Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-04 / 31. szám

illetőleg a mivelt szülők ügyeimébe, Dolinay Gyula »H a s z n o s Mulattató" és „Lányok Lapja" cimű folyóiratait. Az előbbi már hatodik évi folyamát futja s a mindkét nembeli serdültobb korú ifjúság számára van szerkesztve; nagyalakú füzetekben havonkint kétszer jelenik meg. A mult fél évben nagy becsű közleményeket hozott Szász Károlytól, Könyves Tóth Kálmántól, Lauka Gusztávtól, Várady Antaltél, Páskuj Lajostól, Mikszáth Kálmántól sat. Előfizetési ára negyedévre 1 frt. — A Lányok Lap ja kizárólag ifjú leányok számára van szerkesztve, már negyedik évfolyamát futja. A gonddal megválogatott szépirodalmi részben minden ismertebb nevű irónő nevével találkozunk ; van gazdasszonyi s háztartási rovata is. Megjelenik havonként két füzetben diszes kiállítással, égszínkék borítékban. Előfizetési ára negyedévre 1 frt. Mindkét lap együtt megrendelve félévre 3 frt 70 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bpest, őszutca 15. sz. * Magyar Lexikon 5. füzet. Szerkeszti Somogyi E. Bpest, kiadja Rautmann Fr. Melléklete : Afrika színezett térképe Ára 30 kr. Ifj. Csáthy Károlynál Debrecenben (Főtér 7. sz.) Bánhegyi István békési tanfelügyelő A B C-jének negyedik javított kiadása épen most hagyta el a sajtót. E jó hirü kézikönyv az irva-olvastató tanmód szerint Haesters aFibeljének" 240-ik stereotyp kiadása nyomán készült, s használati rövid utasitással van ellátva. Ara kötve 16 kr. Emlékkönyv. A rimaszombati egyesült prot. gymnasium negyedszázados fenállásának emlékeül, közrebocsátja az igazgatóság. Bp., Athenaeum, 96 lap, ára 1 frt, a gymn. alap javára fordittatik. — Tartalmas, becses füzet. Vezércikke, a rimaszombati egy. prot. gymn. rövid története s ismertetése Baksay István tanártól, melyből meggyőződhetünk, hogy az intézet által felmutatott eredmény kedvező arányban áll a prot. egyház s átalában a tanügybarátok áldozatkészségével, mert a gymnasium mind vallás-erkölcsi, mind nemzetiségi tekintetben rendkívül sokat lendített azon vidék érdekein. Nevezetes intő példa, amit Baksay úr kétségbevonhatlanul bebizonyít, hogy t. i. „azon kapocs, mely a két prot. felekezet tanodáját összekötötte, 25 év alatt nemcsak nem gyengült, nem lazult, de folytonosan erősbödött s megszilárdult; hogy ott, hol a körülmények kívánatossá teszik azt, hogy a két prot. felekezet érdeke egy közös iskola felállításánál s fenntartásánál egyesittessélc, annak keresztülvitele nemcsak nem lehetetlen, de jó akarat mellett nem is nehéz dolog." E tanulságos cikket a tanszerek és ifjúsági egyesületek leírása, a tanulóifjúság 25 év alatti létszámának statistikai kimutatása, s névszerinti fölsorolása követi. Az ünnepély tárgyait képező szép beszédek közül közöltetnek Kun Bertalan superintendens megnyitó imája, Hámos József gym. igazgató megnyitó beszéde és Cékus István superintendens zár-imája. Költemények is élénkítik a füzet változatos tartalmát. Rónai Ferenc, aradi polg, iskolai tanítótól egy, az aradvidéki tanítóegylet által jutalmazott pályamű jelent meg ez alatt a cim alatt: „Vannak-e álliberális elvek és intézkedések a tanügy természetével szemben, melyek ennek szabad fejlődését megakadályozzák s a népnevelés közvetlen intézőinek hatáskörét s az ügy tekintélyét megcsonkítják?" E kérdésre szerző akként felel, hogy bírálat alá veszi 18tí8-ki és 1876-ki népnevelési törvényeinket s kimutatja, miszerint az említett törvények intézkedései irányzatukra nézve többnyire szabadelvűek ugyan, de alkalmazásukban illiberálisokká válnak. Az egész munka, mint komoly gondolkozás és tanulmány eredménye, a legjobb benyomást tenné az olvasóra, ha szerző itt-ott túlzásokra nem engedné magát ragadtatni. Jó lett volna figyelembe vennie, hogy amint vannak illibcralis, úgy vannak ultra liberális elvek is, | melyek mindmegannyi elfajulásai levén a valódi, a tiszta | liberalismusnak, sem a tanügy terén, sem egyébb téren ! nem eredményezik az igazi szabadelvűség sikereit. KÜLÖNFÉLÉK. * A vasárnap meyszentelése ügyében biharmegyei Pocsaj községe elismerésreméltó üdvös határozatot hozott, amennyiben a község képviselőtestülete fölhatalmazta az előtjáróságot, hogy a vasár- vagy ünnepnapon testi külső munkával foglalkodókat, vagy a két isteni tisztelet bevégződése előtt zajosan mulatókat, esetenkint szigorúan megfenyítse. Nemzetgazdaságilag és vallás - erkölcsileg egyaránt fontos kezdeményezés ez ; bár követné minél több község ! * „Kincskeresők társasága" alakúit Szilágy-Csehiben. Célja : munka nélkül zöld ágra vergődni. Indoka: a tétlenség, melyre a sz.-esehi munkásokat a hosszas szárazság és az azután bekövetkezett esőzés kárhoztatta. A tétlenség pedig sok bűnnek, bajnak okozója; aki a kezét nem használja, annak a fejét kell használni, aki pedig a fejét nem tudja okosan használni, az, ha tesz valamit, belondokat csinál. Igy jött létre az a díszes társaság, melynek 12 tagja a napokban az úgynevezett Kincsesdombot ásta, hol számukra a kolompos állítása i szerint 12 kád arany van elrejtve. Azt beszélik a rosz nyelvek, hogy a társaságban egy zilahi tanító is részvényes volna. Kötve hisszük, mert egy tanítóról föltételezzük, hog^ tudja amit tanítania kell, t. i. hogy a munka a legjobb kincskeresés, és hogy aki nem vet, nem arat, — kivált a mai világban. * Szemelyi hirek. Szilágyi Lajos gebei ref. lelkész, 35-ből 32 szavazattal ismét megválasztatott a nagykárolyi egyházmegye esperesévé. — Láng Károly ploesti papot az erdélyi ref. áll. ig. tanács moldvaoláh, országi missioriusnak nevezte ki ideiglenesen egy évre, | 400 frt. javadalommal. — Gyuri cs János ev. ielkész < Beregmegyében ideigl. iskolalátogatóvá neveztetett ki. * Hasznosan töltik a szünidőt a kisújszállási gyerekek. Rászoktatták őket egy orvosi növény, a székfű, szedegetésére, s oly nagy buzgalommal láttak a dologhoz,