Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-01-07 / 1. szám

által csak nem terhelhetjük a lakosságot, vagy az iskolamulasztók elleni szigorú eljárás által csak nem haragíthatjuk magunkra a hanyag szüléket, — hiszen a népszerűségre is kell adnunk valamit. — De tegyük fel, hogy a községi iskolaszékekben és ref. presbytériumokban mindig találkozik egy két méltányos ember, ki a szegény tanítónak tisztességes mellékfoglalkozását megengedhetőnek tartja, — de hát katholikus atyánkfiainál, hol a cuncta supercilio movens plébános minden mindenekben ? — Mindenesetre helyén volna, hogy a közokt. minisztérium e visszás helyzetet egy rendelet által megszüntetné, és az ebből származható s csak a tanitókat sújtó kellemetlenségeknek elejét venné. — SZENDI LAJOS. T ZE3 C Könyvismertetés. A vallás bölcsészet kézi könyve. Irta Dr. Kovács Ödön, a vallásbölcsészét és ker. hittan ny. r. tanára a n.-enyedi ref. theologiai akadémián. Revideálták Dobos János ceglédi ref. lelkész és Fejes István s.-a.-ujhelyi ref. lelkész. Első kötet: A vallás mint tünemény, vagy a vallások története. Budapest, 1876. Kiadja a magyarországi protestáns egylet 20-\- 388 lap. A Franklintársulat nyomdája. A protestáns theologiai könyvtár előfizetőinek türelme közelebb akaratlanul is egy kis próbára tétetett. Már már bezáródott az 1876-ik év, és az előfizetők az ezen évre igért három kötet munkából egyet sem láttak. Mielőtt azonban végbucsut vettünk volna e most elköltözött évtől, örömmel győződtünk meg, hogy a türelem rózsát terem. Az ó-testamentom igért forditása ugyan elmaradt, legalább egy időre (feleljenek érte hazai protestáns egyházunk s a történelem előtt azok, kik annak nagy részt okozói valának), de nyertek az előfizetők két oly munkát, melyek hazai theologiai könyvtárunknak drága gyöngyeit fogják képezni. Egyike ezen munkáknak : a fent cimezett mű, „A vallásbölcsészet kézi könyvé"-nek első kötete, melyet ez úttal olvasóinknak be akarunk mutatni. Hazai theologiai irodalmunk annyira szegény, hogy ha a theologia bármelyik ágában jelenik is meg egy egy becsesebb dolgozat, kénytelenek vagyunk azt hézagpótlónak, nélkülözhetlennek cimezni. Oly nagy mértékben azonban talán sehol sincs tájékoztató kalauzra szükségünk, mint azon a téren, melyet eme kezünk alatti mű bevilágít. Talán nem hajitom el a sulykot, ha azt mondom, hogy ezen mű legtöbbünk előtt egy egészen uj világot tár fel, egy oly régióba vezérel el bennünket, melyben a világ legelső tudósai is csak botorkálnak ugyan még ma is, és a melyre egy egész élet fáradhatlan búvárkodásai is csak gyenge fényt derítenek még: de a mely azok előtt meg, kik csupán a hazai nyelven megjelent tudományos munkákra vannak szorítva, legnagyobb részben ismeretlen. Pedig mennyire szükséges ismerni ezen regiot, ha akár általában a vallásos érzet és tudat fejlődésének világába be akarunk pillanitani, akár ha különösebben a zsidóságnak s keresztyénségnek előállását, kifejlődését, ez utóbbinak elterjedését, s ennek egyéb vallásokkal való összefüggését megakarjuk érteni. Egy egészen uj, vagy jobban mondva egy ős régi világot tár fel előttünk ezen munka Megismerteti velünk a gygások permanens harcát; feltárja előttünk — a menynyire a tudomány eddigi fejlettsége mellett lehető, azon küzdelmet, melyet az emberi szellem-óriásai az ég ellen vivtak, vagyis tisztábban szólva, feltárja előttünk, hogy a külömböző idők, világrészek s népek nagy vallási géniusai miként igyekeztek azon nagy kérdéseket megfejteni, melyek az embereket általában, de különösen a vallásos kedélyüeket érdekelték mióta eszmélő ember van a föld hátán, s érdekelni fogják mindaddig, míg porhüvelyünket le nem vetjük s tisztább szemekkel nem látunk. Megfejteni azon kérdéssket: Ki vagy mi az az erő, mely a világ mindenséget s ebben az embert létrehozta ? Miből s mi célból hozta létre ? Mit kiván azon fő erő tőlünk ? Miként tölthetjük be helyesen annak akaratát ? Mi a bűn, erény ? Lesz-é és hol ezeknek büntetése, illetőleg jutalmazása? Évezredek fáradoztak e nagy kérdések megfejtésén, és talán évmilliók fognak még fáradozni. Könyvünk az elmúlt évezredeket vezeti el előttünk. A .Bevezetés" után, mely kimutatja 1) a vallásbölcsészet helyét a bölcsészeti tudományok között; 2) a vallásbölcsészet viszonyát a vallástudomány organismusához ; s végül 3) szól a vallásbölcsészet előállásáról és felosztásáról, lerajzoltatik a vallás kezdetleges nyilvánulása, a mint az a természeti állapotban levő népeknél felismerhető. Ezen fejezetben adatik a természetvallás fogalma általános jelleme, a fetisismus és samanismus, Délafrika, Délamerika, a sarklakók, a polynesiai szigetlakók, az afrikai néger törzsek, az északamerikai indiánok, Mexikó, Peru őslakóinak vallása. A második fejezet szól a Túrán népfajról és vallásáról általában, és a chinaiak vallásáról különösen, jelesen Confuciusról, a chinaiak szt könyvei és vallásrendszere-, erkölcsrendszeréről s a chinai babonáról. A harmadik fejezet első szakasza tartalmazza az árja népcsalád val-