Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-03-17 / 11. szám

Szerző könyve valóságos tudós munka, de a szaktudós művek szerkezeti és elöadásbeli nehézkessége nélkül. Tudományosan van irva, de nem oly szaktudományos terminológiával, mely a megértést megnehezítené. ! Hiszem, hogy nemcsak a szakférfiak, hanem az ily dolgok iránt érdeklődő mívelt közönség is, élvezettel fogják olvasni. Különös vonzerőt kölcsönöz neki az az erős vallásos érzék, mely a dogmatikai problémák fejtegetésében nyilatkozik. Szerzőt e muuka előtt is kitűnő tudósnak, jeles egyházi írónak ismerte a hazai theol. közönség. E müvével szélesebb körben ugy fogják megismerni mint jeles philosophust. Mivel és mennyire fogja méltányolni az egyházon kívüli tudós világ, azt nem tudom ; de az egyháznak és az egyházi sajtónak kedves kötelessége a kitűnő tudósa iránt őszinte elismerést nyilvánítani. Tartsa meg őt az Isten sokáig egyházunk számára és engedje meg neki, hogy nemsokára egy másik, hasonló jeles, hasonló derék művel örvendeztesse meg egyházi közönségünket. Sz. F. BELFÖLD. Bizottsági vélemény az alkűtmányozó-zsinat tárgyában. Alólirottak a nt. egyházmegyei tanács idei 1. szám alatt kelt határozata szerint avégre levén kiküldve, hogy a mult 1877-ik évi egyházkerületi közgyűlés 44. jkönyvi szám alatt álló határozatára hivatkozó, s ugyancsak mult évi 898. szám alatt kelt igazgató-tanácsi leirat következtében készítenénk vélemény-javaslatot a m ag y a r reformált egyetemes zsinat tárgyában: kötelességünket a következőkben teljesítettük. Bizottságunk szem előtt tartva egyfelől azt, hogy a szóban forgó zsinat már az indítványozó tiszántúli egyházkerület által egyenesen alkot mányozó, tehát egyház-alkotmányt készítő zsinat gyanánt volt kezdeményezve 5 másfelől pedig, hogy az ugyan e tárgyban mult 1877-ik év nov. 15., 16. és 17. napjain Budapesten ülésezett konvent a zsinati előmunkálatok készítése céljából kiküldött 18-as bizottságától az egybehívandó zsinat helyét, idejét, tagjainak számát, a választás módját és a tanácskozás ügyrendjét illető javaslaton kívül első sorban az egyházalkotmányról, aztán a kánonokról és fegyelmi eljárásról kíván kellő indokolással ellátott törvényjavaslatot : a maga, illetőleg egyházmegyénk részéről ez úttal csakis két tárgyra vonatkozólag tartja szükségesnek a véleménynyilvánítást, s e két tárgy egyike az alkotmány ozó zsinatot alkotandó tagok létszáma, a másik pedig az egyház-alkotmány. A mi illeti ezek közül az első tárgyat, bizottságunk véleménye következő : I. Az alkotmányozó zsinat tagjairól. r Égető szüksége lévén a két millió lelket számláló magyar reformált egyháznak az egységes szervezetre, elfogadhatónak véleményezzük a tiszántúli egyházkerület konventi képviselőinek e tárgyra vonatkozó véleményét, mely szerint az összeülendő zsinat tagjainak száma 156-nál több, 100-nál kevesebb ne legyen, E szerint a dunamelléki egyházkerületből lenne 18 A dunántúliból 18 A tiszáninneniből . . . . . .18 A tiszántúliból . ..... 42 Az erdélyiből 24 Összesen 120 Ezekhez járulna az öt főkurátor és öt superintendens. De már a fennidézett véleményben az iskolaügy képviselésére számított Öt tanárt nem tartjuk kielégítőnek az iskolaügy fontosságához arányosítva. Ezért fő-, közép-és népiskoláink érdekében mindenik egyházkerületből, s mind a háromféle tanintézet után legalább is egy-egy, tehát tizenöt iskolai szakember képviselőt véleményezünk. S ekkor az alkotmányozó-zsinat állani fogna 145 tagból. Bizottságunknak az egyházalkotmányra vonatkozó nézetei az alábbi pontokban vannak összefoglalva. II. Az egyházalkotmányról. 1. A magyar protestáns egyháznak nemcsak tüzetesen egyházi, hanem tüzetesen iskolai céljai is lévén, a kétféle, de egymás támogatásáért kapcsolatban tartandó célok az alkotmány készítésénél az eddigi gyakorlatnál különben szem előtt tartandók. 2. Minden rokonságuk mellett is különbözők lévén az egyházi és iskolai célok, s mindenik cél érdekében más meg más tényezők működvén : e tényező elemek az alkotmánytörvényben megjelölendők pl. mint egyházi és egyháztársadalmi, iskola-és iskolatársadalmi egyének. 3 Az egyházi célok érdekében működő szakemberek, t. i. a lelkészek és az ugyanazon célok érdekében társult családfők, illetőleg családok, mint é rdek társak, teszik az egyházi társadalmat. Az iskolai vagy nevelési célok érdekében működő tanitók, tanárok, mint szakemberek s a velők e célra társult családfők, illetőleg családok, mint érdektársak, teszik az iskolai társadalmat. Mindkét társadalomban tehát két-két elem szerepe, t. i. a szakemberek és érdektársak eleme. 4. Az alkotmánytörvényben a lehetőségig minden társadalmi fokozaton el kell különíteni a képviseleti, közigazgatási és törvénytevő vagy igazságszolgáltatási hatóságokat. 5. A fennebb megjelölt négy társadalmi elem, u. m. az egyházi és egyháztársadalmi, isko-