléseinek is házszabályait i megalkotni, azaz : az erre vonatkozó s a jegyzökönyvek- ' ben szétszórt tanácskozási módot paragrafusokba önteni, ' a mi csaknem kétévi előzetes tárgyalás és munka után a jelen évi főtanácson immár végmegoldást nyer. Üd- ! vözöljük ez uj alkotást, ámbár őszintén megvallom, mi most is nem ezen házszabályokban látjuk és keressük tanácskozásaink méltóságának biztositását, hanem a kölcsönös szeretetben és egymás véleménye iránti türelemben, mely nélkül egy paragrafus sem ment meg a tanácskozások szomorú elfajulásától. A szóban levő házszabályokban tulajdonképpen csak egy uj elv van alkalmazva az eddigi gyakorlattal szemben; t. i. a főtanácsi gyűlések nyilvánossága, a mennyiben eddig csak egyházi tanácsosok vehettek abban részt, mig most nyilvánosan fognak tartatni az ülések, igen természetesen azonban a szükséghez képest bármikor zárt ülés is tartathatik. A másik nagy vitát keltett tárgy a tordai algymnasíumnak egy polgári iskolával kapcsolatban hozása iránt az egyh. képviselő tanács által a főtanács elébe terjesztett s az államkormánynyal kötendő szerződés volt. Az eszme nem uj. Évtizedek óta meg-megujult az unitáriusok között a tordai algymnásiumra nézve a várossal vagy az állammal kötendő olynemű szerződés iránti eszme, mely által midőn egyfelől az unitáriusok jogai biztosittatnának, másfelől azon intézet fenntartása költségeiben az annak előnyeit nagy mértékben élvező város és megye is részt vennének. A b. emlékű báró Eötvös cultusminisztersége idejében ez eszme egy vagy másformában már-már teljesülést volt nyerendő, de az alig megnyert magyar alkotmánynak akkori ifjúsága még nem levén eléggé bizalomébresztő, az eszme nem birt magának az unitáriusok között többséget szerezni. Ujabb időben mindinkább előtérben nyomulván Torda városának egy polgári iskola fellállitása iránti törvényszerű kötelezettsége, a kérdés ismét felelevenedett, s ha nem is hivatalosan, de a kérdés által érdeklettek részéről gyakran történtek tervezgetések ez irányban, a melyek azonban szintén célhoz nem vezettek. Mintegy más fél év előtt az újonnan alkotott megyei közigazgatási bizottság vette kezébe az ügyet, felhivta az egyh. képv. tanácsot, hogy egy polgári iskola levén felállítandó Tordán, nem lenne-e hajlandó az algymnásiumra nézve a megyével s illetőleg a várossal szerződni. Az Egyh. tanács a kérdést tanácskozás alá vette s egy tervet készített, melynek alapján hajlandónak nyilatkozott szerződni, de nem a megyével vagy várossal, hanem magával az államkormánynyal. E szerződési tervet még a mult évi főtanácsnak be is mutatta s ez elvileg nem ellenezvén a szerződést, miután annak helybenhagyása vagy helyben nem hagyása azon időben a kormány részéről még nem volt tudva, megbízta a képviselő tanácsot, hogy a bemutatott szerződési terv alapján a további tárgyalásokat folytassa s ha a vallásközönség jogait nem sértő szerződést köthet, azt kösse meg. A kormány a bemutatott szerződési tervre megtette a maga észrevételeit, a melyeket a képv. tanács a maga részéről nem fogadhatván el, ujabb és hosszas tárgyalások tétettek, míg végre egy szerződés csakugyan megállapíttatott s ez a jelen évi egyh. főtanács eleibe terjesztetett. Ez a vitát keltő szerződés története. A vita folyamát leírni hosszadalmas lenne. Egy dolgot azonban nem lehet eltagadni s ez az, hogy úgy a szerződés megkötését, mint elvetését sürgető párt vallása és egyháza iránti szeretetének oly jelét kívánta adni, a mely becsületére válik mindkét félnek. Nem az egyéni, hanem a közérdekek nemes harca volt ez, a melyben ha tán egy vagy más részről élesebb fegyverek is használtattak, kölcsönösen megbocsáthatók ama jézusi elv alapján: megbocsáttatnak a te bűneid, mivel felette igen szerettél. A szerződés mellett szólók ép úgy mint az annak megkötését ellenzők a vallásközösség érdekeire hivatkoznak, míg : a szavazás az.előbbiek részére döntötte el a kérdést. Melyik félnek volt igaza, ezt azon 20 év fogja megmutatni, a mely időre a szerződés megköttetett, mely szerint az állam a tordai unitárius algymnásiumban egy polgári iskolát felállítani engedélyt nyert, úgy azonban, hogy a vallásközönség megtartván ottani elemi iskoláját, egyszersmind a polgári iskola 5 osztályában az eddigi öt gymnasiumi osztály tanfolyamát is fenntartja és kezeli, önként értetvén, hogy eddigi, vagy ezutáni minden ezen iskolát illető alapitványaival,- a bennlakási s más egyházi kedvezmények odaítélésével az államkormánytól teljesen függetlenül és szabadon rendelkezik s ezek iránti minden joga sértetlenül marad. Ismételjük, hogy a megkötött szerződés felett helyes ítéletet mondani csak a jövő lesz képes, s ez nem is tartozik közlői tisztünkhez. A célt azonban, a mi nem más, mint kétérdeknek, a polgári és gymnazialis nevelésnek az erők egyesítése általi előmozdítása, lehetetlen nem helyeselnünk s midőn az egyházfőtanács többsége a szerződést e cél érdekében — hisszük, hogy a maga részéről is bizonyos önmegtagadással elfogadta, a nevelés ügye iránti érdekeltségének, s felekezetiességen felül emelkedő szabadelvüségének oly jelét adta, a mely méltó régi jó hírnevéhez s hisszük azt is, hogy a kisebbség alkotmányos érzületéből kifolyólag a többség határozatán megnyugodva, az ügyet nem használja fel a hagyományos béke és egyetértés megzavarására. Mint a főtanácsí gyűlésnek kiegészítő részéről meg kell emlékeznünk még az isteni tiszteletről, mely első napon aug. 25-én tartatott az unitáriusok kolozsvári szép templomában. Az egyházi szónok, abrudbányai lelkészt. Mózes András úr volt, ki Pál apostolnak Pilippibeliekhez irt levele 2, 2 és 3 verseinek ezen szavait véve fel alapúi: Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal, egyenlő sze-