Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-07 / 14. szám

kicsinyeitessék sat., az, lélekkel szolgálva, ma is ép úgy megtartotta hatását a sziv nyugalmára, a társadalom erkölcsi létezhetésére nézve, mint ezt régebben oly igénytelen, de szivre, erkölcsre ható módon munkálta. Hanem hát a só k e z d i z e 11 e n ü 1 n i. Mi érezzük az iga nehézségét. Nincs bennünk elég hit, mely hitet ós ihlettséget költene. Szeretnénk, ha a protestantismus, semmi fényt nem tekintő szigora helyett, mint némely hitfelekezeti testvéreink, olcsóbban idvezíthetnénk híveinket és magunkat. Ezért kell a képeknek a templomba behozását óhajtanunk, hogy, mint Péterfi urat, azok imádságra buzdítsanak, s a protestáns kultust szivnélktilinek állitnunk szerencsétlen gondolatainkban. Igazán hová jutnánk igy ? Nem vádolom én Garzó barátunkat, kinek buzgóságát tudom, de az ő, s bárki ellenében is kénytelen vagyok azon meggyőződésemet kimondani, hogy nemcsak szerencsétlen gondolatnak, de világos szerencsétlenségnek tartom, midőn e haladó korban, mi, protestáns lelkészek, kiknek még oly nagy missiónk van, s kiknek az evangéliom hirdetésével s minden nyilatkozatunkk a 1 inkább hódítanunk, mint magunktól másokat elidegenítenünk kellene : panaszkodunk, hogy kultusunkban nincs sziv, tehát nincs az életnek összpontja ; s mint Péterfi atyánkfia, a Budhákat, Laotseket, ezen bizonnyal a Krisztussal egy nap sem említhető példányok képeit, templomainkba vinni, s imádságra becsületes protestáns szivünket azok által kell indíttatni. Fiát azok a nem haszontalan szentek kicsodák ? Hol vannak, az égen vagy földön-e ? Már a tízparancsolat mondja, se azokat ne tiszteld, melyek fenn az égben, vagy alant a földön sat. vannak. A földön por van, melynek egykori alakja szerte mállott, s miként fog az egyszer megelevenülni: nem tudhatjuk. Az égben pedig eddigi hitünk szerint, a lélek vau, melynek nincs alakja, honnan veszed hát, szegény-halandó, a szentek képeit, melyek téged imádkozásra buzdítanak! Atyámfiai, protestáns igehirdetők! hagyjatok bókét a szenteknek, a művészi kultusoknak, nehogy szeutségtelensógbe essetek, sziv- ós elvnélküli igazán sajnálatos állapotba jussatok. Hagyjatok bókét a mi egyszerű, minden külső ékesség nélkül való templomainknak, sziv szól azokban a szívhez, nem káprázat és földi csillogás. Nem a fényes művészi csarnokokban, mely nagyszerűségével hathat reájok, bár nem ihlethet, mert ez más, hanem ezen egyszerű, sokszor meszeletlen isten házában nyertekapáink Isten igéje hallgatásából magas hevületet, szent elhatározást, hogy javaikat, örömeiket, n y u g a 1 mókát és életűket is, az evangéliomi hitszabadság és örök élet szent eszméiért feláldozzák. Ne, oh ne gúnyoljátok saját templomaitokat, azokat az egyszerű ékességnélküli szent helyeket, melyek voltak annyiszor véd várai a magyar nyelvnek, a haza szabadságának, ós semmi zsarnokság által el nem tiporható örök remónyeiuek. Nem azt mondom ezzel, hogy templomainkat a magunk egyszerűségével összeférhetően ne igyekezzünk, ahol lehet, minél izletesebben berendezni, mint Kármán atyánkfia javalja, hanem azt, hogy minden külső fény ós képek kizárásával a Krisztus evangólioma legyen, mint eddig volt, ami egyszerű templomainknak minden földi fénynél dicsőbb ékessége, melyet, mint egyszerű protestáns templomunknak, kultusunknak égő és lángoló szivét, mi igehirdetők hitteljes ós buzgó pródikálásunkkal ragyogtassunk, a szivek örök vigasztalására, a hit és lélek szabadságának és az örökké való Istennek dicsőségére! CZELDEE MÁRTON. TÁRCA. Böngészet. A s

Prot. Egyh. és Isk. Lapok"-ból. A somogyi memorandum. Igen helyesen mondja e lapok szerkesztője : „hogy a felek egymást megértsék, célosabbnak véltük az illetőket beszéltetni.*4 A tanítók már szóltak, még pedig ugyancsak nagy hangon : beszéljenek tehát a lelkészek is. Beszéljünk azon-i ban teljesen tárgyilagosan. Én is u>4y akarok ; ha mégis ottan-ottan ártatlan-tréfás megjegyzésre csusszanna pennám : engedelmet kérek. Tagadhatatlan, hogy ez a memorandum takarosan ki van fundálva. Nyelvezete nem cifra, — a valóságos cél meglehetősen el van rejtve a vallásos nevelés ürügye alá, — az aspirátiók némelyike oly erős ! logikával van előadva, hogy a laikus olvasó szinte 27*