Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-13 / 2. szám

és szabályokat igy rekapitulálom. Az olvasmányokat akkor még nem fordíttatom, minthogy még sok ismeretlen szó és anyag fordul elő bennük. A megtanulandó szavakat magam olvasom fel és ha szükséges, elemezem, vagy megmondom eredetöket, vájjon török, arab vagy persa szó-e. így haladva, 12—15. leckén már annyi ismeretet Bzerzett a tanuló, hogy apró társalgást kezdhetek vele ; leginkább általa mondatok el némi dolgokat, s ha hibát ejt, kijavítom. így haladunk a nehezebb leckéken is, melyek hova tovább, annál nagyobbak és nehezebbek, de tapasztalásból mondhatom, hogy a tanuló megbirkózhatik azokkal. Mikor a leckéken átestünk, akkor a könyvben foglalt egyébb dolgokra térünk át, sorrend szerint s most már az olvasmányokat is átfordítjuk. Ezzel az első tanfolyam be van fejezve, a tanulók a gyakorlati nyelvet meglehetősen birják s a ki akar itt megállapodik^ a ki akar, tovább mehet. A haladók a második tanfolyamon már az arab írásmóddal ismerkednek meg. A könyvemben foglalt táblázatban látják az arab betűket, a szótagolásban a betűk összerakását és látnak néhány olvasmányt Tapasztalatból mondhatom, hogy nem találkoznak négy hónapi tanulás után annyi nehézséggel^ mint azok a tanulók, kik két esztendeig tanulnak s eleve az arab Írásmóddal gyötörtettek. Szükségesnek tartora megemlíteni azt a körülményt is, hogy a haladók tanfolyamán is saját nyelvtanomat használom azzal a különbséggel, hogy amit a kezdők tanfolyamában átirásban adtuuk, azt most mind arabjegyekkel írjuk stb. Különben, hogy a török nyelv tanítása kezdetben nem eszközlendő az arabjegyek használatával, idézhetem Vigier: Elem. de la langue turque-jének idevonatkozó szavait: — „l'étude du turc, par les caractéres seuls, est une voie longue, pénible, incertaine, qui conduit difficilement les etrangers au terme de leurs désirs.® S ez ok miatt már a jeles mechitaristák is 1848-ban P. Phílippe Giámgy .„Noveau Guide de conversation francais anglais, armenien, turc, allemand, italien" című igazán becses művét nem arabjegyekkel adták ki, hanem örménybetükkel, az úgynevezett italique-el nyomtatták. Nem kell tehát kezdetben a tanulónak felesleges nehézségeket gördíteni útjába, mert az arabjegyes olvasást később, ha már a nyelvanyagot megtanulta, játszva elsajátíthatja, íme a két főnehézség a maga bevilágitásában nem tünteti fel néhány főiskolánk helyzetét oly színben, mint azt talán az avatatlanok hiszik : vannak embereink, de a kik a körülmények kedvezőtlen volta miatt, véka alá rejtik a v^ágot, vagy túlságos szerénykedésből fosztják meg környezetöket tudományuk melegitŐ fényétől. Könyveink is vannak Erődi, Bálint, Dallos nyelvtana, maholnap Erődi török olvasókönyve és törökmagyar, valamint magyar-török szótára, az alkalmat, tehát fel kell használni, s a magyar fiatalságot néhány vidéki akadémián is be kell vezetni legalább a kelet kulcsa, a török-nyelv elemeinek ismeretébe. Később kapcsolatosan a nyelvtani órákkal, ha majd megjelent Erődi olvasókönyve is, a török költői és történelmi írókkal is meg kell ismertetni a növendékeket. Ha ezen nyelvészet-irodalmi előadásokat aztán a török történelem előadása is kiegészíti, akkor ifjaiuk előtt egy nevezetes kincses bánya nyílik meg, melyből a magyar irodalom is sok hasznot meríthet, s másrészt a török magyar testvériesség éles érzete reális kapcsot nyer, s nem oszlik szét az elgőzölgő táklyafüstben, s nem lesz függővé téve a politikai coulissenreisserek mesterfogásaitól, mert a két nép, mely egymás nyelvét megérté, egymás érzületét mindig becsülni, s érdekeit mindig méltányolni fogja. A prot. főiskolák pedig egy oly kötelességüknek fognak eleget tenni, melyre hivatásuk készti, s mely hivatásról jövő cikkemben bővebben szándékozom szólani. KUN PÁL. BELFÖLD. Zsinati előmunkálatok a pápai ref. egyházmegyében-A magyar reformátusok, kerületi közgyűléseikben megválaszták teljhatalmú konventi küldötteiket, azon utasítással, hogy ez első határozati konventben állapodjanak meg a tartandó zsinat helye, összeállítása *és teendői felől. Ezen konvent november hóban a fővárosban összeülvén, a zsinati előmunkálatok megtételére egy előkészítő — minden kerületből választott — bizottságot küldött ki oly célból, hogy e már Hévész Bálint superintendens elnöklete alatt mégis alakult bizottság szabadon tervet dolgozzon ki a leendő zsinat helye, ideje, összeállítási módja s teendői felől. A dolog természetéből kifolyólag mi e bizottság szabadon készítendő munkálatának elébe nem léphetünk — de mennyiben kerületileg felhiva vagyunk — azt hiszszük, megkönnyítve érzendi munkálatát eme bizottság, ha meghallja a hazai reformátusok egyetemétől : mit óhajt zsinatilag, s mily arányban tárgyaltatni — és igy kerüleí tünk által a pápai egyházmegyétől is. Megjegyezzük még, hogy azon alapon, melyet a teljes konvent, bizottságának kijelölt mozoghatási básisul, mi sem lépünk tovább, tudván, hogy ezúttal, a határozati konvent megállapodásán változtatni sem egyliázmegyeileg, sem kerületileg nincs jogunk. Ezen előzmények után a mi illeti a tartandó zsinat a) helyét. Erre nézve figyelmünk tárgyává tevén a közlekedést, fekvést, országgyűlést — mint melyben gvanithatólag több leendő képviselőnkül követül, de még megfigyelvén a szellemi gyúpontot is: a leendő zsinat helyéül, Budapestet véleményezzük, b) id ej é t. A mi az összeülendő zsinat idejét illeti, a nemzet közérzülete, a kiküldött bizottság munkálatának kerületenkénti birálása, majdan összeállítása, ugy hogy az időt, melyben a zsinat higgadtan, hasznosan tanácskozhatik, már most megálla-