Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-13 / 2. szám

lyekhez járul a „Codex Evangelicorum utriusque con- i fessionis in Hungaria et Transylvania 1869." — A gyakorlati lelkészet terén pedig figyelemre méltók Fördős Lajos ismert vállalatai: „Különféle viszonyokra : vonatkozó papi dolgozatok" 12 füz. és „Papi dolgo- ' zatok gyászesetekre" 14 füz. Szász Károlylyal egyesülve kiadott: „Különféle papi dolgozatok" legújabban pedig „Kecskeméti lelkészi tár" 2 füz. 1871-ben Margócsi József indított meg egy hasonló vállalatot „Protestáns egyházi tár" cime alatt, melyből eddigelé 4 kötet jelent meg. E cikk határin messze túl kellene mennünk, ha a korszakunkban működött protestáns irók müveit egyenként sorra akarnók fölemlíteni, habár csak a jelesebbeket is választanok ki. De nem lehet hallgatással mellőznünk, amit, mint a tudományos szellem ébredésének legbiztosb mutatóját legelői kellett volna említenünk, hogy t. i. iróiok munkássága, nem mint ezelőtt, száraz kézikönyvek compilálására, hanem inkább eredeti kutatásokon alapuló egyediratok szerzésére kezdett irányulni, mi leginkább nyújt reményt arra, hogy theologiánk is maholnap a külföldi befolyás alól emancipálva, maga lábára állhat. Itt is a sokból legyen elég névszerint egynehányat kiemel- . íiiink. Peti József „A hittani tudat jelene az ev. ref. egyházban" (1859), gróf Mikó Imre Bod Péter élete (1862), Révész Imre, Erdősi János (1859), Dévay Biró Mátyás (1863), Molnár Aladár, Közművelődési dolgozatok (1866), Tóth Sámuel „A vallástanitó feladatáról" (1866), Balogh Ferenc, Melius Péter, a magyar Kálvin hatásáról (1866), Fabó András, Beythe István (1866), Liszkay József A nagygyőri ev. ref. egyház múltja és jelene (1868), és a pápai egyházlevéltára (1875), Szász Domokos A confessiók kérdése (1872) stb. Az irodalomnak általában, de különösen a theologiai irodalomnak, hogy az életre termékenyítőleg hasson, a közszellem vágyaival, az erkölcsi hajlamok szükségeivel kell találkoznia ; különben olyan lesz, mint a zengő érc és a pengő cimbalom, a levegő ég hiába való hasogatója. E tekintetben is üdvös haladást jelezhetünk. Az időszaki sajtó közvetítése utján sikerült a hittudományi és egyházi kérdések fejtegetései iránt érdeklődő akkora közönséget teremteni, mely a kutatót arról biztosítja, hogy nem egészen magának dolgozik, ós hogy nézetei itt-ott viszhangra is találnak. Elősegítették a szellemi munkásságot ez irányban az egyház kebelében tett oly intézkedések, melyek a lelkészi hivatal célba vett teljesebb betöltésére irányultak. Megalakittattak ós mozgásba tétettek a végett — a mint már fölebb emiitettünk — a presbyteriumok, rendszeresítettek az esperesi egyházlátogatások, behozták az időszakonként tartandó papi értekezleteket, alapítottak esperességi könyvtárakat, felkarolták, ha nem is egyetemesen, de legalább superintendiánként a missioügyet ós megindították a biblia és az énekeskönyv javítását; mind oly mozgalmuak, melyek a közértelmiség ós a hitélet emelésére hatalmas tényezőkül szolgálhatnak. Csak még egyre kérünk pár percnyi figyelmet-A magyar protestantismus ujabb mozgalmaiban az unitárius atyafiak is tevékeny részt vettek; kínálkozott is a most adott vázlatunkban több helyt alkalom azokról is emlékeznünk; de nem tettük azért, mert az ujabb időkig fenállott confessionalis zárkózottság folytán nem nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy a chinai császár viselt dolgairól aligha nem tudnak annyit nálunk, mint ama köztünk élő, s a lelkiismereti szabadságért egykoron velünk együtt küzdött faj- ós vallásbeli rokonainkról. Ez oknál fogva jobbnak láttuk, az unitáriusok ujabbkori egyházi életéről külön rövid átnézetet adni. Az erdélyi unitáriusoknak is életfájára vetette rf volt fejszéjét az absolutisinus. Ok kevesen vannak, számuk alig 60,000, mind székelyköznépből ás alsóbb nemességből valók. Vagyoni erejük csekély. 1850-ben nem volt 60,000 Írtnál több tőkéjük, s ebből püspököt, egy fogymnasiummai összekötött papnöveldét, két algymnasiumot kellett fentartaniok s az egyházi közigazgatás költségeit fedezniök. Mikor az Entwurf megjelent s a kormány a gyinnasiumokat annak értelmében rendeztetni parancsolta, azonnal belátták, hogy minden kockára van téve, iskoláikkal együtt egyházuk ós vallásuk is. Beligazgatásuk rendszere , régi consistorialis szervezetük még állott, de autonómiájukat ki kezdették forgatni a császári rendeletek s kormányi parancsok. A német nyelvnek külön tanárt kellett állítani, de a tanítás ós az egyházi tanácskozások császári német biztos jelenlétében magyarul folytak. A tantárgyakban sok változás törtónt, a hazai történelem helyett az osztrák birodalom történetének tanítása hozatott be. A germanisatio mindenképen terjeszkedni kezdett az iskolákban. E -szorongattatások közt védelmük egyedül azon törvényekben volt, melyek Erdélyben