Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-11 / 32. szám
Fa 12 frt. Zöldség 10 „ Zsir és tej féle 45 „ Ecet, só s egyéb apróság ..... 10 „ Cselédek 16 „ Összes havi kiadás 650 frt. Éteszközök s asztali felszerelés a tanuló ifjúságé, s ha még ide vesszük, hogy a kenyeret az egyházkei', fizeti, s ha még feltesszük azt is, hogy a költségből egy s más apróság netán kimaradhatott s a piaci árak is a bemondásnál netán magasodtak, látni való, hogy még ez esetben is van pénztári maradék, annyival inkább pedig, mert Pápán egy mokány rendszer van, melynél fogva az úgynezett csonka h 6 n a p r a, midőn elégszer megtörténik az ünnepek miatt, hogy 1—2 ebédnél többet nem költ el az illető a konviktus asztalán, mégis e csonka hónapra is ép úgy köteles — a legatio elvesztésének terhe alatt — befizetni a havi 8 frtot, mintha végig ette volna az egész hónapot. Ha semmi nyereség sem volna is a konviktuson, ez a csonka a tiszta rebach. Már pedig ez nem lehet célja a humánus intézményeknek s ahol ez igy van, az a tanoda saját fenállását veszélyezteti, — napról-napra apadván népessége s oda húzódván növendékei, hol a tápintózetet jó célok vezérelvén, s nyereséget nem óhajtván, sőt némi áldozatokat is tevén, a dijakat mérsékelten szabja ki, s a szegény sorsuak önfentartását, könynyebbé teszi. Azt hiszem, egyátalán nem csalódom, ha Pápa növendékeinek folytonos apadását főleg e jelzett visszaélésnek tulajdonítom. Az egyházkerületi hatóság nem rég egy üdvös intézkedést tőn, az 1877 jk. 340. pontja szerint ugyanis — megkönnyítendő a papnöveudókek pályáját — határozatilag kimondá, hogy a papnövendékek 1. tandijt nem fizetnek; 2. 50—30 frtos ösztöndijakat nyernek. Hogy e jóakaratú intézkedés kellő eredményt szülhessen, a legkivánatosb volna még toldalékul a leghatározottabban intézkedni az iránt is, hogy főtanodánk tápintózete egyedül az eredeti humánus célt tartva szem előtt: 1. a tápintézeti diját is leszállítsa; 2. a csonka hónapot okvetlen eltörölje; 3. a kitűnő és szegény tanulók ne csak ösztöndijt kapjanak, hanem ingyen köztartásban is részesüljenek. Még ha ilyetén módokon édesgetjük is az ifjakat, ínég akkor is sok egyéb oly helyi bajok fognak fenmaradni, melyek panaszra még mindig nyújtanak a szülőknek okot s a gesztenye kikaparására a forró parázsból kedve egyiknek sem lóvén, béke okáért inkább távolabbi iskolába adja gyermekeit s igy aztán fogyunk napról-napra. Alulírottat e tekintetben nem ön-, hanem általános érdekek vezórlék, nekem tanuló gyermekeim, sőt még atyámfiai sincsenek. Legközelebb áll hozzám maga az „alma mater". Érdekében emeltem szót s ha kell, teszem ezt jövőben is. KOMJÁTY GEDEON. ISKOLAÜGY. Kazincy Ferencnek egy paedagógiai levele. Tisztelt szerkesztő úr! A halhatatlan Kazincy Ferencnek egy levele jutott nem régiben kezemhez, melyet ő még 1825-ben irt S.-Patakra Emil nevű fia „publicus praeceptor"-ához, hogy annak okszerű, alapos taoltásában micsoda irányt vagy tanmódszert kövessen, mint tanító, és micsoda rendszeren vezesse a gyermeket erkölcsileg is, hogy az iskolai élet sikamlós utain botlás nélkül haladhasson. Minden esetre tanulságos lesz reánk nézve e levél, melyből láthatjuk, hogy félszázaddal ezelőtt is, miként gondolkoztak már jeleseink, hogy az iskolai tanítás és nevelés különböző tantárgyainak egyes szabályait, egyes tanmeneteit miként kell előadni rendszeresen és alaposan az iskolákban. Nagy Kazincynk e levele s atyai tanácsa szerint megszűnne sok iskoláinkban a tanultató rendszer, a gondolkodtató fölött; minthogy ez utóbbi szüli egyedül az értelmes, a gondolkozni és fogalmazni képes növendékeket ; midőn az előbbi csak magoló, üres fejű frátereket nevel, kik csak betűt tanulnak mindig, de nem értenek semmit; mert nem tanultak gondolkozni, s nem tudnak értelmesen tanulni. En ha magyarországi tanár- volnék, még az akadémiában sem követném a külföldi egyetemek gépszerű tanárait, hogy t. i. magokra hagyják az ifjúságot akár tanulnak, akár nem mint akiknek szerintök már érett eszük s belátásuk van meggondolni, hogy nekik tanulni kell, mert az nekik hasznos és szükséges. No de, az akadémiában inkább csak mehet ez a német lanyha rendszer; de a gymnasiumokban még az egyátalján fogva meg nem engedhető. Hiszen csak a latin és német nyelvet veszem föl például..... nyolc