Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-05 / 18. szám

Ezekután helyettesítés utján betöltettek „adhoc" a hiányzó tanáesbirói székek, u. m. Szentpály István fő-, Morvay Béla aljegyző, Garda József, Újhelyi Bálint és Horthy Vilmos képviselők által. Igy megalakulván az egyházmegyei tanács : legelsőben is a papi aljegyzői hivatalra begyült szavazatok bontattak fel, melyek összeszámittatván kitűnt, hogy Nagy Frigyes, f.-ardói lelkész 21, Máthé László salánki 1. 5. Csernák István gyulai lelkész 2. Biró L. t.-váraljai 1. 2, szavazatot nyertek, és igy Nagy Frigyes szótöbb- ' séggel megválasztatott papi aljegyzőnek. Ezután felolvasá elnöklő esperesünk a nagy gonddal összeállított s egyházaink mind anyagi, mind szellemi állását hiven tükröző „Egyházmegye rajz"-ot, melyből sok örvendetes, de másrészről sok szomoritó dolgokat hallottunk. Igy nevezetesen, az önkéntes adakozások sok helyeken, de aránylag főkép F.-Ardóban, culmináltak (meg is van ennek gyümölcse, mert immár tágas izlésteljes templomuk tökéletesen kész). Több kitűnő, jeles és dicséretes tanügyi férfiak emiittettek még, de néhány középszerű és csekély előmenetelü is találtatott. Sok helyen a lelkészek és presbiterek összevetett vállakkal sok jót miveltek; de voltak, fájdalom, oly elöljárók is, a kiknek huzavonája miatt a közügy szenvedett. Megemlítem még, hogy némely tanitók változtak helyeikről. Vajha uj helyökön uj erkölcsöt kapnának. Egy lelkésznek a visitatio iránt tanúsított illetlen viselete rosszalást vont magára, Jól esik e kedvetlen tény után melegen emlékezni meg megyénk szülötte György Endre, Ugocsa egyik kerületi országos képviselőjének, nemes tettéről, mely szerint az egyházkerület által az Edinburgban tartott pyesbyterián zsinaton teljesített képviselet tisztelet-dijául neki ajánlott s illetőleg kapott 220 fttot, esperesünkhöz küldte azzal a kéréssel, hogy 100 (egy száz) ftot gyámpénztárunknak (özvegy-árvai cassa), 100 ftot a m.-szigeti főiskola „Önképző társulatának" 20 ftot a budapesti prot. árvaintézetnek szolgáltasson át. Nagy éljenzés s köszönetnyilvánítás után jegyzőkönyvileg örökíteni s fentisztelt György Endre urat e nemes és önzetlen tetteért, valamint egyéb közbenjárásaiért köszönő irattal megtisztelni a jegyző megbízatott. Többnyire, kevés kivétellel, minden egyházainkban hiányozván az ismétlőiskola, nemkülönben a faiskola is : azoknak felállítása, ezeknek létesítése komolyan meghagyatott az illetőknek. Az egyházi és magtári számadásokból kitűnvén, hogy több helyeken a kinnlevő tőkékhez írattak a folyó kamatok, s ezáltal azok nagy összegre felgyűlvén, rés int bevehetlenekké válnak, részint az adósokat elsü> lyesztik : szoros és zárt határidőül f. é. jul. 1-seje tüze- , tett ki azok tisztába hozatalára az illető elöljáróknak. Vajha necsak papiron maradt határozat lenne ! Végül megemlítem, hogy a 851 frt kinnlevő tartozásból a máramarosi egyházak s belhivatalnokok egy fillérrel sem tartoznak. Legvégül tudomásra hozom, hogy egy szorgalmas és tehetséges tanitó Bárányi Áron, bevégzé földi életét február hóban, Verbőcön. Béke legyen porai fölött. Huszt, ápril 19. 1878. BJKKY FERENC, ref. lelkész. IRODALOM. Táborszky és Parsch nemzeti zeneműkereskedésében megjelent : A falu Rossza Tóth Ede pályanyertes népszínművének összes kedvelt dalai Énekhangra zongora kísérettel alkalmazta Erkel Gyula. Ára 1 frt. A beregi ref. egyházmegye márc. 5, 6. és 7. napjain Beregszászban tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Debrecen, a város nyomdájában, 18 ívrétű lap. Kiemeljük e jegyzőkönyvből Peterdi Károly esperes úr évi jelentését, mely beregi egyházmegyénk szellemi, anyagi, népesedési helyzetét végeredményben tünteti föl. 63 anya- és 27 leányegyházban működik 60 rendes, 3 helyettes és 6 segédlelkész, nyugalomban van 1 ; mint tanító működik 7 lelkész. Tanítók száma 65, községi az iskola 5 egyházban. Lélekszám 36.855, a mult évben született 1627 ? meghalt 1540. Eskettetett 340 pár, konfirmáltatott 791 egyén. Áttértek hozzánk öten. 4896 tanköteles közül iskolába 3902-en jártak. A részletes esperesi jelentés szerint, a jelent a múlttal összehasonlítva, beregi egyházmegyénkben üdvös emelkedés és gyarapodás állapitható meg. A Felvidék. Politikai tanulmány. Irta Grünwald Béla. Budapesten., kiadja Ráth Mór. 162 lap, ára l frt. E mű hírneves szerzője, jelen muukájában bátran hirdeti a modern közigazgatás igéit, sürgeti az európai szempontok alkalmazását, s világosan tárja elébünk, hogy mostani állam iérfiainak vagy a hazai vagy a külföldi tapasztalatokat nem ismerik, de mindenkép egyoldalúak, az elméleti igazságokkal nem ismerősök s a legnagyobbrész ma is csak a vármegyeház szűk ablakából tekinti a világot. A vezéreszmék gyors változtatását különösen keményen ostorozza közoktatásügyünk terén, hol számos példával illustrálja, hogy kormányunktól a közoktatás ügyének tervszerű, öntudatos és következetes vezetését reménylenünk sem lehet. Mert egyik ellentétből a másikba való hirtelen ugrálás, a minduntalan jelentkező tájékozatlanság és tudatlanság, hanyag és vaktában dolgozás : nem azon tulajdonok, melyek a közdolgok visszás menetét jó útra terelhetnék. Zólyom erélyes alispánja megismertet bennünket azon veszélyekkel, melyek e hon határain belől fenyegetik a magyar nemzetet s egy nagy vidék arculatja alapos ismertetésével hű képét adja ! ama példátlan indolentiának, melylyel mi mindaz iránt viseltetünk, ami által a magyar állaineszmét megszilárdíthatnók és terjeszthetnők. A laissez fairé politika hívei, tiz évi mulasztásaik tükrét kapták meg e becses műben.