Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-26 / 21. szám

tói. Pápán, Losoncon s több főiskolákban mind a nyolc, Patakon csak az öt alsóbb osztályban. Nagyon ritka eset volt, hogy az ilyen tanítók ellen panasz emeltetett volna. Ösztönözvén mindeniket fiatal szive, hogy magát többre érdemesítse. Ezekből vitettek a jövedelmesebb egyházakba tanítóságra (promotionális rectoria) nagy uri házakhoz öt, tíz évi időre ezerekre menő fizetéssel az ifjak, Sáros-Patakról a nádori családhoz is kettő. Ilyen tanítók alatt nyertem én is mint kezdő képeztetésemet, elébb Balatonfő-Kajáron Kis Dávidtól, majd Csórón Szondi József nőtlen tanítóktól oly sikerrel, hogy tizedik éves koromban Pápán a harmadik latin osztályba vétettem föl. Most a tanítóképezdék a főiskoláktól elkülönítve költségesebb alapra vannak fektetve, mint bővebb gyümölcsözéssel Ígérkező termő galy, külön törzsbe oltva. Óhajtandó, hogy köznevelési szempontból az egész hazának ; de amennyiben eddig a mi iskoláink reform, egyházunk veteményes kertjei valának, szellemileg különösebben ennek hullassák a mi képezdéink gyümölcseiket, hacsak azon mértékben is, amint ezt a régi olcsó képezdék teljesítették. A régiekre visszaröppenő emlékezet mondhatlan édes érzettel tölti be keblemet, elmélkedve a multakról s elgondolva azt a szegényes, de eredményben áldásos rendszert, mit a kálvinista buzgóság teremtett. A szegény szülők gyermekének elég volt főiskoláink küszöbén bármelyikbe lépni, ott magát jól viselni. Eltartotta a kálvinista kegyelet. Ünnepi legátiók, magántanítóság, olcsó, Losoncon csaknem ingyen élelmezés, ösztöndíj segélyével, minden szülei gond nélkül is emberré, hasznos honpolgárrá, gyakran tudóssá nőtte ki magát a kálvinista kegyelet kenyerén. Mely az ifjúnak tanulói pálya végeztével, még a további útravalót is helyébe vitte az iskolába. Válogathatott készültségéhez mért állomásokban ; tanárság, rektorság, néha papságban is, gazdatisztségben, jogi gyakornokságban stb. A kenyér önként kínálkozott neki : végy el engem. A dijlevelek az ifjúság közt sorra hurcoltattak, míg el nem fogadta valamelyik aszerint, amint a hazának valamelyik tájékán vágyott megtelepedni. Meg is érdemelték ezt ifjaink mindaddig, mig nem az ujabb időben találkoztak oly önhittek, kik azt állították, hogy ők tanítói három éves hivatalt, az úgynevezett promotionális rektorságot, már a főiskolában tanulással megérdemelték ; azt mint szükségképeni illetőséget (competentiát) vették, melyet csak elfogadni, de tovább megérdemelni nem szükség, nem is kell. Volt eset, hogy midőn az egyház méltányos panaszára az ilyen tanítónak az egyházi kegyelet megbecsülésére szelíden figyelmeztető esperes egy kis atyai dorgálást is adott ; az, hivataltársai közé azzal a rágalommal lépett ki, hogy a tanítókról az esperes azt mondotta, hogy azok csak kegyelemkenyeret esznek. Óhajtandó, hogy képezdéinkből, melyeket oly biztató reménynyel karoltunk fel, s gyámolit az állam, ! ifjaink már necsak kegyelet, de a leghívebb kötelességérzettel is jöjjenek egyházaink kebelébe. Óhajtandó az • is, hogy a magokat hivatali hűséggel és munkás szorgalommal kitüntetők számára előléptetési fokozat nyittassék, mellőzésével a már itt is harapózni kezdő kortes fogásu választásnak, mely a nevelés szent ügyét is az általános választási jog kiterjesztésével a népsöpredékből tömörülő többség ítélete alá viszi. Választassanak az egyházakban kitűnő, értelmes, vallásos férfiakból képviselők. Az egyház népességéhez képest meghatározandó számmal. Ezekre bizattassék az i egyházi hivatalnokok meghívása. Amire, ugyhiszem, hogy a közelgető zsinat figyelmet fog fordítani. EDES ALBERT. SYNODALIA. A magyarországi ref. egyház zsinata tanácskozási szabályzatának és ügyrendjének tervezete. i. A tanácskozás és szavazás rendje. 1. §. Az ülés kezdetén elsőben az előzött ülés jegyzőkönyve (amennyiben az előző ülés végén nem hitelesíttetett,) felolvastatik és hitelesíttetik. Ezután az elnökség teszi meg előterjesztéseit és a netalán érkezett beadványokat terjeszti elő. Ezt követi a bizottságok s kiküldöttségek jelentéseinek beadása, s esetleg azok miként tárgyalása feletti határozás és önálló indítványok előterjesztése. Ezután következik a napirendre tűzött tárgyak feletti tanácskozás. 2. §. A napirend mindig az előző ülésben állapittatik meg, s a tárgyak az ott megjelölt sorrendben veendők tanácskozás alá. Az azon napi ülés a napirendet csak annyiban változtathatja meg, amennyiben a kijelöltek közül egyes tárgyakat máskorra halaszt, de a napirendre ki nem tűzött uj tárgyakat fel nem vehet. 3. §. A napirendre tűzött tárgyak feletti tanácskozás megkezdetvén, ettől eltérve, más tárgyról szólani, a 7. §-ban foglalt eseteket kivéve, a gyűlés különös engedelme nélkül nem lehet. 4. §. Minden javaslat vagy indítvány felett előbb általános vita tartandó, s annak bevégeztével következik a részletes és pontonkénti tárgyalás. 5. §. Az első szó az indítványozót, vagy ha bizottságban tárgyalt javaslat tárgyaltatik, a bizottság előadóját illeti, utána az elleninditvány beadója, bizottsági munkálatnál a kisebbségi vélemény előadója szólhat. A többi felszólalók az e célra kijelölt jegyzőnél Íratják fel magukat és sorban, még pedig a lehetőségig a javaslat mellett és ellen felváltva hivandók fel. 6. §. Mind az általános vitában, mind a részletes tárgyaláskor az egyes pontoknál a 7. §-ban irt, valamint a következő kivételekkel, mindenki csak egyszer szólhat. Azonban az általános vita befejeztével a szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a bizottság előadója, a