Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-23 / 51. szám

dozott csirke hulladékjai előtt. A mandarinoknak, kik minden hat évben esküt tesznek le a király előtt, kötelességük bejönni a városba, hogy igyanak abból a csillogó vizből, mely mellett a bonzok a legrettenetesebb átkokat szórják a hamisesküvők ellen Minden helységnek meg van a maga pártfogó szelleme. A bűvészek kiabálását, arcfintorgatását a tolvajok fölfedezésére gyakran többre becsülik a birói intézkedéseknél, de kivált makacs betegségekben az orvosok bölcseségénél. Minden templomban a varázslattól kérnek tanácsot. Az ehhez szükséges kétfelé hasított bambusnádat a cochinchinai, Tongkingi és Cambodgei hires raktárak szolgáltatják. Először összeillesztik a két felet, aztán leejtik, ekkor persze eláll egyik a másiktól s a jóslat a két fél nád csomójának egymáshozi állása szerint lesz kedvező vagy kedvezőtlen. A kwáni templom oltára előtt van egy csinos izlésü nagy edény, melybe meggyújtva vettetnek azon aranyos és ezüstös papirdarabkák, melyeket kegyesek, az árnyak és felsőbb lények számára áldozatul és fogadásból hoznak. — Az imaformulák számára van a templomban egy stereotyp műhely; a formulák számtalan alakban apró deszkácskákra vannak vésve. — - Azonban e methodus koránt sem oly tökéletes, mint az 1867-iki kiállításon bemutatott buddhai hires imagép, mely Lemire ur szavai szerint naponkint százhúszat állit elő. E templomban végre gyártatnak viaszgyertyák, aranyos ezüstöspapirok, papirpiasterek, elmésen kigondolt bankjegyek, melyeket az elődök tiszteletére elégetnek, ugy szintén ruhákat, házi eszközöket, szóval az emberi létezésre tartozó minden szükséges tárgyakat, persze mind papirból; mint a mely ugy is füstbe megy. Az uj év megünnepelése épenugy történik Cochinchinábsn mint Chinában. Az elődök oltára, az annamita lasarium felékesíttetik lámpákkal, viaszgyertyákkal, illatos edényekkel és virágokkal. Az oltárt, a holtak lelkei számára, egy nap kétszer megkinálják theával és eledellel. Azonban a banquettre meghívott kedves halottak árnyai megelégednek az életek árnyékaival, magát a lényeget pedig elfogyasztják az élők. Az áldozat, minden ujholdkor és holdtöltekor megujíttatik a s.rhalmok és az elődök oltárai felett. A család sirját a legöregebb tartozik fentartani. Az annamitáknak nincs egyéb vallása, mint az ősök kultusa. Egész moráljuk e parancson nyugszik : szeresd és tiszteld szüléidét. Az annamiták valódi kultusa az elődök tiszíele'.e levén, magától értetik, hogy előttők a gyászos ceremóniák kiváló fontossággal birnak, s gyakran roppant összeget fölemésztenek ; még a legszegényebb munkás is arra törekszik, hogy atyjának tisztességes koporsója és temetési kisérlete legyen. A kimúlás napján — beszéli egy utazó — a hajlék zajos hangvegyülettől hangzik. A gyászfehérbe öltözött siratók letelepednek a koporsó mellett. A bő tunikás Phat papok nagy hangon imádságokat olvasnak. A lelkek számára engesztelésül készített kicsiny oltárok, viaszgyertyáktól, réz- és porcellán-edényektől, gyöngygyei kirakott képektől tündökölnek és ragyognak. Az oltárok eleje aranynyal és ezüsttel cifrázott vörös kelmével van bevonva. Midőn a gong* utolsót hangzott, elkezdődik a hallottas tor, melyben a bonzok is résztvesznek. Másnap reggel eljőnek az elhunytnak barátai. A ceremóniamester két darab kemény fát egymáson három helyen eltör s ekkor megindul a gyászmenet. Legelői két gong gyászdalokkal, azután egy tam-tam s két klarinétos. Ezután jönnek a zászlótartók, mellettők egy asztalon étel, mely az elhunyt lelke részére van szánva s nagy napernyővel van leborítva. Itt-ott aranyos, ezüstös papirkákat eregetnek el, hogy mig az ördög, ki azokat fogdossa és vesszőkre húzgálja, a széllel viaskodik, elfelejtkezzék az elhunyt lelkének gyötréséről. A test egy fénymázos, aranyos, gyöngygyei kirakott és festményekkel ékesített koporsóban van elhelyezve ; húszan, harmincan segédkeznek a vivésnél. A koporsón még viaszgyertyák is égnek A rokonok fehérbe öltözve kisérik a menetet. Látni való tehát, hogy az Annamiták épugy hisznek az ördögben, mint a dietrichswaldi porosz látomásozó. A szegény ördögről azt képzelik, hogy az képes, a kis aranyos és ezüstös papirdarabkákat elkapkodni és vesszőre fűzni. Az efféle ördög üzést semmivel sem lehe absurdusabbnak tartani, azoknál a rítusoknál és fortnu áknál, melyek némely keresztyén templomokban szokásban vannak s melyekben talán még nagyobb képviselődés kívántatik. Panaszolkodnak a támadásokról, melyeket a „szabad gondolkozás" és a „critika" a vallás ellen irányoznak ; s nem is lehet tagadni, hogy a vallási igazságok — azokban a tartományokban, melyekben a tudomány műveltetik, — ellenvetésekkel találkoznak ; de nem hisszük, hogy a valódi tudomány komolyan veszélyeztetné azokat. A valóságos veszély másban van : a vallásnak igazi ellenségei: a c 1 e r i k a 1 i s m u s és a babona, e két számi ikertestvér, az első, eltérve magasztos céljától, a lelkek építésétől s szolgájául szegődvén a hatalomhaj hászás és hátramenésféle eszméknek : gyűlölködésbe esik minden szabad eszmével ; a második eltorzítván s a pogányság feledésbe ment cultusához alacsonyítván le a vallást, megvettetik minden értelmes lélektől. E két ellenség ellen, minden vallásos embernek teljes erejével kötelessége harcolni. A Renaissance után HETESY VICTOR lelkész. * Egy zenenem. IRODALOM. Ifjúsági és népkönyvtárak zzámára nagyon ajánlhatók Dolinay Gyula folyóiratai a Hasznos Mulattató és a Lányok Lapja, mint a melyek két hetenként megjelenő