Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-28 / 30. szám

3-dik megváltási eszköz: „Jézus ártatlan szenvedése, halála". De amaly csak úgy szolgál javunkra, ha miként Jézus, mi is naponta meghalunk a bűnnek és élünk az igazságnak. Feszítsd meg azért a testet az o kívánságaiban, hogy feltámadása legyen a testnek az ő jó cselekedeteiben. „Az Isten igéje". Az Isten az o igéjét beszéli minden ő teremtett dolgaiban : a viz cseppjeiben, a mezők liliomaiban, az esti harmatban, a reggeli napsugárban. Mindenütt, de mindenben Isten igéjét hallom, amint szól, beszél hozzám. — Tehát tud szólni a harmat ? tud a napsugár stb.? Bár nincsen nyelvük, mégis ékesen szólnak. Hallgasd ! lesd meg csak, mikor a harmat cseppjét felveri a napsugár, mit mond ? „Te napsugár, ne űzz el engem, mig nem imádkoztam", mintha csak ezt mondaná, úgy látszik, mert hisz az első napsugár után még jó ideig ott ragyog a fűszálon. Ebből tanuld meg ember, hogy a te szived és a te lelked áldja a te Uradat, Istenedet, mihelyt az éjszaka nyugalmából fölkelsz. Igen ! áldjad én lelkem az Urat és minden én belső részem az ő szent nevét, és el ne feledkezzél semminemű jótéteményeiről. 316. én. De az Isten igéje, akarata és beszéde, legérthetőbben van összefoglalva — mert szavakban van — a szentirásban, mely biblia, a könyvek könyve, vagyis a legbölcsebb könyv. Az „imádság.'' Az imádság egy oly őszinte beszélgetés Istennel, ahol a szív teljességéből szól a száj. Az én számnak beszédei és az én szívemnek gondolatai legyenek a te kedved szerint valók... . Sok ember nem érzi szükségét az imádságnak, jele, hogy nem imádkozik. Vajha én szivemben érezném, hogy imádság nélkül olyan a szív, mint az esztendő tavasz nélkül, s igy sokszor nyílnék a kebel azon egyik legnemesebb virága. Imádkozom is, mert ebben én gyönyörűségemet lelem. Jó napjaim idején ebben öntöm ki a szív örömét, rosz napjaimban a lélek panaszát, és mindannyiszor nekem ez oly kedves, kedves foglalkozásom " Tárgyaltatott továbbá : — az esetre, ha egy 3-ik lelkész gyülekezetében történik az esketés, az actus, hol anyakönyvezendő ? két irányvélemény harcolt egymással. Az egyik az eskető lelkészhivatalt tartotta jogosnak, a másik a menyasszony lelkészi hivatalát tartotta illetékesnek. Ergo sub judice lis est-Pénz- és könyvtárnok végezetre beszámoltak. Begyűlt 63 frt. 35 kr. Könyvekre kiadatott 55 frt. 41 kr. BOUNÁR ENDRE. Győri evang. egyházmegye esperesi gyűlése. Egyházmegyénk folyó év julius 15-én Téthen tartotta közgyűlését. Esperesünk, Mészáros István, bezi lelkész megnyitójában örömnapnak mondotta e gyűlés napját. Mert először a halál nein tarthatott gazdag aratást sorainkban. Másodszor azért, mert ismét alkalmunk van egyházunk javára foglalkozni. Világi jegyzőnek Bozzay János győri ügyvéd választatott. Egyházmegyei ügyésznek, volt ügyészünk Kiss Jenő, szinte győri ügyvéd újból felkéretett, ki is a közbizalomnak hódolva, kérésünknek újból engedett. Tárgy altatott a gyámintézet ügye. E célra befolyt egyházmegyénk gyülekezetei részéről 60 frt 50 kr. A Leopoldianumra L.-Patona és Téth 2—2 frtot adományozott. Az egyharmad felett gyűlésünk aként rendelkezett, hogy azt a segélyért folyamodó Tényő leánygyülekezetnek ajánlotta fel. Hosszú ideig foglalkoztunk a nevelés mélyre ható ügyével. Okoskodtunk, gondolkodtunk, hogyan lehetne azt még virágzóbbá tenni egyházmegyénkben ? Mert mellesleg legyen mondva, a bizottság idevágó jelentése általában örvendetes tudomásul szolgált. De hiába ! csak az lett minden okoskodásunknak vége, hogy a lelkészek hasogassák isteni igéjével újra meg újra a hallgatók sziveit, hogy ennek a magnak is legyen jó termőföldje, más eszköz keveset segit. A Pozsonyban tervbe vett theologiai academia ügye egyházmegyénk gyülekezetei előtt nem levén még idáig tárgyalva véglegesen, különösen a pénzügyi oldalát tekintve, oda újból leszállittatott, hogy, ha tetszik, szól-I hassanak hozzá. Bonyhádon aug, 14 és 15-én tartandó kerületi gyűlésünkre képviselőkül megbízattak az elnökségen kivül: Eöri Sándor, Barca Gréza, Kiss Jenő, Bognár Endre, Horváth Samu, Szigethy Dániel. Gyűlés után közebéd tartatott. Az áldomásoknak hossza vége majd alig volt bevárható. Eredt mint a sebes eső. Jele, hogy a tagok közt megvolt a jó derült kedv. Adja Isten, hogy az érdekeltség is mindvégig meglegyen egyházunk drága ügyei iránt! BOGNÁR ENDRE. A népiskolai panszlavismus ügyéhez. B. Csaba jul. 18. A „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 27-ik száma Steltzer Frigyes lelkész úr „panszlavismus a népiskolákban" cimü cikkében fölemlíti Dr. Szeberényi Grusztáv superintendens urat, mint olyat, ki a bácsi esperess. iskoláknak a bcsabai lelkészek és tanítók által kiadott tót olvasókönyvet ajánlotta iskolai használatra, holott abban, szerinte, nemcsak a hazafias szellem hiányzik, de sőt államellenes tanok foglaltatnak. Például idézi a 137-ik lapot, hol „ausztriai császárság" fordul elő s Magyarország Erdélylyel, Dalmatiával sat. ugy említtetik, mint az ausztriai császárság egyik része. Idézi továbbá a 141-ik lapot, hol előjő „Bánát", holott ezen elnevezés most már jogosultsággal nem bír. Itt felvilágosításul először is azt kell megemlítenem, hogy a nevezett olvasókönyv első kiadásban még az 1867-ik esztendői kiegyezés előtt jelent meg, tehát akkor, midőn 60