Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-18 / 46. szám

szavaira célozva, — mert arra az idő soha sem volt oly kedvező mint most, a mikor az alkotmánynak első védője maga a király, s mikor oly kormányunk van, mely a nemzet képviselői többségének kifolyása, s melyet mihelyt az a többség akaratával ellenkezőleg jár el, azonnal el lehet mozdítani. Igenis az ido most kedvező, de szükséges, hogy a zsinati határozatok szent célokra szolgáljanak, ne pedig más idegen érdekek eszközei legyenek. Gr. Lónyay Menyhért. Közóhaja magyar prot. egyházunk hiveinek, hogy egyesüljünk, szervezkedjünk. Nagy szükség van reá. Epen azért nem tűnik fel- előtte, ha a debreceni javaslat készítői a zsinati tanácskozások tárgysorozatát annyira kibővítették, ha minden óhajtásaikat ezen javaslatba belefoglalták. Adná Isten, hogy sikeresen megoldhatók lennének mind ezen felvetett tárgyak. De íélni lehet, hogy ha sokat akarunk markolni, majd nagyon keveset, vagy épen semmit sem szorítunk; azt is figyelembe kell vennünk, hogy azon javaslatban több oly eszme, s indítvány foglaltatik, mely még új, melyre még korunk nincs megérve (polg. házasság, anyakönyv stbJ pedig századok alatt fejlődött visszonyokat nem lehet áldásosán s végérvényüleg 24 óra alatt megoldani. Miért is ő óhajtaná a javaslatok keretét szűkebbre s oly mérvre összevonni, hogy azok valósíthatása bizton remélhető legyen. A királyi szentesítést szükségesnek tartja, mert hiszen az erről szóló törvény még fennáll;; de hiszi, hogy az nem is fog egy hamar hatályon kívülivé tétetni, nem is óhajtaná; nem ugyan mi reánk való tekintetből, mert hiszen a mi vallási, egyházi érdekeink soha nincsenek az állam érdekeivel ellentétben, de tekintetből más nemzetiségű más vallásfelekezetekre. Mindezek után ő óhajtja, hogy bizottság küldessék ki, hogy ennek utasítás ugyan ne adassék, de előtte az irány jelöltessék ki. Mihez képest a következő javaslatot terjeszti elő : Az egyetemes értekezlet egy (bizonyos) számból álló bizottságot küld ki azon megbízással hogy : Tegyen javaslatot az egybehivandó zsinat helye, ideje, tagjainak száma, a választás módja, a tanácskozás sorrendje iránt. Hozza javaslatba és fogalmazza azon kérdéseket, melyek a tartandó zsinat tanácskozása és határozatai alá lesznek terj esztendők. Ezen javaslatok szervezésénél a bizottság számára a következő irányt tüz ki az egyetemes értekezlet : Javaslatai körét ne terjessze többre; mint a minek a tartandó zsinat sikerrel megfelelhet. Azon tárgyakra szorítkozzék, melyek a magyar protestáns egyház legfontosabb és legsürgősebb megoldandó kérdéseit képezik és melyek csak zsinaton hozandó törvények által oldhatók meg. Az'egyház szervezetére vonatkozó javaslatánál irányadóul szolgáljon az, hogy lehető egyöntetüleg ké&zitessék az egyház szervezete, a javaslandó szervezet alkalmas módot nyújtson a magyar protestáns egyházat közösen érdeklő minden ügyben egységesen intézkedni, érdekeit megóvni, jogait síkeresen védelmeznie, az egyházkerületeknek századokon át fejlődött és üdvösnek bizonyult intézményei, autonom jogainak sérelme nélkül, Ennélfogva az egyetemes értekezlet a kiküldött bizottságtól a törvényjavaslat alakjában kellő indokolással javaslatot kiván a következő tárgyakban : 1. a magyar protestáns egyház szervezetéről alulról felülre 2) az egyház kánonjairól.... 3) a fegyelmi eljárásról....* és 4. oly konventről, melynek föladata lenne jogérvényesen és kötelezőleg határozni mindazon ügyekben, melyek a magyar protestáns egyházat közösen érdeklik és intézkedést kívánnak. A bizottság javaslatait kinyomatván, közölje az egyházkerületekkel s az egyetemes értekezlet tagjaival. Ezután az egyetemes értekezlet ismét egybejövén, a zsinat elé terjesztendő javaslatokat meg fogja állapítani. Ezen előterjesztett javaslat a nagy többség nézeteivel találkozott, s miután még többen hozzá szólottak volna, — kiknek beszédeiről jövő számunkban hozunk közlést, — a debreceni javaslat a Lónyai-féle javaslatban foglalt irányelvek értelmében elfogadtatott, A tanácskozások folytak 16-án is, 17-én pedig a bizottság megválasztatott. FARKAS JÓZSEF. * A pontozott helyeken a debreceni javaslat ide vágó részei vei bővítendő ezen javaslat, Szerk, RÉGISÉGEK. Anonym jegyzetek a mult századból. (Folytatás.) XI. A veszprémi superintendentia egyházmegyéi 1732-ben. 1. A pápai (láttuk a X. alatt.) 3. Tractus Cis et ultra Balatonianus (ma veszprémi) Veszprém s Zalamegyében, mint ma is. Következő egyházak alkották : Nagy-Vásony, Barnag, Sz.-Gál, Kis-Lod (ma német falu), Rendek (kath. hely ma), Tótvázsony, Vámos, Szentkirály-Szabadja, Vörös-Berény, Papkeszi. Litér, Vilonya, Sz.-István, Sóly, Hagymáskér, Olaszfalu (elenyészett), Rátót, Kádárta, F-Örs, A.-Örs, Lovas, Paloznalí, Csopak, Kövesd, Arács, Füred, Szőlős Pécsöly, Vászoly (ma nincs), Udvari, Csicsó (ma nincs), Sz.-Jakab fa (elenyészett), Sz.-Antalfa, Monoszló, Henye, Köveskály, tehát 36 egyház. Esp. Deáki István. 3. Tract. Campestris. Egyházak : Veszprém, Somogy, Tolna, Fehérmegyékben ezek : Kenesse, Peremarton (ma kath. német hely), Ösi, Ladány (ma Fehérben), Csajág, Kajár, Lepsény, Sz.*György, Enyéng, Bozsok (elenyészett), Mező-Komárom, Fokszabadi, Város-Hidvég, Simontornya, Pálfa, Balhás, Kálóz, Soponya, Tácz, Csikvár (ma Báty-