Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-24 / 8. szám

az uj testamentum, — vallásos elemi kézikönyvévé legyen az emberiségnek. Ha ezekre gondolt volna szerző ur sokszor idézett muukája megírásakor, vajmi tartósabb s jelentékenyebb becsű dolgozatot adott volna a magyar prot. egyházközönségnek, mint a minőt adott ezen kétségkívül igen értékes exegeticai munkában. S ha Rácz K. ur feltenné saját lelke előtt azon nem épen kevés hatálylyal biró kérdést: hiszi-e, hogy ír, vagy írhat-e ugy és annyit, hogy az általam említett célra tartós hatásra számithasson ? Váljon tud-e felelni ? Nemcsak az ember élete rövid, de a tudós Edvi Illés Pál meghatározása szerint: a könyveknél még nagyobb a halandóság, mint az embereknél. Ha részleteket akarunk s csak részleteket írunk : használhatunk ugyan azzal is, de szövetkezve az egész átdolgozására, oh mily más eredményt produkálhatna a biblia népszerűsítése érdemében a kathedra. Népszerűsíteni pedig a bibliát csakis népszerű előadások által lehetne a szószéken, mert népünk kezében mindezideig nincsenek aféle könyvek, melyek a tudós apparatusok mellőzésével valódi népies modorban tárgyalnák az írás nevezetesebb részleteit. Az öreg Szikszay »Szövétneke" a knthedrának van ugyan szánva, — de az is csak töredéke a tervbe vett egésznek, — épugy mint Rácz ur magyarázata. A mire szükség volna, azt mindezideig csakis a Farkas-féle „Bibliai földrajz" és „Bibliai régiségek" pótolják. De ezek is elérnek-e a nép kezébe? s megtermik-e ott azon eredményt, melyet a biblia iránt érdeklődő protestáns emberrel szemben várni lehetne ? Visszatérve az előttünk fekvő kötetre : a fentebbiek után teljes elismeréssel szólhatunk. Szerző gyakorlott tolla, — egyházi köréből az irodalom tág mezejére kihúzott működése, s legközelebb a ^Máté evangéliumának magyarázatával" határozott érdemet szerzett magának. Iránya s a bibliai szöveg hittani fe fogása méltánylását a debreceni „Veritásnak* hagyom ; a kivitel s nyelvezetre nézve elismeréssel kell nyilatkoznom. S ha szerző ur méltatta netalán fentebbi eszmefuttatásban elmondani akart nézeteimet: őszinte szívből kívánok erőt és ügybuzgalmához fáradhatatlan kitartást, további — e téren leendő működéséhez. BARAKONYI KRISTÓF. BELFÖLD. Az ev. theobgia felállítása ügyében kikül dött bizottság ülésének jegyzőkönyve. A célba vett ágostai hitv. evang theologia akadémia felállítása ügyében az egyetemes gyűlés 1875. évi j egyzőkönj^v 22 pontja nyomán kiküldött bizottság Budapesten feb. 12-kén báró Radvánszky Antal világi és Karsay Sándor superintendens egyházi elnök urak ikerelnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak : Greduly Lajos dunáninneni, Cékus István tiszai és dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi superintendensek; báró Prónay Dezső, Fest Imre; Hunfalvy Pál, Szontagh Pál és Bachát Dániel bizottsági tagok. 1. Világi elnök ur a bizottság egybegyűlt tagjait üdvözölvén, az ülést megnyitottnak nyilvánítja ; jegyzői teendőkkel Bachát Dániel bizottsági tag bizatik meg. 2. Mindenekelőtt az ügy oeconomiájábani kellő tájékozás végett olvastatott a Budapesten 1873. nov. 5-kén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve, nemkülönben az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyveinek idevágó egyes pontjai u. m. az 1875. évi egyetemes jegyzőkönyv az akadémia felálli ása ügyében Pozsonyba kiküldött bizottság terjedelmes jelentését magában foglaló 33-ik pontja ; az 1876. évi egyetemes jegyzőkönyv 22-ik és az 1877-ik évi egyetemes jegyzőkönyv 5. és 17. pontjai, valamint ez utóbbi pontokban foglalt utasítással a protestáns egyesült főiskola elszámolásának az eredeti jegyzékek alapján a dunamelléki helvét hitvallású egyházkerület bizottságával való együttes és közös eszközlésére s az eredeti jegyzéknek a kiszolgáltatandó összegekkel együtt átvételére kiküldött bizottság ideiglenes jelentése. Nevezett bizottság a mult évi egyetemes jegyzőkönyv 17. pontja szerint kötelezve volt e fontos teendőjét f. évi febr. l-ig elvégezni; azonban az ./* alatt idemellékelt Budapesten febr. 10-én kelt, a nagymélt. egyetemes felügyelő úrhoz beterjesztett jelentése szerint azért nem tehette, mivel a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület által az átszámolás eszközlésére kiküldött bizottság össze nem ülhetett. Egyelőre csupán annyit említhet fel, hogy az 1877.. évi egyetemes gyűlésig beszolgáltatott 2768 frt 54 krnyi összegen felül Török Pál superintendens ur 501 frtot szolgáltatott által Jákobéi József egyetemes pénztárnoknak, ugy hogy az 1871. évi egyetemes gyűlés 6. pontja szerint elismert 5118 frt 72 krnyi kétségtelen tartozási összegből idáig összesen 3262 frt 54 kr. lett kifizetve és ezen számítás szerint még 1856 frt 72 krnyi összegnek 1871. évtől folyó kamata képezné a tartozásban levő összeget. Ezen ideiglenes jelentés tudomásul vétetvén, ámbár az elszámoló bizottságtól elvárt, de be nem nyújtható eredeti aláírási ivek és ez ügyre vonatkozó egyéb adatok hiányában az akadémia alapszámitása pontosan nem eszközölhető ; a bizottság mégis, nehogy eredmény nélkül szétmenjen, jónak látta azonnal az ügy feletti érdemleges tanácskozásba bocsátkozni. 3. Legelső kérdés , a mely az ügy érdemleges tárgyalásába bocsátkozó bizottság előtt önként felmerült, a hely kérdése volt, a hol a tervezett theologiai akadémia felállítandó lenne. Erre nézve, minthogy a jelentékeny alapítványok és egyéb előnyök Pozsonyhoz kötvék, a bizottság a felállítandó theologiai akadémia helyéül Pozsonyt ajánlja. 4. A bizottság átmenve az ügy anyagi oldalára,