Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-17 / 7. szám

az egyházi lapokban oly szent lelkesedéssel vitázott ? Beszédének egyes részleteiből legalább afélét sejtünk, hogy a theologiai szabad vizsgálódás jelen stadiuma ellen, a szószékében is megtette reflexióit. Máskülönben , higyje bár, hogy: „a mostani Írástudók gyarló tényál­lást akarnak nyakunkra erőszakolni ma is, midőn azt állítják, hogy a tudományos nagyságok és művelt em­berek ma már a biblia tanai ellen vágynák, ama lélekmegnyugtató tan ellen különösen : Te vagy Krisztus, az élő Istennek szent fia ! — s azt akarják, hogy ezután csupán nekik higyjünk és nem a „Bibliának," — e két beszédet szintén a „Gyakorlati Lelkészet" leg­kiválóbb darabjai közé soroljuk. Eszmemenete, kenettel­jes s biblikus nyelvezete, és a szigorú homileticai sza­bályok figyelmes szemmeltartása sugárzik e két beszéd minden passusából. „Legyetek tanítványok" (missiói prédi­kátio) Czelder Márton f.-bányai lelkésztől, s a „Lel­készi felavatáskor* Fábián Mihály harkányi lelkésztől, — már voltak előzetesen is ismertetve, midőn mint külön lenyomat e laphoz beküldettek. Czelder mis siói beszédét valódi apostoli szellem és buzgalom lengi át. Ezenkivül Fábián Mihálynak van még más 2 szép beszéde is e füzetben. Egy őszi egyh. beszéd, és egy háborús időben (karácsonykor) mondatott. Fábián jrmodora, zengzetes nyelvezete és tárgyának a homile­ticai szabályok szerint kifejtése itt is sikerültnek mond­ható, — miként önállólag és emitt-amott elszórva meg­jelent minden művében. Szél Kálmán „az igaz lelkipásztorság s annak jutalma-/' — Madarász Imre karcagi lel­késznek „presbyterek felesketése alkal­mával" mondott, s szintén tőle egy „szüreti c o m­m unióra" irt beszéd; úgyszintén Tatay Imre fejérvári — és a Dömötör Bertalan neve alatt álló beszédek eme­lik a füzet értékét. Az előbbinek, „egy nazarénus próféta felett" s Dömötörnek „a háborgó nép előtt mondott be­szédére" különösen figyelmeztetjük az olvasót Kiss Kálmán beszédei: „minő hasonlat létezik a föld és az emberi kebel nyugalma között ?i l (téli) — és a „szűk aratáskor" című, — szónoki szép nyelvezete s az alkalomszerű tárgynak logikai kifejtése után, ré­szemről teljes elismeréssel s kitüntetéssel szólhatok. Lel­kem egész odaadásával s gyönyörrel olvastam át mindkét beszédét, s építést és lelkiélvet találtam minden so­rában. Újlaki Gábor „Ref. emlékünnepére" irt beszédje azon áldozatok magyarázata s kifejtésével foglalkozik, mikbe az evangéliumi vallás megalapítása kerültek; s azon jogok, szellemi kincsek és kötelességeket számlálja elő, mikor a reformatióban nyertünk, s mikkel az egy­háznak s illetőleg magunknak tartozunk. Fenkölt s tár­gyához szorosan ragaszkodó és használható beszéd. A kiadó-szerkesztő V. Balogh Lajos „igaz keresz­tyén böjtje" a szív szerinti böjt s eredménye az isteni kegyelem felett Jóel II. 12—13 alapján egy sentimen talis beszédet illesztett a füzetbe. Olvasása közben is épülünk, de kathedrai használattal az egyszerű olvasás után nyert eredménynél sokkal több sikert jósolhatunk. E sorok irója nemcsak olvasta, de hajlani is szerencsés volt V. Balogh urat. Igaz orthodox hite dacára, soha nem ragaszkodik szerfelett a biblia betűjéhez; — inkább az eszmélkedést választja, vagy az érzelmek felköltéséhez folyamodik : a mi hatását nem szokta eltéveszteni. Ke­zünk alatti beszédében szintén ez eljárást látjuk, s az érzékeny keblek elé feltárt példákkal hisszük, hogy meg is indította hallgatóit ; s midőn megmutatta, hogy: mi eredménye van az igaz keresztyéni böjtnek? és mi az Isten kegyelme ? azt is elismerjük, hegy épített. Imáiról, miket mutatványkép közöl a füzetben, szintén affélét mondhatnánk, mint beszédei alapjelleméről S amennyiben az imát épen az érzelem határolja : telje­sen sikerülteknek mondhatnám V. Balogh úr imáit. Mu­tatványairól azonban, miket nemcsak átolvastam, de egy­párral kathedrai kísérletet is tettem : nem mondhatnám, hogy az ima alap jellemének teljesen megfelelnének, kissé döcögősek és szárazok. Szinte hallottam Y. Balogh urat imádkozni is, szép szokása, hogy mindig könyv nélkül imádkozik, s mondhatnám, hogy szebben imádkozik, mint ahogy ír : szebb és jobb imádkozó mint imakészitő. Egyébiránt teljes sikert kívánunk kilátásba helyezett imakönyvéhez. Öreg János — szerkesztőtárs — tanártól egy jeles tehetségű professor Deák Mihály feletti oratiót olvasunk. Méltó az elköltözött jeles ifjúhoz s az elsirató baráthoz. Morvái F , Silling K. és a költői kedélyű Kiss Áron sírbeszédek és imája kifogáson kivül állnak, — Kiss Áron kötött nyelvben irt imája (Lónyai Erzsébet felett) teljes elismerést érdemel. Utoljára hagytam, hogy megemlékezzünk az id. Nádasdi Sárközy Kázmér feletti emlékbeszédről, és Sár­közy Kázmér saját szerzeményű imájáról. Az emlékbeszéd, az iró s elmondó szájából híven tol­mácsolja a veszteséget, az elvesztett nagyság feletti érzelem teljes kifejezésével. Maga pedig azon szép ima,melynek meg­szerzésével s közrebocsátásával érdemet szerzett a szerkesztő, mely, ugylátszik, mindennapi, családi imája lehetett a vallásos s mély érzelmű öreg Sárközynek, valódi remeke az imáknak, s igaz gyöngye a kezünk alatti füzetnek. Minden ismertető elmélkedés helyett, leg­szebb ismertetés lesz egy pár szebb passus idézése : „Polgári, keresztyéni s családi hivatásokat tűztél el'5mbe, uram ! Oh, engedd, sőt segits engem, édes jó Istenem, hogy mind ezen hivatásaimat hiven és erélye­sen betölthessem ! Oh, ne engedd, édes jó Istenem, hogy e haza, melyet számunkra eddig oly sok viszontagsá­gok közt fentartottál, veszélybe döntessék! Te ismered ennek ellenségeit legjobban ! Ne engedd, hogy azok, kik ennek kárára törekednek, diadalmaskodjanak. Szégye­nítsd meg őket uram, s mutasd meg nekik, hogy a te igazságod minden országok alapja 1 Vezéreld uram e

Next

/
Thumbnails
Contents