Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-25 / 34. szám

szerüleg hirdessék ki, s az erről szóló bizonylatot 8 nap alatt hozzá terjesszék be. Alólirott ref. lelkész magát a rendeletet is jog-és törvényellenesnek tartván, de nem ismervén el a szolgabírói hivatalnak azon jogát sem, hogy a lelkészekhez községről-községre járó körleveleket bocsáthatnának ki, mert alattas közegeinek a lelkészt nem tartom, — az egészet hallgatólag vettem : azonban e tárgyban később a szerencsi járás szolgabírói hivatala és közöttem az ide mellékelt hivatalos felszólítás és válasz keletkezett. • 4

5

' B

Z

'— A t. helv. hitv. lelkészi hivatalnak, k. i. 78. S.-Hid végen. Folyó évi márc. hava 14-én fenti sz. a. kelt körlevelemben felhívtam a cimzett hivatalt, miszerint a megyénk területére gyújtogatok ellen engedményezett rögtönbiráskodási jogot szószékből, vagy a templom ajtajából szabály szerüleg kihirdetni, s az ezt igazoló bizonylatot hozzám haladéktalanul beterjesztessék. Nem vonom ugyan kétségbe, hogy e fontos körülmény kihirdetése már foganatosítva lett; de mert az erről szóló bizonylat hozzám mai napig be nem terjesztetett, — ismételve oly megjegyzéssel hivom fel erre a cimzett hivatalt, miszerint eredménytelenség esetén felsőbb helyen leszek kénytelen jelentésemet megtenni. Szerencs, 1878. május 2. Z á b r á c k y Miklós, jszbiró. A tekintetes szolgabírói hivatalnak Szerencsen. A f. é. márc. hava 14-én kelt körlevelet a cimzett hivatal részéről vettem, mely körlevélben a Zemplémmegye területére, gyújtogatok ellen engedményezett rögtönbiráskodási jogot szószékből vagy a templom ajtajából kihirdetni, s az ezt igazoló bizonylatot a cimzett hivatal részére nyolc nap alatt beterjeszteni lettem felszólítva. A körlevelet olvasván, átláttam, hogy intézkedése jog és törvényellenes, így jónak láttam az ügyet elhallgatni, arra számítva, hogy ez az illetők által is be fog láttatni, s a bizonylat tőlem nem fog követeltetni, de miután az a május 2-áról kelt, de általam csak máj. 19-én vett hivatalos megkeresményben azon megjegyzéssel sürgettetik, miszeriut eredménytelenség esetében felsőbb helyen lesz kénytelen a cimzett hivatal jelentését megtenni, hivatalos válaszom következő : Az engedményezett rögtönbiráskodást sem a szószékből, sem a templom ajtajából nem hirdettem ki és nem is fogom kihirdetni Nem a szószékből azért, mert az egyházi szószék nem azon hely, hol a statáriumot kellene kihiidetní, velem mint állampolgárral igen, de kathedrámmal polgári hatóság nem rendelkezik ; nem a templom ajtajából azért, mert én isten igéjének hirdetője vagyok, mint ilyen ezt a szószékből szoktam hirdetni, a templom előtt nem engem, hanem a községi jegyzőt, vagy bírót tessék beszéltetni. Ezen hivatalos jelentésemmel egyidejűleg méltóztassék a címzett hivatalnak azon határozott nyilatkozatomat elfogadni, hogy a polgári hatóság részéről hivatalomhoz tett, vagy teendő minden olyan intézkedést, melyre nézve már előbb illető egyházi hatóságom utján felszólittattam, avagy a megkeresvényben a megfelelő törvényre van hivatkozás miudenkor készséggel teljesítettem, s teljesíteni fogom ezután is; — azokat pedig, melyek ezek egyikét vagy másikát nélkülözik, — mint a kérdéses ügy, — protestáns önkormányzati jogunk alapjára támaszkodva, valamint eddig nem teljesítettem, ugy ezután sem fogom, — bármily politikai fensőbb helyről jöjjön az intézkedés, vagy bármily magas helyre történjék feljclentetésem. Sajó-Hidvég, május 22. 1878. Tóth Lajos, s.-hidvégi ev ref. lelkész. Tóth Lajos ref. lelkész ur eljárása minden tekintetben törvényes, correct ós ildomos volt, úgyszintén a kórdós érdemére nézve kifejtett nézete is az egyház mint kizárólag a hívek valláserkölcsi fejlődésére rendelt intézmény fogalmán alapuló, nemcsak, hogy helyes, hanem nagy mértékben érdemes, hogy a leendő zsinat legfontosabb tárgyai közé soroztassék. Annyit azonban zsinat nélkül is mondhatunk, hogy a szolgabíró a lelkészekkel, mint ilyenekkel nem rendelkezhetik, miután nekik papi teendőkre nézve nem elöljárójuk. Ha valamely felsőbb rendelet végrehajtásáról van a szó, a szolgabírónak kötelessége a végett a megye egyházi felsőségéhez fordulni s az által, mint egyedül illetékes hatóság által a rendelet végrehajtását eszközölni. A polgári hatóságtól a lelkészi hivatalhoz nem e törvényes uton jutott rendeleteket végrehajtani a lelkész nemcsak, hogy nem köteles, de azt tennie nem is szabad. Hogy utólag az esperes is elrendelte a hirdetést, sem a szolgabíró túlkapását nem igazolja, sem a lelkész ur eljárása helyességét semmi tekintetben nem csökkenti. Az esperes urat alkalmasint azon polgári kötelességérzet vezette, hogy alkotmányos országban felelős miniszter irányában a vógrehejtó közegek föltétlen engedelmességgel tartoznak, s tán nincs tudomása arról, hogy a legszigorúbb alkotmányos fogalmak szerint is a hatóságoknak megvan engedve egyszeri feliratban remonstrálni, s csak azon esetre kötelezvók a miniszteri rendeletet meggyőződésük ellenére is vóg -