Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-11 / 32. szám

szélyesen megsértetett, levén, ép akkor a tisztelendő tornai káplán úr is oda érkezett, ez alkalommal fenn nevezett Lehocky Károlyt teljes önkívületi állapotban lenni találtam. Kelt Tornán, 1878-dik év julius 3-án. P. H. Dr. Sihul szky Alajos, megyei főorvos. Ezen nyilatkozatok után — eltekintve, hogy az áttérési forma teljesen mellőztetett, — még mindig ugy tekintem a halálos ágyán fekvő boteget, mint továbbá is prot. embert, s erről szándékoztam értesiteni a plé­bános urat is, de megelőzött e tekintetben egyház­megyénk egyik ügybuzgó világi tanácsbirája, ki épen azon időben Tornán időzött, midőn a beteg julius 10-én elhalt, és annak nejét elküldé a plébános úrhoz, hogy óvakodjék eltemetni mint protestáns embert, miután annak nem illetékes lelkésze, mire az lőn a rövid válasz : Tudjaő kötelességét! Es.... eltemette anélkül, hogy halálát nekem hivatalosan valaki csak jelentette volna is. Végül, ami még mindezeknek tetőzete, és elszo­morítóbb, az illető plébános úr, az általam hozzá irott hivatalos felhivás után — ugy nyilatkozott tekin­télyes egyén előtt — hogy mióta ő tornai plébános — ez az eset már 14, mond tizennegyedik, és ilyenért még eddig szó sem érte. A hivatalom körében történt, lefolyásában ekként ismertetett ügyet, azért óhajtom a „Prot egyházi és iskolai lap" olvasóival közölni, hogy ismerjék meg, mi­szerint mai napság is történik ilyesmi, s szóljanak hozzá, s legyenek rajta — hogy a közel jövőben összeülendő convent, figyelmét az ilyenekre is kiterjessze; mert való­ságos nyomorult állapot az, hogy ilyen dologról talán a legújabban életbeléptetendő „Büntető törvény" sem em­lékezik meg, pedig azon vallási törvénycikkek is, melyek megvannak, — az azt megsértőre büntetést nem szabván, figyelmen kivül hagyatnak, sőt sokszor az azt megsértő megdicsértetik s előléptetéseknek örvend. Zsarnó 1878. jul. 25. AIÍDAY DÁNIEL, » zsaraói s tornai ref. lelkész. Válaszúi Ft. Haan Lajos úrnak-Ellent kell mondanom ft. Haan L. úrnak, aki lelkésztársa védelmére kelvén azt írja. „Midőn a fő­tisztelendő ur ezen olvasókönyvet a bácsi testvéreknek ajánlotta, jbizonyosan nem az 1871. esztendei, hanem a canonica visitatio alatt már sajtó alatt volt 3. kiadást ajánlotta.( < Ugyanis, mikor tartatott Bácskában a kano­nika visitatio ? Ft. Hann L. úr, mint kerületi jegyző jól tudja, hogy 1874-ben. S mikor jelent a b. csabai tankönyv harmadik kiadása ? A cimlap szerint 1877-ben, Az elfogúlatlanok Ítéletére bizom eldönteni, ajánlhatta-e a ft. superintendens úr az 1877-iki évi kiadást, már 1874-ben. S itt meg kell jegyeznem, hogy Bácskában addig a harmadik kiadásról nem is volt tudomásunk ; például az ezévi árvaházi naptár boritékán még mindig csak a 2-ik kiadás hirdettetik. Cikkevn éle különben nem a szer­zők, hanem azon tanitóink ellen volt intézve, kik az isko­láikban meglévő 2-ik inkorrekt kiadás megtartása mellett nyilatkoztak Hogy mit értek hazafias szellem alatt, mely szerin­tem a b.-csabai tan- és olvasókönyv 3-ik kiadásából hi­ányzik, azt felszólitása folytán szívesen megmagyarázom, Esperességünk német egyházaiban Lackner népiskolai könyve használtatik, melyből elég lesz kiemelnem a kö­vetkező címeket: Die Hunnen. Die Magyarén. König Stephan. König Koloman der Bücherkundige. Johann Hunyady. König Mathias in Grömör. Nicolaus Jurisics. Nicolaus Ziinyi. Hét részlet a magyarh. reformátio történetéből. Gráf Stephan Széchenyi. Költemények: Mein Vaterland. G-elübde. Patriotenlied, (Petőfi honfidala Opitz fordításában). Vaterlandslied. Maria Ther. vor dem ung. Reichstag. Ezt nevezem én hazafias szellemnek, ilyennek óhajtom a tót népiskolai könyvet is. Ellenben a b.-csabaiban szent István, Mátyás király és Tranoscius (tót egyházi költő) életrajzán kiriil más hazai tárgyú olvasmány nincsen;Bátbory, Bocskay, Behtlen, Rákócyról, Zrínyi, Szondyról stb. csak úgy hallgat, mint a többi pánszláv olvasóköny, — de ehelyett s a magyarnyelv és alkotmánytan elemei helyett ott van bölcs Salamon »Példabeszédek könyvéből* 332 vers, — ami talán nem Salamoni bölcsesség. Önök tudtak 9 népdalnak helyet szorítani, de hazafias dalt egyet sem közölnek. STELTZER FRIGYES. Cékus István tiszakerületi püspök úr egy­liázlátogatási útja. Mult számunkban befejezett hasoncimü cikkből tévedésből kimaradt. Jun. 21-én. A nyíregyházi anyaegyházhoz tartozó hugyaji és geszterédi leányegyházakat látogatta meg püspök úr s buzdító, bátorító szavai bizonyára áldásos nyomokat hagytak ezen két, lélekszámra és erőre igen csekély s az utolsó cholerajárvány által is erősen meg­tizedelt, többnyire szegény cselédnépből álló s az anya­egyházhoz való távolságuk (2 illetve 21 /2 mfd) miatt is elhagyatott s csakis az anyaegyház helyi gyámintézetének segélyével évről-évre fentartható kisded gyülekezetek híveinek szivében. Méltó dicsérettel kell itt kiemelnünk hugyaji földbirtokos Dessewffy Ottó urat, a bányakerület érdemült felügyelőjét, ki nem ta­lálta fárasztónak és hosszúnak az utat nógrádme­gyei vanyarci lakásáról egyenesen azért rándulni le Hugyajba, hogy a főpásztort személyesen fogadhassa gaz­datisztje lakásán, hol benne a küldöttség számára rende­zett fényes ebédnél a legszeretetreméltóbb házi urat, de amiért a hálás elismerés adóját mindenek felett kiérdemlé, még előbb az egyházlátogatási tárgyalásnál egyszersmind

Next

/
Thumbnails
Contents