Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-18 / 46. szám

U61 H62 felügyelete esak általánosságban gyakorlandó; annyival is inkább, inert a szentesitési jog fenntartása mellett ugy látszhatnék, hogy ő felsége épen olyan tényező egyházi törvényeink hozatalánál, mint az országos törvényekénél. B. Kemény Gábor. Az erdélyi egyházkerület nagy érdekkel kisért minden oly törekvést, mely a test­vér egyházkerületek egyesülését célozta, a legnagyobb örömmel fogadta mindenkor az egyesülés eszméjét, így midőn a tiszántúli egyházkerület épen ily érdekből indít­ványba hozta közelebb az ad hoc conventet, kész­séggel küldött az erdélyi kerület erre képviselőket, mint teljhatalmú biztosokat. Másrészt azonban ugyanak­kor a kerület kijelentette, hogy a százados gyakorlat folytán kifejlődött önkormányzati jogát teljes épségében kívánja fentartani. Miért is szóló maga és kerülete nevében szivből óhajtja a közzsinat összeülését, de az önkormány­zatnak minden lényeges vonását fenntartatni kívánja, s épen azért a debreceni javaslatnak azon pontjaihoz, me­lyek által az egyházkerületeknek a saját belügyeikre vonatkozó önkormányzati joga sértetnék, hozzá nem járulhat. A kinevezendő küldöttségeknek lehetne részle­tes utasítást is adni, de lehet őket a mitte sapientem elvet követve is kiküldeni; ő azonban részéről legcélszerűbb­nek látná, ha a debreceni küldöttek egy egészen részle­tes munkálatot készitenének, és azt megküldenék a ke­rületeknek. Molnár Aladár nem tartja célszerűnek a javaslat egyes részleteinek ezúttal való tárgyalását. A tanácskozás menetrende szerinte ez volna : a felolvasott javaslat oly indítványnak tekintendő, mely 4 küldöttség kinevez­tetését kéri, a mi egyéb azon javaslatban mondatik, az csak ezen indítvány indokolásaként tekinthető, kö­vetkezőleg első sorban csak az döntendő el, hogy ezen bizottságok kiküldessenek-é vagy ne. Ha azután kine­veztetnek, ak'.or tárgyaltassék, hogy utasítás adandó-é nekik vagy nem. O tágabb működési kört óhajt azok­nak, mint a javaslat, de másrészt a főbb vonásokban szükséges azoknak a tájékoztató pontokat kimutatni. Fejes István, A javaslat előrebocsátott indoko­lását elfogadja, Hegedűs elleuében azt tartja, hogy a kö­zelebbi zsinat végzéseit okvetlenül szentesitetni kell, mi­után a most még érvényben levő 1791, 26. t. c. ezt igy rendeli. Hogy jövőre szükségeltessék-é ez ? az iránt adjon javaslatot az állam s egyház közti viszonyra nézve javaslatot készítő bizottság. O különben nem négy, hanem csak egy bizottságot küldene ki, s ez osztaná fel azután magát 4 albizottságra. A zsinati költségek vise­lése módja iránt mindegyik kerület a maga kebelében belátása szerint intézkedjék. A készítendő javaslatok között ő szerinte is legnagyobb horderejű az egyház al­kotmányozására vonatkozó; ez ha jól sikerül nem csak egyházunk felvirágozását, de egyházunk társadalmi fon­tosságát is felettébb előmozditandja. Felettébb nagy szükség van erre, mert hiszen a mienkhez hasonlítható szervezetlen egyházat hasztalan keresnénk egész Európában, mi nem magyar egyház, de 5 kerület vagyunk. Nem helyesli a javaslatban foglalt azon indítványt, miszerint hozandó törvényben mondassék ki, hogy „az új egyház­szervezet által egyházunk és iskoláink hitvallási positiv alapjai illeteti énül hagyatnak ;w nem helyesli különösen ennek indokolását, mert szerinte a királyi sanctiót nem késleltethetné az, hogy változtatunk confessionalis néze­teinken. A javaslatba bevitetni óhajtja a lelkészválasztási szabályzatot, a lelkész fizetési minimum, és a domestica Ügyét. Tisza László. Magáévá teszi báró Keménynek az önkormányzati jog érdekében tett felszólalását, s sze­rinte a teendő volna ez : mondja ki a konvent, hogy a közzsinat egybeülését óhajtja, de azon eleve kijelentett feltétel mellett, hogy ennek teendő intézkedései által a kerületek autonomiája ne sértessék ; ezután neveztessék ki a bizottság; egy legyen a bizottság vagy négy, az szerinte közömbös dolog. Ha ez megtörtént, olvastassák fel újból a debreceni javaslat, s ennek vitás pontjai itt vita­tassanak meg, a nélkül azomban, hogy ezekre nézve el­nöki enunciatio tétetnék, hanem vitatassanak meg azért, hogy a küldöttségek tagjai megismerkedjenek ezen kér­dések külömböző oldalaival, az eltérő nézetekkel, s uta­sítás helyett ez szolgálna. A fejedelmi szentesítést szük­ségesnek látja; csatlakozik a javaslathoz. Révész Bálint. Nem a javaslat védelmezése végett emel szót — ugy mond, — hanem mert a tárgy­tól eltérünk. Jelenleg az volna a kérdés, hogy elfogad­tatik-é a javaslat általánosságban ? és a szónokok mind a részletekbe bocsátkoztak. Tiszántúl óhajtotta a zsinatot, ezért is jöttek teljes készséggel ezen conventre ; tudtuk, — ugy mond — hogy a tanácskozások könnyítése végett szükségesek némi előmunkálatok, ezért készítettük a javas­latot, a melyben javasoljuk 4 bizottság kiküldetését. Elő­ször már ezen bizottságokat kell kinevezni, s azután szóljunk arról, hogy utasítások adassanak-é nekik vagy ne ; és ha igen, hogy miféle vezérfáklyákkal bocsássuk el őket S ha majd erre kerül a sor, akkor fognak az eddigelé felhozott aggodalmak eloszlattatni. O különben a maga részéről addig is kijelenti B. Kemény aggodal­maira vonatkozólag, hogy szerinte is az eddigi történelmi jogviszonyok és a századok jellegét magukon viselő fej­lődések figyelemben tartandók. Török Pál. Kedvesen lepettem meg a felolvasott debreceni* javaslat által; én azt hittem az előzmények után, hogy a tiszántúli kerület az összeülendő zsinaton csupán az egyházalkotmányozás és szervezetre vonatko­zókat óhajtja tárgyaltatni, de örömmel látom, hogy szán­déka ezeken kivül több más bennünket érdeklő fontos ügyet is azon alkalommal, hogy úgy szóljak egy füst alatt elintéztetni. Hogy mik tartoznak a zsinati intéz­kedések körébe, azt a konvent t. tagjai ismerik régebbi kán mainkból, de ismerik a testvér evang. egyház zsinati elődolgozataiból is, melyekben zsinati tárgyakul a követ­* Rövidség' okáéit többször írunk itt Debrecent, de értendő alatta mindenkor Tiszántúl.

Next

/
Thumbnails
Contents