Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-11-11 / 45. szám

együtt a dúsgazdag fundatiókat, melyek elpocsékolására, minden igyekvé^nk dacára sem akar rásegíteni a jóságos Úr Isten ; a privilégiumok kora, mely megalkotá a csupán a püspöktől függő egyházakat ; némi nyoma a katliolicismusnak, egy káptalanban, hol 9 ekklézsia, (szinte rámegy a nyelvünk a plébániára), összes népessége nem megy harmadfélezerre, s amaz ekklézsiák ennélfogva merőben zsiios sinecurák . . .; mindez megjelenik előttünk. Mondhatjuk-e azért, hogy aristocratai szervezetű ez egyházkerül t ? Van-e itt nyomor, mely nélkül aristocratismus nem is képzelhető ? De van ám! 55 elíő rangú egyház mellett, 74 másod-, 83 harmad- és 349 negyedrangú ekklézsia nyomorog. S ennek is jó részt aristoeratieus gőg az oka Hiába, nem lehet egyesiteni az egészen összeforrott községeket sem egy akolban, mert pl. még Nyárád-Karácsonfala, Folyfala, és Cserefala, „murokország" egészen összenőtt községei sem kapacitálhatok aira, hogy feladják az „ők" („az mű") rongyos, negyedrangú ekklézsiájokat, s képezzenek egyetlen, első rangú gyülekezetet. Viszont a hunyadi, szebeni, deési, széki egyházmegyékben mig egyfelől távol esnek egymástól az egyházak, másfelől nem is segítenénk affiliatio által rajtok, mert akkor idegen nemzetiségűek és vallásúak sivatagában, mihamarább a desoláták sorozatát szaporitnák. A kerület rendezésére azonban, mindenesetre szükség volna. Mert az már még sem járja, hogy a tényleges állapotok szerint, jelenleg nincs egyetlen egy tractus sem, melynek határai összeesnének a politikaiakkal! 19 egyházmegye is fölöttébb sok 548 ekklézsia közigazgatására ; 12 untig elég volna Négy egyházra, u. m. Hagymás-Lápos, Koltó, Sáros Magyar-Berkesz és Magyar-Láposra nézve pedig, melyek Nagybánya (övében, idegen népség közt elszigetelten fekszenek, s igen távol esnek központjuktól Deéstől: ha azt nem akarjuk, hogy elpusztuljanak , okvetlen szükséges, hogy a tiszántúli e.-kerület nagybányai e.-megyéjéhez csatoltassanak. E helyek különben is politikailag ma már Szatmármegyéhez tartoznak. Térképirónk itt, e ponton követte el az egyetlen mulasztást, melyet munkájában észrevehettünk. Mig ugyanis Zarándmegyéből az Aradhoz kapcsolt nagyhalmágyi járást, a vörös csíkkal kihasította, addig itt elmulasztá Szatmármegye javára fogasolni a politikai határt. Vájjon nem szándékos-e a tévedés? Még egy hely van föl véve e térképre, melylyel sehogysem tudunk tisztába jönni. Maros-Németi, mint a dévai egyház f i 1 i á j a az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház jelesen szerkesztett évkönyveiben, rég idő óta 4 lélekszámmal van föl véve. Igen, de tudjuk, hogy az idén Németi papot választott, s e térképen másod osztályú a n y aegyházként van megjelölve. Hol itt a tévedés ? Az évkönyv téved-e vagy a térkép ? Szeretnénk erre nézve fölvilágosittatni. Öt-hat év óta e lapokban, minden föld- és helyrajzi ujabb munkát ismertettünk. Legutóbb egy térképet, melyben kivétel a helyes adat; mig ellenben jelen munka, ez a térkép szabatosság és használhatóság tekintetében, minden eddigelé megjelent dolgozatok fölé emelkedik. Bármennyire firtattuk hiányait, mindössze is egyetlenegy, nem is hibát hanem mulasztást tudtunk constatálni. Az ilyen munkáról szoktuk mondani, hogy korszakalkotó mű. S valóban, tárgyilagosan tekintve a dolgot, el kell ismernünk, hogy Szász Domokos jelen művével irányt adott a jövendőbeli magyar prot. kartographusoknak. Bár minél több egyházkerület használná föl az általa nyújtott hasznos útmutatásokat. DR. BALLAGI ALADÁR. BELFÖLD. Figyelem kérés, egy szükséges dologra! A magyar prot. egyháznak önfentartása s a nyilvánosság terén is két évtized óta annyiszor hangoztatott, de még életet nem nyerhetett evangyéliomi hit és szeretetbeli kötelességei közé tartoznék egy evangyéliomi téritő társulat létesítése, a hitnek, a szeretet cselekedeteiben, az eddigieknél nagyobb bizonysága. Ha példát magunkból nem meríthetünk : azért másokhoz kell fordulnunk. Mig a külföldi prot. egyházak vagy felekezetek legkissebbjei is, nem csak hitsorsosaira való tekintetből, de az evangyéliom tovább terjesztésének szent céljából, közelre és távolra kiható társulati intézkedések által emelik a lelkek boldogitásának mennyei érdekét : addig az nekünk is, a gondviselés által mintegy előnkbe tűzött feladatunk, először a hazánk külön részein szétszórtan vagy kis csoportokban élő bánáti, slavoniai, erdélyi sat. hit- és vérrokonokért; továbbá a Moldva-Oláh-Törökországban levő, a közelebbi időkben, a közrészvét és érdekeltségből kifelejtett s kizárólag a maguk szegényeivel is jóformán nem biró erdélyi testvérekre hagyott hitrokonokért, kikért egykor annyit tettünk annyit áldoztunk, kik közt oly fontos téritő helyeket irtogattunk építettünk És aztán ha Isten segit, s e téren több-több kegyelmére méltóztat, tovább menve, a közel jövőben evangyéliomi buzgalmunk s szeretetünk figyelmét ki kellene terjesztenünk a török birodalombeli csak névleg keresztyén, nagy lelki setétségben levő bolgárokra, ki a törökökre is, kik közt az an[ gol, amerikai s helvét testvérek, már évek óta próbálják a munkát, de kevésre mehettek, mert azokból a kiknek hirdették az evangyéliomot külön egyházat nem alakíthattak s ekként az ilynemű munkálkodásból, egy jó rész a mennyei gondviselés által, a magyar evangyéliomi egyház feledatául tartatott fenn. Távol minden hivatalos színezettől az e felől való testvéries értekezésre f. hó nov. 15-én a konventi ülés utáni órákban, a mint rnajd megállapitandjuk, felkérem