Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-03-03 / 9. szám
ismételni polgártársaink s kivált a protestánsok előtt, kik emlékezhetnek az időre, midőn a lelkiismereti szabadság meg volt tiltva : vigyázzatok; itt az ellenség. A Renaissance után HETESY VICTOR, lelkész. IRODALOM. A , Kritikai Szemle" I. füzete, Zilahy Sámuel kiadásában Köpesdi Sándor tanár szerkesztése mellett, megjelent. Üdvözöljük e közlönyt, melynek célja, irodalmunk tudományos termékeit tárgyilagos, szakavatott kritikával mutatni be közönségünknek. Rég érezhető hiány, hogy a nagyobb művek beható bírálatát együttesen nem élvezhetjük; S c h v a r c Gyula, e lap érdemes alapitója, e hiányon óhajt segíteni a „Kritikai Szemle" meginditásával. Kitűnő szakférfiakat csoportosított maga köré, s ezzel biztosította a szakértő kritikát; behozta Szemléjébe a névtelenséget, s ezzel elfogja kerülni a Személyeskedést, tért adva a tárgyilagosságnak. Jelen füzet Kautz : Politikája terjedelmes ismertetése mellett, megemlékezik az Öreg János és Losoncy László által angolból fordított Spencer-féle Paedagogiáról, s örömmel íogadja már csak a németektől szabadulni kezdő önállóságunk érdekében is. A német szakférfiaktól paedagogiai irodalmunkba is átszivárgott phrasishalmaz és chablonszerüség ellenében is, valódi élvezet olvasnunk e természetes hangú fejtegetést, s a mély elmélet dacára is egészen világos okadatolást. A fordítók is emberül megfeleltek feladatuknak s az angol szerző eszméit hiven adták vissza — A közoktatásügyi miniszter jelentéséről röviden szól a Szemle ; átalánossá ;ban róva meg a Ballagi Aladár úr által lapunkban (egy cikkben) és a „Pesti Naplóban" (két cikkben) részletesen is előadott hiányokat, hozzátéve, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban még a gymnasiumok számát sem ismerik pontosan. Mudrony „Iparpolitikája" s Kákay A, II. „Árny- és Fényképei" ismertetésén kivül, e közlönyben a Vegyesek és a Külföldi bibliographia állandó rovataival találkozunk. E füzetes vállalat két, esetleg harmadfél iven ; minden második hó közepén jelenik meg. .Cikkek a szerkesztőhöz (IV. uj világ-utca 21.), előfizetések postautalvány nyal a , kiadóhoz küldendők. Előfizetési ára egész évre 3 frt, félévre 1 frt 60 kr. Tudományos irodalmunk érdekében, de különösen, hogy a mostanában annyira egyoldalú kritikai irodalmunkat jobb irányba terelhessük : kívánatos volna a „Kritikai Szemle" állandósulása. Hogy tehát a megindítók az előttük lebegő amaz önzetlen célt elérhessék, tudománypártoló közönségünket szivesen fölkérjük e becses közlöny anyagi támogatására. Az udvarhelyi ref. egyházmegye 1877-ben tartott három közgyűlésének jegyzőkönyve megjelent. Szerkesztette Dáné Mózes, e.-megyei főjegyző. 35 lapra terjed. A békésvármegyei régészeti és mivelődéstörténelmi társulat évkönyve. 1876/77. Szerkeszti Zsilinszky Mihály, társulati főtitkár. III. kötet. B.-Gyulán, a társulat kiadása. — Békésmegye szellemi tevékenységének valódi központjává lett azon egylet, mely a jelen kötetben az effajta legérdekesebb évkönyvek egyikét tette közzé. A társulat elnöke Göndöcs Benedek, apát s alelnöke Haan Lajos ev. lelkész, buzgón fáradoznak az egylet emelésén, melynek jelenleg 34 tiszteletbeli és alapító, 414 reudes és pártoló tagja van. Jelen füzet tartalma ép oly tanulságos és érdekfeszítő, mint az eddigieké. Székács József emlékezete Zsilinszky tői (arcképpel), B. Eötvös József szenttornyai magánya Győry Vilmostól (képpel), békésmegyei agyag-, érc- és csontnemű régiségek, valamint Szegedi Kis István élete Haan Lajostól (képpel), Békés város a XVIII. században s a tarhosi pusztán kiásott régiségek dr. Hajnal Istvántól, végre Tomcsányi J. lőispán mint költő Bonyhay Benjámintól, mind egy szálig becses adalékok a megye történelmi és régészeti viszonyaihoz. A munka második részében hivatalos közlemények olvashatók, melyek közé vannak sorolva a társulat gyulai muzeumának antik tárgyai Pulszky Károlytól. E választékos tartalom is mutatja, hogy a soraink élén fölemlített 222 lapnyi füzet méltó arra, hogy minél tágabb körben terjedjen el. A társulat tagjai lehetnek mindazok, kik 3 évi kötelezettséggel évenként 3 frtot fizetnek az egylet pénztárába. Bartal Anta! és Malmosi Károly, a classica phílologia jeles művelői által szerkesztett 5 kötet latin nyelvtanitási kézikönyv érkezett hozzánk. Mindmegannyi örvendetes jelenség irodalmunk ezen gyéren cultivált ágában. Fel vannak bennök használva az összehasonlító nyelvészet mindazon ujabb vivmányai, melyek a tárgyat világosabbá, a tanitást könnyebbé teszik. A nyelvtörténet és az összehasonlító nyelvészet adatai között lehetőleg szorosan megvonják a válaszfalat, hogy a tanuló a positiv alakokkal össze ne tévessze, a tanár pedig bármikor előadhassa azokat. Az Eggenberge r-féle akad. könyvkereskedés kiadásában megjelent művek a következők : L a t i n alaktan, II. kiad., 13 í lap, ára 90 kr. Szerzők ez uj kiadásban, különösen a tő-rendszert igyekeztek tökélyesbitni, e szerint osztályozták a neveket, e szerint határozták meg a nemeket. Ugyanígy járnak el az igék osztályozásánál, s igy a paradigmák az igék töve szerint egymás mellé helyezve, az egész igehajtogatást egyenlőnek tüntetik föl. Merőben uj rész az alaktan, melyben azonban a szerzők csupán az alaktanhoz szükséges adatokra szorítkoztak. A tanitás alapjául járul ehhez a L a t i n gyakorló könyv (II. jav. kiad.. 128 1., ára 90 kr.), melyben a róm. történelemből merített folytonos olvasmányt nyer a tanuló ifjúság. Nyomrólnyomra követve vannak ebben a nyelvtan egyes szabályai, ugy hogy ha a tanuló ezt az alaktannal együtt tanulja, lassankint képessé válik egész nyelvtani rendszer alkotására. Azonkívül az alakok biztos begyakorlásáról is gondoskodva van a magyar-latin forditási gyakorlatok-