Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

félig kész állapotában elavult, teteje leroskadással fenye­get, s ha védgátakkal nem oltalmaztatik : a tövében örvénylő Szamos medrébe fog maholnap omlani ; minek meggátlása tekintetéből az egyházmegye tegyen kellő intézkedést. Esperes ur utasíttatott, hogy a fülpösi egyház temp­lomának a Szamos árjától lehető megvédésére az illeté­kes világi hatóságtól kérjen engedélyt és lehető segélyt; maga az egyház pedig templomának a romladozástól megóvása céljából utasíttatott, hogy a kinlevő, részben veszélyezett tartozásokat folyó évi augusztus 1-ső nap­jára per utján is vétesse be, és a templom kijavítását, valamint a part erősítését is, mihelyt arra engedélyt és segélyt nyer, azonnal vegye munkába. 5. Ugyancsak az egyházlát. jegyzőkönyv nyomán jelentve volt, hogy a borzovai egyház megcsonkított vékája helyett 31 liternél többet adni nem akar. Mivel a szatmári egyházmegyében a régi vékánál kisebb véka sehol sem létezett: annálfogva a borzovai egyház vékáját is legalább a régi polgári vékák űrmér­tékét felérő legkisebb egyházi vékánknak s az egyház kerület idevonatkozó 1877. jul. gyűlés 49. számú hatá­rozatának megfeleloleg 32 literben állapítottta meg. 6. Ugyancsak az egyházlát. jegyzőkönyv szerint Fülesden az iskola tarthatatlan , mégis az egyház nem azt iijra építeni, hanem ahelyett előbb templomát óhajtja javítani. A közgyűlés a fűlesdi egyház templomjavitási szán­dokát teljesen méltányolta. Azonban, ha temploma nincs is egészen kiépítve: de használhatlan állapotban sincsen, a tarthatlan iskola-épület jókarba helyezése pedig az or­szágos törvény parancsa szerint is elutasithatlan köteles­ség ; minélfogva a fűlesdi egyháznak meghagyatott, hogy első sorban iskolája felépítéséről gondoskodjék. 7. Vetésből több örvendetes jelenségek közt az is jelentetett, hogy az egyház az ingyen .iskoláztatás céljá­ból a tanítónak tandíj helyett évenkint 80 forintot, — a tanítványoknak minden kézi-könyveket és írószereket, iskolai fűtést, — a szegényeknek legszükségesebb ruha­darabokat határozott a szerdahelyi szent Lászlói alapít­ványból az alapszabályok módosításával adatni, amire az egyházmegye jóváhagyását kérte. Az egyházmegye a vetési egyház ezen határozatát, mely a nevezett iskolai alapítvány céljával nem ellenke­zik, az iskoláztatást hathatósan előmozdítja, és a tanító fizetését is biztosabbá teszi: készséggel megerősítette, s a 80 forint tandijváltságot a tanító dijlevelébe beíratni ha­tározta. 8. Az egyházlátogatási jegyzőköny szerint a csász­lói egyház iskolaépülete tarthatatlan, szűk, alacsony, s eszerint okvetlenül újra építendő. Szoros kötelességévé tétetett az egyháznak, hogy több ízben tett ígérete szerint iskoláját a törvénynek megfeleloleg mulaszthatlanúl épitse fel. (Vége következik.) KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. XIII. Leo. AzAdmonet nos konstitutióban a pápa fáj­dalommal említi azt, hogy találkoztak olyanok, kik az egyház fejének a szent Székhez tartozó javak hűbérbe­adását tanácsolták. Ebből aztán az igazi eladogatás s igy a pápai állam jelentékeny kisebbedése következett. E visszaélés megorvoslása végett V. Pius, a bibor­nokokkal tartott tanácskozás s közös elhatározás után semmisnek nyilvánítja az egyház birtokainak elajándé­kozását vagy hűbérbeadását s hozzáteszi, hogy bárki ta­nácsolandja vagy megteszi ezt jövendőben, akár haszon hárulna abból, akár a szükség kényszerítené, exkom­munikáltatni fog. Ez azonban nem a világi hatalom ellenesei ellen volt irányozva, kik annak megszüntetését e korban (1565) még csak nem is sejdíthették. Egészen más ellen szólt az. V. Pius ezt az ovatosságot nem ellenfelei, hanem önmaga és utódai ellenében célozta ; mert látta, hogy némelyik pápa, rokonok s kedvencek részére több s kevesebb jelentékenységü birtokot szakasztgatott el a pápai államtól. E visszaélésnek kívánta V. Pius útját állani. Ezen admonet nos konslitutio beigtattatott a bíbornoki esküformába ; ezenkívül minden pápa, rög­tön megválasztatása után köteles volt azt megerősíteni. Amelyik halogatni akarná, attól kéri a szt. collegium először instanté, azután instantius, s végre, ha szükség, instantissime. XIV. Gergelyig aztán igy folytak a dolgok ; min­den pápa, Gergely is, trónralépéskor (1590) megerősítette V. Pius constitutióját. Gergelynek azonban pénzre lett szüksége, hogy II. Fiiepet segíthesse vállalataiban. A constitutió korlátozta Őt. Ugy módosította hát: hogy V. Pius constitutiója nem tiltja meg a szabad hűbér uj bérbeadását, ha azt az egyház világos és valódi előnye vagy szüksége követeli ; hogy az ezen ügyben tett eskü nem vonatkozik ily következményekre ; hogy ilyen zálo-I got törvényesen senki sem vehet, mivel az egyház •érde­kével és szükségével ellenkezik ; hogy a szóban levő constitutió csak úgy magyaráztattassék, mint azt ő maga magyarázza. XIV. Gergely e rendeletet a bibornokok többségének helybenhagyásával kiadta. Igaz, hogy Gergely csak tiz hónapig uralkodott és utóda VIII. Clemens, — minden respeetus nélkül az iránt, mely utóbb minden pápára ruháztatott, — Ger­gely rendeletét egy másikkal megszüntette, mely szintén a bibornokok többségének helybenhagyásával találkozott. A rómaiaknak van egy példabeszédjük : C h i bullo, sbollo; azaz aki csinálja a bullát, meg is semmisítheti. Ezen népies közmondás igazságát a ta­pasztalat többször bebizonyította. A pápa tulaj donképen, épen azért, mert pápa, nincs kötve semmi által, semmi

Next

/
Thumbnails
Contents