Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-25 / 47. szám

ama testületek autonómiájának megóvása nyilván hangsúlyoztatok, s az egósz mozgalom legfőbbképen az egyházat közösen illető ügyek egységes elintézésére alkotandó magasabb közegek létesítése érdekében indult meg. Csak ha már zsinatilag megállapított és szentesített egyházszervezetünk lesz, s ha e szervezet alapján rendszerint tarthatunk időről időre conventeket és zsinatokat, akkor leszünk azon helyzetben, hogy egyházi törvénykönyvünket a mindenkori szükséghez képest lassankint megalkossuk ; akkor lehet joggal remélnünk, hogy az egymással való gyakoribb érintkezés folytán a közérdekkel ellenkező particuláris tekintetek mellőztetni és elhatározásaink elfogulatlan Ítéletek által fognak vezéreltetni. Ezekre ugyan a tanácskozás folyama alatt világos szavakkal seuki seui hivatkozott, de midőn a gyűlés többsége jónak látta a tiszántúli javaslatot a Lónyay-fóle megszorításokkal módosítani, ezzel egyszersmind Lónyay azon mondásának igazságát is elismerte, hogy; „századok alatt fejlődött viszonyokat nem lehet áldásosán ós vógórvónyüleg napok alatt megoldani." Ugy van. Oly testületeket, melyek önerejükön fejlődve, önálló, független cselekvéshez hozzászoktak, s abban megizmosodtak, mások akaratjához való simulásra birni, oly kényes föladat, melynek szerencsés megoldását csak időtől és lassankénti beletörődéstől várhatni. E cél megközelítése is a legnagyobb óvatosságot s az ellentállási erők folytonos számbavételét annál inkább igényli, miután bizonyos, hogy ama testületek, független működésök jogosultságát, hosszú létezésük alatt fényesen igazolták, s minden egyes intézkedéseik oly viszonyokkal állnak kapcsolatban, melyek, ha mindenben nem is, de valamely tekintetben kétségkívül hasznosak és üdvösek. Ne ámítgassuk magunkat. Ne bizakodjunk szerfölött a most mutatkozó jóakaratú egyértelműségbe. Mindaddig, míg az egyesülésnek csak a nevét emlegetik , egy véleményen van mindenki, minden ember azt óhajtja; de térjünk csak aztán a dologra, a kivitel részleteire, azonnal meg lesz a „quot capita, tot sensus." Ha a kiküldött bizottság ezeket szem előtt tartva, javaslatában csak a legsürgetőbbekre szorítkozik, s a lefolyt konvent békülékeny szellemében az egyesülni akaró testületek sajátos viszonyait kiméivé, egész figyelmét a közös érdekekre fordítja, akkor bizton remélhetni, hogy művök elfogadtatván, teljesedésbe megy, amit a reformált egyház évek óta hiába áhított, — a zsinat mentül elébb létrejő, és megalakúl valóság szerint az egyetemes magyar reformált egyház. BALLAGI MÓR. A tiszántúli ref. egyházkerület konventi küldötteinek az 1877. nov. 15—17-én tartott convent elé beterjesztett javaslatuk. Főtiszteletű és nagyméltóságú Konvent! A mi tiszántúli reformált egyházkerületünknek országos vagy nemzeti zsinat tartására vonatkozó s folyó 1877. évi ápr. közgyűlésében létre jött indítványát, a többi testvér ref. egyházkerületek közgyűlései minden ellenmondás és kifogás nélkül végzésileg elfogadván, hihetőnek tartjuk, hogy e jelen konventre, a melynek fő, sőt egyedüli tárgya ama végzések szerint is nem más, mint a zsinati előkészületek megindítása : ez ügyben több oldalról nyújtatnak most ide bé tüzetes előterjesztések illetőleg indítványok; mindazonáltal bátrak vagyunk mi is előadni röviden igénytelen nézetünket, hogy ha a szükség úgy kivánná, legalább egyszerűen tudomásul szolgálhassanak azok. Az indítványozott zsinat főteendője első sorban nem más, mint a törvényhozás; még pedig oly törvények alkotása, a melyek legalább a főbb vonásokban egyetemesen megállapítsák valahára egyházunk országos szervezetét, a presbytériumoktól kezdve fel egészen a nemzeti zsinatig; továbbá oly törvények alkotása, melyek a mint a királyi szentesítést megnyerik, mind a Komjáti és Öeleji-Katonaféle kánonokat, mind az 1821—22. évi különleges királyi szentesítést nyert konventi végzéseket, vagyis általában minden eddigi országos kánonokat s ily kánon erejével biró statútumokat mindenestől és végképen hatályon kivül helyezzenek ; a szerződés által biztosított vagy itéletileg megállapított jogok és viszonyok érintetlenül hagyatván. Ugy véljük, nem szükség bőven indokolnunk, hogy miért tartjuk az indítványozott zsinat törvényhozási működését ily tárgyúnak és mérvűnek. Hiszen közönségesen tudva van, hogy már csaknem egy teljes évszázad óta, nem csak igen számos egyes hitfeleink nyilvános irodalmi téren, de presbyteriumaink, egyházmegyéink, egyházkerületeink is majdnem évről-évre ünnepélyesen, végzésileg is legfelsőbb helyre intézett igen számos feliratokban, rendszerint a fájdalomnak bizonyos nemével kimondották azt, hogy egyházunknak organikus, országos egységre s az ezt célszerűen és szilárdul megállapítandó törvényhozó nemzeti zsinatra égető szüksége van. Az organikus egységnek törvényhozás utján való létrehozására a mi meggyőződésünk szerint is, s e mi korunkban is folyvást