Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-09 / 23. szám

gyék az egyházkerület statútumainak, s az egyházközségek az egyházmegye és egyházkerület statútumainak) korlátai között mozoghatnak. Élénkebb vita után az eredeti szerkezet fogadtatott el, elhagyatván belőle a jóváhagyásra vonatkozó záradék, részint mivel az sok bureaukratikus irkálással járna, részint mivel az egyházmegyei, illetőleg kerületi közgyűlések tartásáig az alsóbb fokon hozott szabályrendeletek nem lennének végrehajthatók. A 7. §. kimondja, hogy a zsinat által alkotott törvényeket csak zsinat módosíthatja vagy törölheti el. Molnár Aladár : Erdélynek azon egy alapos aggodalma lehetne, hogy ha most velünk uniál oly barátságos megegyezéssel, hogy viszonyai által indokolt némely eltérések számára fentar tatnak, ezeket későbbi zsinatok többsége csakhamar megváltoztathatná. ezért indítványozza, hogy a 7. §. második bekezdéseül vétessék fel a következő : „Az erdélyi egyházkerület részére jelen egyháztörvényben fentartott határozatok csak az erdélyi egyházkerület közgyűlésének beleegyezésével változtathatók meg." Elfogadtatott. Változatlanul elfogadtatott a 8. §, amely szerint az egyház és iskolák hitvallási és államjogi alapjai s viszonyai a jelen törvények által illetetlenül maradnak. Ezzel elvégeztetett a tárgyalása a későbbi „Általános határozatok" címet nyert azon első fejezetnek, melyben az egész egyházalkotmányra vonatkozó általános elvek állapíttattak meg. Következett az egyházközségekre vonatkozó határozatok tárgyalása. A 9., 10., 11. §§-ok (egyházközségek alakulása anya- és leány gyülekezetek viszonya) elfogadtatnak. — A 12. §. („Egyházközségek megszűnésének vagy ujak alakulásának az államkormányhoz bejelentése) kihagyatott, mivel a névtárakban ily változások ugy is kitünfcettetnek. — A 13. §. a „közel eső" szók kihagyásával elfogadtatott. A 14. §. azon rendelete ellen, hogy a más egyházközségbe költözködőnek felvétele a 6 heti ott tartózkodáson felül még némely formaságokhoz (elbocsátó bizonyítvány, két tanú, egyháztanács beleegyezése) köttessék, felszólalnak Szász Domokos, Fördős, Fejes, s a többség ezt mellőzi is. A 16. §-ban egyházközségi hatóságokul vannak kijelölve a) az egyházközségi közgyűlés és b) az egyházközségi tanács (presbyterium), — A 17—26. §§ ok az egyházközségi közgyűlésnek, mint képviselő testületnek választását, alakulását és szerkezetét szabják meg. A 16. §-nál indult meg e tárgyban nagyobb vita. Könyves Tóth Mihály, hivatkozva korábban kifejtett nézetére, nem fogadja el az egyházközségi közgyűlést. Nem akar ez uj képviselőtestületettel experimentálni. Ennyire kiterjesztett demokratia, s a nagyobb tömegek szerepeltetése nem válik az egyházi élet javára. Az egyházk özségben minden teendőre elég a presbyterium. Révész Imre hivatkozik arra, hogy már a gelei kanonokban is van említve a „plebis consensus.(< A gyülekezetnek egyházi téren sem adható kevesebb jog, mint milyennel bir a polgári téren. Ép az által, hogy a közgyűlés képviseleti lesz, már nem az egész tömeg, hanem kiválasztottak folynak be az ügyekre. Nagy Péter : Ok már 1862-ben életbe léptették 500 léleknél nagyobb gyülekezetben a képviseleti gyűlést, és semmi zavargás nem mutatkozott. Molnár A. : A 16. §-nál még csak arról van szó, hogy legyen-e egyházközségi gyűlés ? Hogy ez képviseleti legyen-e, vagy a gyülekezet minden tagja részt vegyen benne, ez más kérdés, és a következő §-oknál vitatandó meg. Bizonyos funktiókra (p. o. lelkészválasztás s adókivetés) szükséges a községi gyűlés ; Révész Bálint : a lelkészválasztás célszerűbb módozatáért is kívánatos a képviseleti gyűlés. Könyves Tóth Mihály : 300 éven át szépen végezték a presbyteriumok a lelkész választást is. Kiss Áron : nem tanácsos visszamenni, de ne felülről határozzuk meg képviseleti-e vagy községi teljes gyűlés legyen-e. Szász Károly : a korszellemnek már mindenütt tétetett engedmény, kétségbe nem vonható jogává lett a papválasztás az összes egyházközségnek ; azé az egyházi adókivetés joga is a dunamelléki kerületben ; sőt azt illeti a püspök és főgondnokra szavazás is. Azonban ő egy kalap alá vonni nem akarja a kerületeket, ezért részletes szabályok hozatalába nem bocsátkoznék itt; a kerületek jogai meg nem rövidíthetok ; csak hol egyező a gyakorlat s az egység létezik, az lenne vehető alapul 5 elég ha a hatósági főfokozatok t. i. egyházközség, egyházmegye és egyházkerület kimondatnak, az egyes fokozatok magukat szervezzék. A mi nincs még meg : a kapcsolat a kerületek közt, azt kell létrehozni, ilyen lesz a zsinat vagy konvent. Kell 3-adfoku bíróság is, mert a művelt világon csak 2 fórum jelenleg nincs. Ezek alkotásánál aztán mehetünk részletekbe, mert létező előzménybe nem ütközünk, s kerületek jogai sem koboztatnak el. Itt a munkálatnak megállj-t mond, maradván az általános meghatározásoknál, a kivitel a kerületek dolga legyen ; átmehetünk a konvent, vagy zsinat szervezetére. Uniót akar a kerületek közt, de unificatiót nem, ez utóbbi nem protestáns elv. Molnár Aladár elfogadja az egyházközségi közgyűlést. Nem osztozik előtte szóló »megállj a

-nézetében. O sem akar nagyon a részletekbe menni, de bizonyos mértékig mégis bele kell mennünk a részletekbe, mert hiszen arra vagyunk kiküldve, hogy az egész egyházalkotmány tervezetét készítsük el, még pedig „alulról fölfelé." De még különben a Szász K. által kivánt zsinat és konvent tervét s hatáskörét sem állapithatnának meg, ha meg nem határozzuk, hogy mi tartozik oda, mi meg a kerületek, megyék stb. jogkörébe, és hogy micsoda alsóbb szervezetből fejlik ki a zsinat. Arra vagyunk utasítva, hogy az egész ref. egyháznak alulról fölfelé „lehetőleg egyöntetű4

alkotmányt dolgozzunk ki az egyházkerületek autonómiájának sé-