Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-12 / 19. szám

ki. Több ezerre megy a szabály szer iileg bejelentett iskolamulasztások száma, és mindössze 59 mulasztás Ion megbüntetve, ezeknek is legnagyobb része a váci polgármester által. Ebből azután következik egyfelől az, hogy a tanítók néhol óhajtott sikert nem mutathatnak fel; másrészt pedig, hogy a szorgalom szak legtöbb helyütt csak 4—5 hónapig tart. Úgyszintén a tanítói dijak behajtásánál is több járásban igen lanyhán járnak el a hatósági közegek ; miért is az egyházmegyei elnökség megbizatott az illető alispáni hivatalnak mindkét ügyben leendő megkeresésére; egyszersmind az egyházmegye azon indítványt terjeszti az egyházkerületeié, hogy ez terjeszszen mindkét ügyben a minisztériumhoz erélyes feliratot. Emellett utasittattak szigorúan a tanítók, hogy bármily kevés lenne is a nyári hónapokban tanítványaik száma, azért a tanórákat pontosan kitartsák, ily úton is reményelhető levén az iskolai mulasztások kevesbitése. Több egyház iskolája ujabb tankönyvekkel s tanszerekkel igen gyengén lévén ellátva , ezek beszerzésére újból komolyan utasíttatnak. Néhol a kötelezett tantárgyak némelyikének, különösen a magyar nyelvtannak s alkotmánytannak tanítása többé kevésbbé elhanyagoltatik ; e hanyagság megszüntetésére a tanítók felhivatnak, másrészt ezen ügy a tanítói értekezleteknek kiváló ügyeimébe ajánltatik. Körtvélyesi László váci és Varga Lajos némedii tanítók kitűnő szorgalma és képessége dicsérettel említtetik fel, mig egy pár hanyag és javulásuknak jelét nem adó tanító részint véglegesen elmozdittattak hivataluktól, részint 300 frtnyi fizetéssel díjazott segédtanító tartására köteleztettek. A számvevő szék jelentése szerint az egyházak számadásai pontosan és híven vannak vezetve, s kellő okmányokkal felszerelve ; de két egyháznál rendetlenség észlelhető a javításra alkalmas intézkedés tétetett. Ezután felolvastatott a tanítói egylet jegyzőkönyve, mely szerint az egylet ügyei teljesen rendben vannak, s kellő buzgósággal igyekezik nemes feladatának megfelelni; többek közt célba vétetett egy tanítói könyvtár felállítása is ; a nyáron tartandó országos tanítói gyűlésre két képviselőt küld. Az egyházmegye eddigi buzgó s kötelességét pontosan s lelkiismeretesen teljesített pénztárnoka V e r e s m a r t h y József lelkész úr ezen tisztéről hajlott korára való tekintetből leköszönvén s a közgyűlés kérése dacára is lemondása mellett megmaradván, új választás rendeltetett el. Végül az egyes egyházak, egyesek kérvényei s a consistoriális nem nagy jelentőségű ügyek intéztettek el. F. J. A salgótarjáni ev. egyház gyarapodása. A salgótarjáni evang. egyház talán legifjabb hazánkban, 1873-dik év elején keletkezett. Híveinek nagyrésze a szomszédos megyékből települt ide s nagyobbára a kőszéubányákbau és a vasgyárban keresi kenyerét. Lélekszáma a hazai affiliált falvak és puszták protestánsaival közel jár az ezerhez. Nyelvre tótok, magyarok, németek. Ezen egyház megalakulását a tekintélyes lélekszámon és a felekezeti önérzeten kivül, a hovatovább mindinkább fenyegetőn nyilatkozó elegyháziatlanodás és elkatholikusodás veszélye tevé sürgősen szükségessé. E helyen azelőtt soha sem lakott protestáns s négy óra járásnyi kerületben prot. egyház nem létezik ma sem. A mióta azonban a szénbányászat, valamint a vasgyártás rendszeres mivelés alá vétettek, a seregesen ide özönlő munkás-családok között számos protestáns települt meg Salgó-Tarjánban. Azonban, mivel egyrészt ez ipartársulatok indokolt fegyelmi rend-szabályai, melyek keresztelési s temetési s egyéb egyházi szertartások miatt munkahalasztást és mulasztást munkásaik részéről nem tűrhettek meg, másrészt, mivel e^ang. anyaegyház közelben nem létezett s evang. lelkésznek távol eső lak-helyeikről a mondott functiók végzésére történő idehozat ala költséges volt, annálfogva mi természetesebb, minthogy a protestánsok e kényszerhelyzetükben minden egyházi functió végzése iránt kérelmükkel a helybeli r. kath. parochiához fordultak. Ily körülmények a prot. szellem s önérzet hanyatlását vonták magok után, mig végre a lelkesebbek komolyan kezdtek gondolkozni egyházalakitás és papválasztás iránt, s így lett, hogy az ige példás önmegadóztatás s tetemes áldozatok után testté vált. Akik a salgó-tarjáni iparvállalatok állapotát, léterejét, továbbá egyházunk viszonyait, híveinek szellemét, a kedvező körülményeket nem ismerik, talán hajlandók egyházunkat az ephemer létüek közé sorolni, s azt a végzetes ítéletet mondani ki felette, hogy jövőjében nincs remény. Oh, ha látnák ezek a törekvést, a vallásos buzgalmat s a büszke protestáns tudatot, mely itt virul — s gyümölcsét, mely itt oly nemes tettekben terem — bizony más gondolatra jönnének. A munkás nép kemény munkával szerzett garasaiból s a lelkes hivatalnokok fizetéseikből mily előzékenyen áldoznak az egyházra, hogy legyen immár templomunk. Ily áldozatok 4 évi gyűjteménye 2000 frt. Ahol eddig Istennek szolgáltunk, a hely inkább arra való, hogy a buzgólkodást irtsa semmint növelje. Iskolaterem az, a lelkész lakától fél órányira, por, piszok szennyezte hely, alacsony gyermekekre mért ülőhelyekkel, lármás utca mellett. De mit teheténk ? Ingyen kegyből ily tágas helyiséget imatermül sehol sem nyerhetünk. Türünk tehát és várunk szebb jövőt s elkövetünk minden lehetőt, hogy templomunkat felépíthessük. Ámde, hogy világos tényekkel igazoljuk egyházunk figyelemre méltó voltát, egy igen nemes és példás, talán inkább példátlan eseményt mondunk el. A helybeli casinó-egyesület, melynek tagjai négyötöd részben a r. kath. egyház hívei, f. é. husvétnapján az építendő evang-