Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-04 / 31. szám

miietika sem ad utasítást. Ezért kell szirt és örvény között járnunk szüntelen. E veszélyes próbautat, egyszer már magam is megtettem, mindőn a duna-szentgyörgyi egyház által hivattam meg egyik szónokúi. Miután a textusos egyházi beszédet, Csúthy Zsigmond egyháztörténészünk mondta, nekem szilárd tér nyílt oratióba önthetni érzelmeimet és gondolataimat. Szóltam tehát : a „vallás és művészet rokonságáról", ez állítást abban igazolván, hogy 1. a földi élet tökéletlenségei közül mind a kettő kivezet és boldogít. 2. a földi élet tökéletlenségei közé mind a kettő vissszavezet és lelkesít. Csuthy úr beszéde, mint emlékszem, történeti gyöngyökkel volt szépen ékesítve, s azon határig ment, i elytől az első lépés is már az enyim volt tovább. És e beszédek — mint tapasztaltuk — tetszést arattak; ma pedig a magaméra csak annnvit mondok, hogy lehetna rajta sokat javítani. Hiába ! a tárgy szörnyű nehéz. A művészet öncél, s mint ilyen eszközlője az erkölcsös életnek • ami kultuszunkban azért mégis soha nem szerepelhet önállóan. Mint a spekulátió, úgy a művészi elem is, csak elleplezve, rejtve, beolvadva foglalhat némi tért protestáns templomban. Cselek. 20. 22 24. A „protestáns lelkész tiszte és hivatása". Beköszöntő beszéd, moly Kisújszálláson 1869. aug. 8-án mondatott. Ha jól tudom, e beszéd is kívül esik ma már a bírálat jogosúltságán. Szerző életének diadalnapja, ma már csak az emlékezet világában él; — kegyeletlen eljárás volna tehát, e szép világba lépni, hol nincs számomra hely * * A függelékhez értünk, melyben egy háznál mondott keresztelési, két esketési és három temetési beszéd, illetőleg ima tétetett közzé. A szertartási beszédek kenetteljes szép beszédecskék, melyeknek értékét nem lehet elvitatni, s egyiket jobbnak mondani a másiknál. De a temetési beszédek között már előáll az elsőségi vita. Én az elsőséget — nem a nők iránt tartozott lovagiasságból, de tekintve a valódi értéket, a második beszédnek ítélem, melynek t. i. homlokirata : A „valódi nő jellemvonásai". „Papi dolgozatok gyászesetekre" című könyv 5-ik füzetében is van egy ilyenforma orátió bold. Tompától, mely Illyés e beszédéhez nagyon hasonló. Hajh! a költő lelke, ha szabadon repülhet, sokkal szebbeket teremt De van még valami; — egy ima, amely egy jótékony életű nő felett mondatott. Ennél szebbet és megragadóbbat szerző talán soha sem alkotott. Elolvastam már, Isten tudja, hányszor, és el fogom még olvasni, Isten tudja, hányszor. Nem tudok megválni tőle, mint a távozó faluja tornyától Ugy integet felém, meg-megcsendűl szava, visszavágyom hozzá, olvasni kívánom, s élvezni élveit. * * * Midőn öt évvel ezelőtt szerző beszédeinek első kötetét ismertettem, hármas észrevétel követte cikkemet. Az első nagyon kíméletesnek, a második nagyon szigorúnak, a harmadik helyesnek nyilvánította. Ki tudna mindenkinek kedvére szólani ? ! Igyekeztem most is helyes uton járni, tárgyilagos alapon adván kifejezést meggyőződésemnek. Aki jobban tudja, ismertesse jobban ; és én örvendeni fogok, mert tanúlnék belőle. Az ítélet — még ha másként akarnók is, rendesen egyéni felfogásunk nyilatkozata, mint mondá nem rég egyik kitűnő egyházi irónk. Absolut értéket tehát nem követelhet magának. De egy bizonyos, az, t. i. hogy ki ezen beszédeket ismertetésem alapján veszi meg, nem fogja mondani, hogy félrevezettem. És ez nekem elég, nem kívánok többet. Ő sem fogja megbánni, hogy rá adta pénzét; mert nemcsak könyvet, de — eszmebányát is vesz, széplelkű szerzőtől. GARZÓ GYULA. BELFÖLD. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. (Vége.) Tanügyi tekintetben még a gyűlés első napján két nevezetes határozat hoza'olt. Ugyanis, a tanító képességi vizsgákról adott javaslatban, póttanfolyam rendezése anyagi okok miatt kivihetetlennek találtatott, s a jelentkezők vizsga letételére utasíttattak. A másik az, hogy a tanítóképezdei igazgatóság ezután is állandó ; hivatal marad és nem fog a Ritoólc ur által ajánlott 6 évi cyclusban uj választás alá bocsáttatni. Julius 24-én d. e. a gyűlés másod napján olvastatott az esperesi kar véleménye a mármaros-ugocsai egyházmegye kérvénye ügyében, mely szerint annak részére az egyházkerület által különféle célokra fentartott 2000 forintnyi összegből 400 frt segély megadását ajánlja. A segély megszavaztatik, mi annál örvendetesebb, mert e vidék ref. egyházain segítve egyúttal a magyarság érdekein is lendítünk. Előterjesztetik az eszlári presbyterium felebbezése, melyben az eszlári lelkésznek az ellene emelt különféle vádak alól az egyházmegye törvényszéke által felmentését kimondó végzést megsemimsíttetni kéri. Az egyházkerületi gyűlés utasítja az illető esperest, hogy saját tractusa küldöttei által vizsgálatot tartván, ennek megtörténtével terjessze fel az ügyet. Mészáros Gyula tenkei lelkész folyamodik, hogy az ő fürdői tartózkodása alatt gyülekezetébe kinevezett helyettes lelkész dr. Márk Ferenc állásától mentessék fel, s miután ő most már képesnek érzi magát a lelkészi teendők vitelére, teljes jogkörébe helyeztessék vissza. E fölött huzamos vita támadt, s utoljára is határozatba 62