Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-23 / 25. szám

5. §. A. magyarországi ref. egyház egyetemének szervezetét az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek alkotják. Ennek megfelelő fokozatokban, a gyűlések és hatóságok, egyházközségiek, egyházmegyeiek, egyházkerületiek és országos egyháziak. 6. §. Az egyházi fokozatos hatóságok mindegyikének jogában áll törvényes hatáskörében s ügyeire vonatkozólag, az országos egyházi törvények sérelme nélkül, külön rendszabályokat és utasitásokat alkotni. 7. §. Az egyházi törvényhozás jogát az országos egyházi törvényes zsinat gyakorolja; s a zsinat által alkotott törvényeket csak törvényes zsinat módosíthatja vagy törölheti el. Az erdélyi egyházkerület részére jelen törvényben foglalt fentartások azonban később is, csak az erdélyi egyházkerületi közgyűlés beleegyezésével változtathatók meg. 8. §. Az egyházi alkotmányt megállapító ezen törvények által, az egyház és iskolák hitvallási és államjogi alapjai és viszonyai, egészen érintetlenül hagyatnak. ElsŐ rész. Az egyház képviseleti s kormányzati hatóságairól. I. Fejezet. Az egyházközségekről. 9. §. Az egyházközségek vagy anya- vagy leányegyházközségek. Anyaegyházközségek azok, amelyek saját templomukat s az önálló rendes lelkészi hivatalt, kebelökben állandóan fentartani képesek. Leányegyházközségek azok, amelyek erre nem képesek, ennélfogva valamely anyaegyházközséghez vannak csatolva. 10. §. Az anya- és leányegyházközségek mostani határai és egymáshoz való jogviszonyai törvényeseknek tekintetnek; minden ezentúli változtatás azonban, valamint uj anya- és leányegyházközségek alakulása, egyházmegyei és az egyházkerületi hatóság helybenhagyása által történhetik. 11. §. Az újonnan alakuló egyházközségnek, az általa eddig más egyházközséggel közösen használt egyházi és iskolai vagyonból, csak azon esetben lehet jogos követelése, ha ez annak idejében, formaszerü szerződésben világosan kiköttetett. 12. §. Magyarországnak minden ref. vallású lakosa és honpolgára, azon az egy helyen tekintetik az egyházközség rendes tagjának, ahol tagja egyszersmind a polgári községnek is. Ha pedig az ily helyen református egyházközség nincs, tartozik csatlakozni valamely református egyházközséghez. 13. §. Aki valamely más egyházközségbe költözik át, hat heti folytonos ott tartózkodás után, az egyházközségi tagság jogainak és kötelességeinek tényleges gyakorlatába lép. 14. §. Az egyházközségi tagoknak jogukban áll : a közönséges isteni tiszteletet, sákramentomokat, mindenféle egyházi és iskolai intézeteket, a lelkészek, tanítók és más egyházi tisztviselők szabályszerű hivatalokra s tisztségekre való választást és választhatóságot, a fennálló törvények értelmében igénybevenni és használni, s vallásügyi jogaik sérelme esetén, a fokozatos egyházi hatóságok védelmét megkivánui j kötelességük pedig : esaládjokkal együtt botrány nélküli tisztességes életet élni, a hitfelekezetünk elveivel meg nem egyező szokásoktól és szertartásoktól tartózkodni ; gyermekeik oktatásáról s vallásos neveléséről kellően gondoskodni, az egyházi törvényeknek, rendszabályoknak s a törvényes egyházi felsőségnek engedelmeskedni, az egyházi és iskolai adókat s tartozásokat pontosan teljesíteni s általában az egyház és iskolák javát, békességét és virágzását, tőlük telhetőleg előmozdítani. 15. §. Saját belügyeit, a törvény korlátai között, minden egyházközség szabadon intézi . A) az egyházközségi közgyűlés és presbyterium, B) az egyházközségi tanács által. A) Az egyházközségi közgyűlésről. 16. §. Az egyházközségi közgyűlések alakulásának és működésének módját, valamint azt is, hogy tagjai választott képviselők legyenek-e, vagy az egyházközség választásra jogosult minden tagja : az egyes egyházkerületek, szabályrendelettel állapítják meg. 17. §. Az egykázközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak : — 1. a rendes lelkész választása, a törvény értelmében. — 2. a presbyterek és egyházközségi gondnokok választása. — 3. Tudomásul vétele s megvizsgálás i az egyházközség vallási, erkölcsi, iskolai, szegény s árvaügyi állapotának, amelyről a lelkész ; s egész vagyoni helyzetének s az erre vonatkozó számadásoknak és az évi költségvetésnek, amelyekről az egyházközségi gondnokok vagy a presbyterium más megbízottjai tesznek jelentést, a presbyterium nevében. — 4. Az egyház fekvőbirtokai feletti rendelkezés ; t. i. egyházi vagyon eladása és vétele, csereszerződés, kölcsönügyletek által megterheltetés s oly költségesebb építkezési ügyek, melyekre a kiadás ujabb teher kivetésével eszközölhető. — 5. Lelkészi és másfelé fizetéseknek felemelése, ha az uj megterheltetéssel jár Mindezekben, valamint bármiféle egyéb tárgyakban is, csak a presbyterium meghallgatása után határozhat az egyházközségi közgyűlés. Az egyházi és iskolai vagyon állományán és rendeltetésén teendő minden változtatás, a rendes fizetések s az adók és másféle tartozások felemelése mindenesetre, sőt bármely egyéb határozatok is azon esetekben, ha a közgyűlés jelenlévő tagjainak egyharmadrésze kívánja, foganatba vétel előtt, helybenhagyás végett az egyházmegyei hatóságnak bejelentendők. B.) Az egyházközségi tanácsról. Presbyterium. 18. §. A presbyterium tagjai a rendes vagy helyettes lelkész, illetőleg lelkészek, az egyházközségi